Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-20 / 217. szám

ál W Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 20. szombat. XLI. evf. 217 . 82 Előfizetési di) postai szállítással «C8 Sóra . 35.000 K i Eqís* ét félévi előfizetést Megaedévre 105.000 K nem logadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE. Szerkesztőség t Eger, Líceum. Kiadóhivatal i Líceumi nyomda. Telefon szám 11. hatjuk, hogy többet rombol, mint amennyit épít; több a kára, mint a haszna. Eszünkbe jut ez abból az alkalomból, hogy a fővárosi automobilos banditák azt vallották: nekik a moziban tetszett meg az ilyen eset. Lemásolták azt. Csak szón csodálkozunk, hogy a Nick Cartereket nem engedik áruitatni, az ostoba és gonosz detektiv-drámák pedig állandóan ott vannak a mozi vásznán. Nem lehetne-e segíteni ezen is ?! A csongrádi merénylet tárgyalására tegnapra harminc tanút idéztek be. Szolnok, M. 7. I. A csongrádi me­rénylet tárgyalásának harmadik napján 9 órakor megélénkült a tárgyaló terem környéke, amennyiben megérkezett a mára beidézett 30 tanú. Az elnök y4 11 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Elrendeli Hadry Zuárd tanú kihallgatását, aki résztvett a karácsonyi bálon. — Azt mondja, hogy a pódiumról látta, hogy a terembe bomba repült. Megelőzően nagy villanást látott az ablak előtt. Az volt a benyomása, hogy valaki az emeleti párkányról belőite az ablakot és csak azután dobták be a gránátot. A vádlottak között egyet sem ismert fel. A következő tanú Kohn Izidor cson­ki*»* ***&& •*' grádi bádogos. A merényletről nem tud semmit. Özv. Forgó Pálnő a következő tanú. Elmondja, hogy a merénylet előtt két héttel Sághy János azt mondotta neki, hogy majd fejbeütjük a zsidókat nemso­kára és annak szaga is lesz. Sághy János a tanú szemébe mondja, hogy nem úgy volt. Közben megérkezett dr. Diószeghy János min. tanácsos. Az elnök rögtön el­rendeli kihallgatását. Diószeghy elmon­dotta, hogy ő személyesen vezette a nyo­mozást. Már az első napon megállapította, hogy a bombát csak az utcáról dobhatták be a távírőoszlopről. Sághy és Simkó ki­hallgatása alkalmával teljes beismerésben volt. A mozi. Eger, 1924. szept. 19. Minden találmánynak megvan a haszna is, kára is. Attól függ, hogy milyen célból és hogyan aknázzák ki az emberi észnek újabb és újabb alkotását. A könyvnyomtatás például addig nem ismert méretekben terjesztette a tudást. A nyomtatott betű, a könyv egész világon elterjedt s a viszonyokhoz mért olcsóságá­nál fogva hozzáférhetett mindenki. S ma már megállapíthatjuk, hogy a nyomtatott betű csaknem annyi Isiket ölt meg — ki­vált az újabb időben, — mint amennyinek lehetővé tette, hogy a tudás tiszta forrá­sához menjen szomjúságát csillapítani. Ugyanezt mondhatjuk korunk egyik legelterjedtebb találmányáról, a mozgó­fényképről. Csakhogy hatványozott mér­tékben épít és rombol, alkot és ront. És ez érthető is éppen úgy, mint az a hihetetlen elterjedtség, amelynek a mozi örvend. Nsm kell hozzá keserves munka (az írás és olvasás megtanulása), hanem a legvadabb ember is azonnal élvezheti s gyönyörködhet benne. Rendkívüli válto­zatossága, sokoldalúsága érdekessé és vonzóvá teszi. Ismeretlen országokat, földe­ket, — természeti ős művészeti ritkaságo­kat, tőlünk távol álló népeket, nemzeteket, társadalmi osztályokat állít elénk meglepő hűséggel ős elevenséggel. Ezért olyan kapós kicsinynek és nagynak, szegénynek és gazdagnak, műveltnek és műveletlennek egyaránt. Természetes, hogy éppen keresett volta, roppant látogatottsága arra köte­lezné a mozit, hogy nagyszerű tanító esz­közeivel álljon az iskola mellé, a nemzet közművelődési tényezői közé. Sajnos azonban, a könnyű nemzet­művelés helyett elsőbb az — üzlet a mozi­nál is. Nem azt keresi, tisztelet a csekély kivételnek, hogy minél többet oktasson, tanítson, neveljen; hanem azt, hogy minél nagyobb legyen a — bevétele. S e tekin­tetben nem válogatós. Adja, sőt szivesen adja azokat a rém-történeteket, agyafúrt módon kieszelt gonoszságokat, amelyekre «bedől» és állandóan zsúfoltan lepi el a nézőteret a nagyvárosok romlott, vagy esak romlásnak indúlő félművelt ős műve­letlen lakossága. És minél ügyesebbek a vásznon sze­replő gonosztevők, minél szövevényesebb a detektírdráma: annál jobban lelkesed­nek érte, mivel annál inkább csigázza, iz­gatja az idegeket. Egyúttal azonban annál több rosszra tanít. A mozi félkézzel — a tudományok és ismeretek terjesztése által — épít. A másik kézzel — a lelkek rontása, mérgezése ál­tal — rombol. Szinte határozottan állít­A belügyminiszter nem nyilat­kozott az orosz tárgyalásokról. Budapest, M. I I. Egy esti lap azt írja, miszerint Rakovszky István dr. bel­ügyminiszter a magyar—orosz tárgyalá­sokra vonatkozóan olyan kijelentést tett volna, hogy a kezdeményező állam között a diplomáciai összeköttetést kizártnak tartja. Illetékes helyen a M. T. Irodát fel­hatalmazták annak közlésére, hogy a bel­ügyminiszter ilyen kijelentést nem tett. Nyilatkozatában mindössze annyit jelen­tett ki, hogy a tárgyalásokról részletes információja nincsen. Ezért érdemileg nem nyilatkozhatik. Napi politika. A föidnivelssQgyi miniszter nem tárgyalt a szociáldemokratákkal. Egyik reggeli lap arról adott hírt, hogy Szabó István föld- mivelésügyi miniszter tárgyalásokat foly­tatott a szociáldemokratákkal a közös po­litikai együttműködésre. A földművelés­ügyi miniszter nyilatkozatban cáfolja meg a hírt ős kijelenti, hogy azok között, a kik az Eskütt-tárgyalás után nála megjelen­tek s biztosították arról, hogy az iránta érzett megbecsülésüket Eskütt vádjai nem ingatták meg, Peidl Gyula is látogatást tett nála. Ez alkalommal azonban politi­kai tárgyalásról egyáltalán szó sem volt. Az egész hirt tendenciózus valótlanságnak minősíti a nyilatkozat. A miniszterelnök üdvözlése. Zemplén vár­megye törvényhatósági bizottsága tegnap tartott évnegyedes rendes közgyűléséből Bethlen István gróf miniszterelnököt ab­ból az alkalomból, hogy a magyar érdem­kereszttel tüntették ki, távirattal üdvözölte. A miniszterelnökségre ma délelőtt. 11 órára Vass József helyettes miniszterelnök értekezletet hivott össze. Az értekezleten vidéki főispánok voltak jelen, de részt­vett nehány alispán is. Tizenegy órakor Vass József megnyitotta az értekezletet és közölte, hogy a vidéken megindítandó köz­munkáról fognak tárgyalni. Vass József előadása után egyes főispánok és alispá­nok tettek jelentést. A francia csapatok megkezdték Dortmund és Lainburg kiürítését. Mainz, M. T. I. A mainzi francia csapatok megkezdték Dortmund és Lain­burg kiürítését. A belga kormány elren­delte a megszállott területen lévő belga csapatok létszámának csökkentését. A német jegyzéket amerikai bankárok ' tartották vissza. Páris, M. T.I. A Journal berlini jelen­tése szerint, több amerikai bankár értesí­tette a birodalmi kormányt, hogy a háború felelősségének ügyében készült jegyzék elküldése rendkívül ártana a kölcsönnek. Ha a jegyzőket tényleg átadják, a ban­károk nem fognak részt venni a kölcsönben.

Next

/
Thumbnails
Contents