Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-16 / 213. szám

2 feSCMU «ÜSPUJ&ÄQ 1924 szeptember 16 Fölemelték az osztrák államháztartás költségvetését Kilátásba helyezték az ellenőrzés megszüntetését Genfben. Genf, M. 7.1. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága, mely napok óta az ausztriai kérdésekre adandó válaszjegyzék kidolgozásával foglalkozik, befejez;e je­lentését. Mint híre jár, a bizottság az ál­lamháztartás költségének fokozása tár­gyában teljesítette az osztrák kormány kérését és az államháztartás költségveté­sét 850 millió aranykoronáról 495—600 millióra emeli. Ami a Nemzetek Szövetségének ellen­őrzését illeti, arra az esetre, ha a kor­mányzási ős adóügyi reformok körül bi­zonyos előfeltételek teljesülnek, a bízott ság jelen határozatában kilátásba helyezi az ellenőrzés fokonkinti csökkentését, il­letve megszüntetését. A jelentést a bizott­ság átadta az itt időző osztrák kiküldöt­teknek, akik azt hétfőn visszaadják a bi­zottságnak. : «wwr ««*!©!& <»■*!iwwws-**** Kormányintézkedések az élelmiszerek drágulása ellen. J maygar élelmiszer Ausztriában olcsóbb és könnyebben hozzáférhető, mint nálunk. Eger, 1924. szept. 15. Megbízható helyről vett értesülésünk szerint a kormánynak elhatározott szán­déka, hogy komoly és eredménnyel biz­tató intézkedéseket tesz a fokozódó drá­gaság ellen, különösen az élelmiszerek drágulása ellen. Teljességgel lehetlen, hogy a magyar élelmiszerek Ausztria területén olcsóbbak legyenek, mint Magyarországon és lehetetlen, hogy a magyar hús, vaj, burgonya és egyéb elsőrangú élelmiszer az osztrák lakosságnak könnyebben hoz­záférhető legyen, mint a magyar városok lakosságának. Úgy tudjuk, hogy a kormány nem­csak minden jogtalan haszonlesésnek kí­ván véget vetni, hanem tervbe vette azt is, hogy az államvasutak díjtételeit is re­vízió alá veszi, hogy ezzel is megköny- nyítse az élelmiszerek leszállítását, miután közismert tény, hogy az élelmiszer-szállít­mányokat rendkívül megdrágítja a vasúti szállítás díja. Értesülésünk szerint az október 1-én összeülő nemzetgyűlés legelső ülésén Bethlen miniszterelnök fog kormánynyi­latkozatot tenni, amelyben előreláthatólag kiterjeszkedik a drágaság problémájára is és ezzel kapcsolatosan a kormány tsrveire. flz őj tanfyrBIcti főigazgató üzenete az egri szfilóHltöz. — Szülői értekezlet az egri állami főreáliskolában. — Eger, 1924. szept. 15. Vasárnap délelőtt tartotta az egri áll. főreáliskola tanártestülete ez iskolai évben első szülői értekezletét. Az értekezlet előtt a Segéiyző-Egvesület alakult újjá, tiszti­kart választottak, aranykoronában szab­ták meg a tagsági díjakat és az egyesület elnöke felhívta a szülőket, emberbarátokat a Segélyző Egyesület h.thatős támoga­tására. A Segélyző-Egyeeület ülése után a szülői értekezlet kezdődött s az intézet igazgatója, Habán Mihály dr. üdvözölvén a nagyszámú közönséget, kölcsönös biza­lomra intette a szülőket. Jelentette, hogy Mázy Engelbert dr. miskolci tanker, fő­igazgató megvált helyéről, a miskolci tan­kerületi főigazgatóságot feloszlatták és szeptember l-től az egri középiskolák a pestvidéki főigazgatóság alá tartoznak. Ennek vezetője: Gaál Mózes dr. intel­mekben gazdag levelet intézett az egri szülőkhöz. A levél a következő : »Ez is­kolai év megnyitása alkalmával üzenetem a szülőknek szól. óhajtanám, vajha minél többen lennének jelen, a iskola-család a bensőséges ösezegyülekezésén. Az iskola életének minden fölemelő mozzanata iránt az érdeklődés: a műveltségnek fokmérője. Az iskolai év megnyitása azért nevezetes mozzanata az iskolai életnek, mert mun­kakezdés gyermekeinkre nézve. Hadd lás­sák a tanulók, hogy ez a munkakezdés eggyé forrasztotta a szülőket és az isko­lát. Megvan a kettő között a legnemesebb célnak közössége. Az iskola és szülői ház e napon köt egyességet : szivekbe és el­mékbe irt komoly szerződést. A szülő el­hozza gyermekét s reá bízza az iskolára és reménységgel, bizalommal és hittel van eltelve, hogy az iskola szerető gondjaiba veszi egyenjogú kis polgárait ■ megosztja a szülőkkel a nevelésnek szép, de fölötte nehéz munkáját. A szülők segítségül hívják az iskolát, mert érzik, hogy a ne­velés munkáját egy maguk el nem végez­hetik. A szülő és az iskola tehát munka­társak. Amit gyermekeikért tesznek egy­mást megértve, egymás; becsülve fogják tenni; hogy áldás lehessen ezen a mun­kán. A munkának ez a közössége megkö­veteli, bogy a szerződő felek egymást jól megismerjék, mert e nélkül egység nem lehet a munkában. Az iskolának tehát nem szabad félelmes hajléknak lennie sem a tanűlőkra sem a szülőkre nézve ; oda nem szabad egyiküknek sem dobogó szívvel belépnie. Az iskola nem vendégül fogadja a tanúlót, a szülőt, hanem kitárja ajtaját és így szői : — Jertek, én a tietek vagyok, én érettetek vagyok, Ismerjetek meg és sze­ressetek engem. E falak között töltik el a szülők, a ti gyermekeitek az életnek leg­szebb és leggyümölcsözőbb éveit. Itt szö­vődnek gyermekbarátságok, ifjú lelkek itt forradnak össze nemes célokért hevülve, itt omlik le az elválasztó fal szegény és gazdag között, itt uralkodik az igazság fehér sátrát itt üti fel a békesség; itt bontogatja szárnyát a tehetség, itt veszik észre először az elmének és szívnek érté­keit, itt halmozódnak föl évről-évra a kis éleményak, amelyek emelik, szárnyat öltve végigkísérik gyermekeiteket az egész ele- ten át. Szülők, az iskolát ismerjétek meg és szeressétek! A közös cél, melyet az iskola és a szülői ház kitűz, legyen a munkára neve­lés, az éiet munkájára. A játékos gyermek elevensége és vidámsága ne hervadjon el az iskola falai között, de ez az elevenség ez a vidámság olvadjon bele üdítő lélek gyanánt a komoly munkába. Lüktető erő legyen, mint a szívnek dobbanása és a vért a csodálatosan finom erek csatornáin át hajtsa szünetlen a valamivé lenni akarás, kívánsága. Ezt élesszétek otthon gyermekeitek szivében; s örvendezzen a ti lelketek, ha otthon a játékos gyermek nem húzódik semmiféle munkától, ha megosztja veletek az élet gondját, biztatás nélkül dolgozik, jutalom ígérgetése nélkül teljesíti köteles­ségét, ha nem teher, de teherkönnyítő bír lenni s az irántatok való szeretete abban nyilatkozik meg, hogy kívánságait összébb zsugorítja és nem szeret panaszkodni. Az iskola és a szülői ház összhangző munkájára, mint a nemzetnevelés alapjára kérem Isten bőséges áldását.» A gyönyörű, gondolatokban bővel­kedő levél nagy hatást keltett. Ezután Habán Mihály dr. kir. igazgató látta még el a szülőket megszívlelendő jő tanácsokkal. Sírfelirat. Eger, 1924. szept. 15. Demeter József egri tanférfiú érdekes sírfeliratot talált a szilágymegyei Érsza­kácsi ref. temetőjében. A faji hovátartozandó8ág szempont­jából olykor még a temetőket is végigsé­tálták azok a nagy hírre vergődött határ- esiuáló ántánt-tisztek, akik minden nagy- képű >lelkiismeretes8ég<-ük mellett sem tudtak szarvashibák nélkül dolgozni. A temetők feliratai ilyen szempontból tény­leg sok évszázados bizonyítékok és ilyen lehetne az itt következő is: »E gyászos tábla jelenti néha Bölöni Susánna, tekts nemztc Bölöni Sándor uram felesége tekts nemzts Török Kristina as­szonytól való kedves édes leányuk teste csendes nyugodalmának szállását; ki mi­nek utánna nyoltz esztendőkig és öt hó­napokig tartő, Istennek, említett édes szü­lőinek, sőt mindeneknek tetsző iliatozása s idejét meghaladott, elmés magaviseleté­vel maga után is jó emlékezetet, több szüzeknek pedig jeles példát hagyván, pályáját megfutotta volna; eljőve ezen 1747-dik esztendőben böjtelő havának 24-ik napján az; eő mennjei vőlegénye a kertbe, melyben e drága szép szűzecake mulatoz s mint liliom illatoz vala és őtet magának szeretvén leszakasztá, hogy helyheztetné más kertben, holott lenne nagyobb dicső­ségben, vég nélkül való örömben.« A felirat fölött kifaragott kép : Felhő­ből kinyúló kéz gyűrűt nyújt előtte koro- * nát tartő leánykának. kis hírek a nagyvilágból Külföld. Befejezték Genfben a lefegy­verzési vitát — A franciák serényen dol­goznak a Ruhr-vidék kiürítésének előké­szítősén. — A spanyolok Tetuán kiüríté­sére készülnek. — Szept. 30-án ül Össze az angol parlament — Cse-Kiang győz Kínában. — E hőnap végére kicserélik a diplomáciai kart. — Forradalom Ekuador- ban. — A cseh kormány »magyar« pártja tiltakozik Appanyi genfi beszéde ellen. — Cazalini fascista képviselő gyilkosát elfog­ták. — Margiloman elmondta a sinajai koronatanács történetét és kijelentette, hogy Károly román király nem volt haj­landó a központi hatalmak mellett harcba szállni. Magyarország Az év végéig tizenhét- ezerszeres marad a szorzószám. — Smith főbiztos Budapestre érkezett — A bajor horogkereszteseket eltoloncolják Magyar- országból. — Tárgyalások indúltak a ta- tarozási hitel megkönnyítéséért. — A fő­város a tej árát legalább a bécsi tejár nívójára fogja leszállítani. — A cukorárak további esőse valószínű. — Debrecen még vár a Déry-múzeum fölépítésével. — 1600 eladó nagy lakás van a fővárosban. — Zadravetz püspök súlyos vádakat emel amerikai konzulátusaink ellen. — Korányit emlegetik a Pénzintézeti Központ élére.

Next

/
Thumbnails
Contents