Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-19 / 216. szám
2 ifidül NSPÜJSAí* 1924. szeptember 19 A jílezogazdasági Kamara gyfimílcstcrmeUsSaH VisszafcjlSiUsfrSI. Eger, 1924. szept. 18. A Mezőgazdasági Kamara a következő hivatalos írással kereste meg Eger város polgármesterét: Kamaránk aggodalommal látja, hogy a békében hírneves hazai gyümölcstermesztésünk általános visszafejlődést mutat. Ennek főoka az, hogy kiválóbb faiskoláink az elkapcsolt részekben maradtak és nagy vidékeinknek egyáltalán nincsen nemes gyümölcsfa-csemetékhez beszerzési forrásuk. Hogy ezen a nehézségen segítsünk és azon előreláthatólag évekre tehető ideig is, amig kamaránk területén megfelelő csemetekertésze- tek fejlődnek, — gazdáink részére elsőrangú nemes csemetéket biztosíthassunk. — Kamaránk az ország első, legnagyobb és megbízhatóbb faiskolagazdaságával, az Unghváry László-féle teleppel megállapodást kötött, malyszerint ezen telep kamaránk utján elsőrendű, fajtiszta 3 éves nemes csemetékkel fogja ellátni a gyümölcs- termelő gazdákat. A csemeték ára f. év Őszén csomagolás és szállítási költségen kívül magas törzsű K. 35.000, főimagas törzsű K. 30.000, törpe törzsű K. 25.000 koronában van megállapítva. A nemes csemeték beszerzésének a jutányos ár mellett főelőnye gazdáinkra nézva az, hogy válogatott elsőrendű minőséget kaphatnak, amely az okszerű gyümölcstelepítésnek első föltétele. Az idei őszi csemeteültetéshez szükséges anyag raegrenelésének határideje f. évi október hő 10-ig terjed. A teiep rendelkezik az országban termesztett nemes gyümölcsfélék fajtájával, így a rendelkező gazda a fajtákra nézve is nyugodtan tehet megrendelést. Kamaránk ezen akciója során eddig is nagymérvű rendeléseket vett fel a gaz- daközöníégtől, de bízva abban, hogy Polgármester úr saját hatáskörében is támogatni fogja az egri gyümölcstermesztői ügyét, tisztelettel felkérjük, hogy kamaránk ezen törekvését gazdaközönségének hozza tudomására. A polgármester a gazdaközönség figyelmét avval hívja föl a fentiekre, hogy mivel nemzetgazdasági szempontból is fontos a hiányzó gyümölcsfák újratelepítése ezért az ajánlott gyümölcsfákat a Kamara utján, vagy közvetlen Unghváry Lászlónál Cegléden szerezzék be. A szobafütés technikája. Eger, 1924. szept. 18. : Miután az egyes szénfajokat és azok használhatóságát megismertük, a gazda- j ságos szobafütéshez még meg kell ismerkednünk a fűtés technikájával is, melynek két lényeges része van, úgymint: a fűtési berendezések jő karban tartása és a fűtés módja. A gondos házigazda még jóval a fűtési időszak beállta előtt megvizsgálja vagy megvizsgáltatja fűtési berendezéseit, mint: kályhákat, füstcsöveket és kéményeket, hogy azok kifogástalan állapotban ▼ annak-e és szükség esetén a hiányokat még idejében pótolja, illetve a hibás berendezéseket helyreállíttatja, A kályhákat meg kell vizsgálni arra nézve, hogy azoknak ajtói jól záródnak-e; a rostély és hamuláda jó állapotban van-e ; a kályha egyes alkatrészei jól illeszkednek-e egymáshoz; nincsennek-e közöttük nagyobb hézagok és végre hogy a cha- motte-val (tüzálió-agyagj bélelt kályhák bélése rendben van-e ? A kályhacsőnek — úgy a kályhatesthez, mint a kéménybe — szorosan kell illeszkednie, hogy az esetleges hézagokon át sok hideg levegő ne juthasson a kéménybe. Ez ugyanis abban a huzatot (légáramlás) csökkenti és így a füst visszaverődését okozza. A kéménynek csak akkor van jő huzata, ha abban meleg levegő van, illetve a fűtéskor meleg gázok. Mihelyt valamely nyíláson át föl nem melegített levegő jut a kéménybe, ez zavart okoz a huzatban.. Tudjuk, hogy első fűtéskor vagy pedig a tavasz beálltával, amikor a fűtés részben már szünetel és a fütendő helyiség levegője és a külső levegő egyenlő hőfokon van, papirossal, szalmával vagy más könnyen égő anyaggal gyújtunk be, hogy így a kémény levegőjét felmelegítsük és evvel huzatot idézzünk elő. Ha gazdaságosan akarunk fűteni, akkor ne tegyünk nagy darab szeneket a kályhába, hanem törjük azokat lehetőleg egyforma nagyságú — például őfeöl- vagy burgonya-nagyságú — darabokra. Minél inkább összerakódnak ugyanis a kályhában a széndarabok, annál nagyobb közöttük a hűzat, annál jobban ég a szén és annál nagyobb hőfokot is fejleszt. Természetesen nem szabad a szénnek annyira apró darabkákból állania, hogy ezek között megfelelő mennyiségű levegő el ne férjen, mert ebben az esetben hűzatről sző sem lehet ős a tűz befúl. Tapasztalhatjuk azt is, hogy a tűzre tett nagy darab szeneket a láng csak körülnyaldossa, azok lassan ős rosszúl égnek el és meleget alig adnak, hanem inkább csak elsalakosodnak, mert nincs elég hűzat a kályhában. Ugyanebből az okból helytelen az is, ha begyújtás után (alig hogy a szén égni kezd), a hamuajtót azonnal bezárjuk, vagy csak kis rést hagyunk közötte, mert ezzel megint csak megakadályozzuk a húzatot a kályhában és elfojtjuk a szén égését; a tüzelő ajtót azonban mindig tartsuk zárva. A töltő-kályhákat töltsük , meg jól szénnel és más kályhákba is rakjunk jócskán abbéi, bocsássunk arra a hamuajtón át vagy a szabályozó megfelelő kezelésével annyi levegőt, hogy (a nem erős hú- zattal) jól égjen és csak akkor zárjuk el az ajtót és a szabályzót — még pedig jól — ha a kályhában már csak parázs van, így órákon át jó meleget kapunk a szobában és nem lesz sem füst, sem bűz, mert a szén lángoló égése alatt ezeket a jó hűzat kiviszi a kéményen. Ezek természetesen csak rövid, általános alapelvek, mert mostanában már annyi sokféle rendszerű kályha van, hogy azokra nézve egyöntetű útmutatást nem lehet adni, hanem az ilyen kályhákhoz adnak a gyárak használati utasítást, melynek alapos tanulmányozásával a kályha kifogástalan kezelését el lehet sajátítani, ehhez azonban egy kis gyakorlati tapasztalat is szükséges. Gyakorlatilag azt is meg kell figyelnünk, hogy az egye■ különféle rendszerű kályhák milyen minőségű szenet kívánnak, mert a legújabb rendszerű modern kályhákban minden szén jól ég, ellenben a régebbiek közül egyik-másik okvetlen megkívánja a magasabb kalőriájú szenet. Szóval: a kályha is lehet szeszélyes. Meg kell még említenem, hogy az olyan kályháknál, amelyek kevesebb levegőt fejlesztenek és ez melegíti a szobát nem pedig maga a kályhatest, okvetlen tartsunk a kályhán vagy annak közelében egy vízzel telt edényt, amelynek elpárolgó vize ellensúlyozza a levegőnek azt a szárazságát, amit a hevített levegő okoz. Evvel igyekeztem ezen a szűkre szabott téren a gazdaságos szobafűtés alapelveit az érdeklődőkkel megismertetni én ha evvel csak némi szolgálatot is tehettem, ebben csekély fáradozásomnak bőséges jutalmát látom. Jilek Károly. Munka után pihen a német kormány is Berlin, M. T. I. Marx birodalmi kancellár tegnap a Semmelingre érkezett, hogy nyári üdülését itt fejezze be. Dr. Strese- mann külügyminiszter Wildungen-fürdőbe utazott. Mind a két államférfi szeptember 23 án visszatér Berlinbe hogy részt- vegyen azon a fontos minisztertanácson, amelyen Ebert birodalmi elnök személyesen fog elnökölni. insnwsswM«« m- iwnwiwwwnMsww Nem mindenki szolgáltatta be az ad atokat a bejelentő hivatalnak. Eger, 1924. szept. 18. A tankötelesek törzskönyvezése az új tankötelezettségi törvény végrehajtási utasítása alapján történik. Ez a rendszer eltér a régi »bánom is én• rendszertől ős komoly gondot szerez minden hatóságnak, Az anyakönyvek alapján megállapítják, melyek azok a gyermekek, akiknek ba kellett volna írakozniok és nyomozzák a szülőket, hogyha időközben lakást változtattak. Körülbelül 140 tanköteles után kutatnak ez idő szerint. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a nyomozás a bejelentő hivatalban kezdett föladatába. Itt azután meglepő dologra jöttek rá. Csaknem egy harmad részét teszik a város lakosságának azok, akik nem tudni mi okból, 1920 óta nem jelentették be a lakásukat. Mi is tudjuk, hogy az államrendőrség esetről-esetre elbírálta és kihágásként kezelte a bejelentések körül tapasztalt mulasztások at.És ha mégis megtörténhetett, hogy most, mikor a legfontosabb érdekből magának a hatóságnak van a bejelentőre szüksége, akkor nem tudja hasznát venni annak: ez csak azt igazolja, hogy a lakosság tudatlansága és nemtörődömsége a legszebb intézménynek is árt. Még nem tudjak, mily intézkedés fog történni a mulasztások pótlására, egészen bizonyos azonban, hogy azok sző nélkül nem maradhatnak, mikor egy majdnem 30 ezer népességű város lakosságának nyilvántartásáról van sző. Hogy nem csak üres parádé, hanem a legkomolyabb közigazgatási szükségesség ez a bejelentés, azt a legszélesebb körben fogják tudomásul adni minden mulasztónak a következmények.
