Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-21 / 218. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 21. vasárnap. XLL évi. 218. sx. Előfizetés? díj postai szállítással Kgg Hóra . 35.000 K Egis* «X félévi elfiflsetéxt Hcggedevre 105.000 K nem fogadunk eL. -— Javulás útján. Irta: Dr. Nagy János. A kormány újjáépítési politikája pénz­ügyi téren megteremtette azt a biztos ala­pot, amelyen úgy a pénzügyi, mint gaz­dasági téren a javulás megindúlhat. A kónyezerkö'cüönnel sikerült meg­akadályozni, hogy pénzünk a múlt febru­árban tapasztalt nagy rohamlépésekkel esték a teljes elértéktelenedés felé. A kériy- szerkölcsönből fedezte a kincstár költség­vetési hiányait öt hónapon át. Áprilistól kezdve a bankóprést csak függő belső adósságainak és a kereskedelmi váltók leszámítolására vette igénybe. Ennek a kényszerköicsönnek volt köszönhető, hogy pénzünk a Nemzeti Bank felállításáig oly csekély ingadozásnak volt kitéve. A pénzügyi téren azonban a határo­zott javulást a Nemzeti Bank alapítása és a külföldi kölcsön sikere hozta meg. A Nemzeti Bank eszkomt politikájának végre sikerült pénzügyünket stabilizálni. A Nem­zeti Bank működése elején egyes jelekből sokan azt következtették, hogy ismét He­gedűs-féle korona javítási művelet fog megismétlődni. Ennek a hitnek volt követ­kezménye a julius közepi nagy valuta- pánik. Mindönki szabadult az idegen va­lutától. A Nemzeti Bank azonban ezt a műveletet nem tervezhette, mert pénzügyi, de különösen gazdasági téren még na­gyobb rombolás állott volna be a korona felhajtásával, mint esésével. Pénzügyi és gazdasági szempontból ép úgy veszedel­mes a gyorsan javuló pénz, mint a gyor­san eső pénz. Minden ingás a pénz értéke körűi pénzügyi és gazdasági téren ingo- ványt teremt. Aki ezt az alapelvet ismerte, az nem félt attól, hogy a Nemzeti Bank azonnal hozzá lát a korona mesterséges felhajtásához. A Nemzeti Banknak ma egy a köte­lessége, hogy biztosítsa a korona állandó értékét. Ezt július végén el is érte, midőn a két legjobb valutának: az angol font­nak és az amerikai dollárnak egymáshoz való viszonyához illetőleg érmeparitásá­hoz állandósította a magyar koronát. A Nemzeti Banknak meg is vannak minda­zok az eszközei ahhoz, hogy a koronának ezt a természetesen kialakúit értékét ezen­túl fentartsa. Ez pedig az angol fonttal szemben 346.000 es középárfolyamot jelent. Ennyiért jegyezték akkor az osztrák ko­ronát is Londonban s így a fonttal szem­ben az osztrák koronával egyenértékűvé vált automatikusan a magyar korona. Hogy a Nemzeti Bank a fenti ígéretének meg tud felelni, annak biztosítéka az, hogy már eddigi működésével is a bankforgalmat az eleírt húsz százalékig érő fedezet he­lyett 57 és fél százalékig fedezte ércben, valutákban és devizákban. Van végre állandó értékű pénzünk, amelyen az iparos, gazda, kereskedő, vál­lalkozó biztosan kalkulálhat, amelyen az érvényes gazdasági élet kifejlődőét. Az ál­landó (stabil) értéket azonban nem így kell venni, hogy egy meghatározott pon­ton a pénzünk értéke megmerevedik, le­gyen úgy, hogy kisebb kilengések a sta­bil pont körül le vagy fel mindig lesznek. Hisz’ nem csak most, hanem még a béké­POLITIKÄI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BBEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. ^ Telefon szám IS.. ben is a legjobb pénznek is voltak ég van­nak ma is ilyen kilengései. Pénzünk állandó értékének hatása máris mutatkozik. Eltűntek a síberek, meg­szűnt a valutajáték, a valutákkal játszani már nem jó űziet többé*; a zugbörzók már kihalóban vannak, nem lehet már máról holnapra milliókat nyerni, szóval már nem lehet a pénzzel hazárdjátékokat űzni. További javuiásjlesz majd, hogyha visz- szatér a közönségbe pénzünk megbecsü­lése. Érdemes lesz vele takarékoskodni, »bért nem fog felére, vagy ezredrészére zuhanni, mint eddig. Állandó értékű pénz «mm»» mniKing ttooz $000 m» «msm***»«**#**»«»»«***«*** KBlföldi Vélemény a magyar-orosz megegyezőről. mellett meg kell indúlni a tőkeképződésnek ez fejleszti ki a hiteit, különösen a kül­földi tőkét ez fogja behozni gazdasági életünkbe. És ez indítja meg a munkát. Ezt bevárni még nagy türelemre van szükségünk, mert az egészséges gazdasági élet kialakulásához nem csalt jó pénzügyi politika, hanem a többi ország jóakarata és megértése is szükséges. Az is meg van már. Ez is0 jő úton van már, csak türel­metlen túlbuzgók, akiket érzelgős politika fűt, el ne rontsák időszerűtlen nagyhangú szólamaikkal ezt az utat. Prága, M. T. I. A Prager Presse nek jelentik Moszkvából: A szovjet-kor­mánynak Magyarországgal a rendes dip­lomáciai kapcsolatok megteremtését hosz- szas tárgyalások előzték meg. Itteni körök annyiban tulajdonítanak ennek a ténynek jelentőséget, mert áttörését jelenti k kö­zépeurópai államok zónájának, amelyek még a szovjettel semmiféle formális vi­szonyba nem léptek. Általában hajlandóság van a feltevésre, hogy a magyar elismerést követi a többi államok elismerése. Politikai körökben ezt remélik, hogy a legközelebbi elismerés Jugoszlávia részéről történik meg, amely­nek külpolitikája a Radics-pártnak a kor­mányba való belépésével bizonyos válto­záson megy át. Épül az új uszoda. Eger, 1924. szept. 20. Szept. elsejétől serény munka folyik a női uszodában. Tetemesen bővítik, sőt jórészt újjáépítik az egészet. Jövőre azután megcserélik s a régi medence lesz a fér­fiak uszodája, mivel annak pár fokkal alaesonysbb a hőmérséklete. A régi uszoda helyén, minden jel arra mutat, nagyobb mosőmedence volt. Fejes Mihály orvosnak az egri fürdőkről írt munkája (1839-ben) azt írja róla: «. . . kövekkel lévén (t. i. ez a tó) beszegve, rnhamosásra ’s vászonfehérítésre használ­taik ; e’ czélra a legalkalmasabb hellyé válandó...» Az udvarán, ahol az úszó­mester lakott az utóbbi években,«Csillag* nevű korcsma volt valamikor a ma is meglevő rozoga ház. Ezt az uszodát 1856 ban építtette ki és nyittatta meg Bartakovics Béla egri érsek, örök hálára kötelezvén evvel vá­rosunk közönségét. Medencéje mindmáig abban az állapotban volt, amint majdnem hét évtizeddel ezelőtt megcsinálták. For­rása nagyon bő. (A két uszoda és a fürdő együtt naponkint 140—160.000 Hl. vagyis 14-16 000 köbméter, tehát 14—16 millió liter.) Most, hogy betek óta nincs víz a medencében, a szomszédos házak kútjai is kiapadtak, jeléül annak, hogy vala­mennyien ebből a forrásból táplálkoznak, illetőleg a környékbeli kutakat is ez a forrás látja el vízzel. Ez a forrás oly mélyről jön és olyan bővizű, hogy még az 1863. évi nagy szárazságot sem érezte meg. Vizének hőfoka 19’75° R (24 8s C) míg az űj uszodáé átl gosan 30—31° C. Nagy baj volt ennél az uszodánál, hogy vizét nem lehetett leereszteni egészen s így tisztítása nagy nehézséggel járt. A patakba vivő csatornájának végét, az uszoda leeresztő zsilipjénél, fölbetorozták mintegy 60 cm-nyire. Hogy ennek mi volt az oka, nem lehet tudni. Eredménye azon­ban az lett, hogy mióta az 1900. április 30»diki árvíz beiszapolta a medencét, mi- I vei a zsilipet nyitva találta: elszaporodott benne a hínár, amelyet azóta i* állandóan irtani kell. Most úgy segítenek rajta, hogy új kivezető csatornát építenek, amely csak pár méternyi űt után torkollik majd a régi és erős lejtésű csatornába s a medense vizét egészen levezeti. Az új medence 50 m. hosszú és 18 m. széles lesz, vízfelülete tehát kilenc hektár. Déli vonalát beljebb hozzák mintegy 3—4 méterrel, mert azon az oldalon eme­letes kabin-sorok lesznek. Az új falazat hatalmas cölöpjeit most verik be. Erre és illetőleg e közé jön a betonfalazat, mely így szilárd alapot nyer. Az így elvesztett területet, amelyen forrás egyáltalán nem volt, az északi falazat kitolásával nyerik meg. Ezen az .oldalon ugyanis 2—3 mé­terrel bővül a medence. Nyugatról kelet felé az eddigi udvar­nak csaknem egész hosszúságában nyúlik ki az uszoda, úgy, hogy a mostani utca- faltól mintegy öt méternyire lesz a me­dence keleti széle. Az újonnan kiásandó rész egy méter mélységgel kezdődik s fokozatosan leji a I régi medence felé. Ezt sz új részt tartják i fenn a nem-úszók számára. Az új medancerész erősebb *kimélyí- I lése azért nem ajánlatos, mivel félő, hogy esetleg hideg forrás buggyanna föl, amely az uez da hőmérsékletét jelentősen csök- kenth ,'tnó. Az uszoda északi vonala mellett tágas homok- és napfürdő lesz, míg bejárata ős a ruhatár a délnyugati sarokban kap he­lyet, tehát a lehető legközelebb a másik uszoda bejáratához. A régi «Csillag» korcsma rozoga épü­letét eltávolítják s helyére jön az úszó­mester lakása, valamint a Városfejlesztő r. t. igazgatói irodája. A régi elő-udvar hatal­mas fáit már mind kivágták s kisérieti

Next

/
Thumbnails
Contents