Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-13 / 211. szám
2 ÍSGLRl NÉPÚJSÁG 1924. szeptember 14. hozná] amivel szemben lelkiismeretesen kijelenti, hogy a legalacsonyabb kalőrikus érték amit az Államvasűt, a Budapesti Gázgyár és az Állami Vasművek e szénnel elértek, az 3200 kalória (pontosan 3194 kalória) Emellett a legnagyobb maradék (troszka és hamu) 12% volt. Tehát ászén kifogástalan tisztaságii. Ez azt jelenti, hogy a vevő a legrosszabb esetben ilyen szenet kap, de minden valószínűség amellett szól, hogy a szállított szén jobb lesz és így a Tevő nem juthat abba a helyzetbe, hogy — a kifli-összehasonlítás révén —kelljen megnyugvást keresnie a rosszabb szénért. Mibe kerül az aimárvölgyi szén ? — Házhoz szállítva a szén ára q-kónt 42000 K. Ha ezt az árat a 320Q kalória alapján TJzsorabiróság elé az Eger, 1924. szept. 13. A pénteki hetivásár alkalmával nagy és kellemetlen meglepetés érte a tejvásárló közönséget: sokgyermekes ] családanyákat, keserves életüket tejjel tengető aggokat. Ezek már a kora reggeli órákban megjelentek a piacon és várták a tejet hozó falusi asszonyokat. Jöttek is a tejjel a milimárik, de nem sok köszönet volt benne, mert a már a bőrükben nem férő asszonyságok 6—7000 koronát kértek a tej literjéért Az elkeseredett szegény vásárló asz- szonyok előbb szép szóval igyekeztek kérlelni a «derék» tej tulajdonosokat, hogy adnák olcsóbban a tejet, de aztán őket is elöntötte a méreg és csak úgy zúdult a szőáradat az asszonyok felé . . . — Nem adjuk, nem adjuk, — volt a büszke felelet ! A sokgyermekes szegény családanyák sírva ét átkozódva hagyták ott a piacot, némelyik pedig rendőr-segítséget keresett, de bizony hiába ! A rendőrségnek — mint velünk közölték — nincs joga beleavatkozni a tej árának alakulásába, mert már nincsennek irányárak. Tebát folyhat az árdrágítás nyíltan, nincs senki, aki ez ellen megvédetté a szegény embert? De igen! Abban a rendeletben —ha jól emlékszünk — amelyben az irányárakat eltörölte a miniszter — volt egy pont, amely arról szólt, hogy az árdrágítás továbbra is uzsorabiróság elé tartozik! Tehát ha van árdrágítás, kell lennie összehasonlítjuk a salgótarjánvidéki szeneknek Jilek úr által megadott, de egyáltalán nem bizonyos 520® kalóriájával és 75000 K árával : akkor a salgótarláni esi- bai, baglyasaljai stb. szén 10%-kai drágább, mint az aimárvölgyi szén, de ha ezt a szenet a salgótarjánvidéki szenek igazi átlagos, avagy pláne legalacsonyabb értékével hasonlítjuk össze, kitűnik, hogy ezek a szenek 40-50\-kal drágábbak. Az aimárvölgyi szén vásárlásával tehát a vevők nemcsak a legolcsóbb áron jutnak teljesen jól használható szénhez, hanem e mellett egri érdekeket is támogatnak. amire cikkíró a vezető hatóságok és erkölcsi testületek szíves figyelmét ezúton is felhívni bátorkodik. Hitzing Antal »Z Érseki Bánjq- ég ipartelepek R. T. cégvezető főmérnöke. egri tejpiac hiénáival! ezt ellenőrző közegnek is, ez pedig nem lehet más, mint a rendőrség, amely állandó szolgálatot teljesít az élelmiszer- piacon. Kérdezzük tehát a vezető rendőrtanácsos úrtól: hajlandóé közbelépni és megtisztítani a piacot az árdrágító hiénáktól? Mert ha nem hajlandó, akkor gondoskodni fogunk róla, hogy a városi hatóság is ébredjen föl és tegyen főiterjesztést illetékes helyre az iránt, hogy érvény szereztessék ez irányárakat eltöriő rendelet szóban forgó pontjának ! Mert a közönség kiuzsorázását tovább tűrni nem lehet. Az eset annál is inkább fölháborító, mert még ősz elején vagyunk, kitűnő legelőnk, még kitünőbb szénatermésünk volt — így a tehén takarmányozása igazán kevés gondot sd a gazdának. Az uzsorások sem adhatták el ezen az áron a tejet. 11 óra felé fűnek-fának 4000-ért kínálták. De ki ad akkor már ennyit is érte? Azonban a drágítás, a zavar mégis megtorlást kiván. Budapesten kitűnő tejet lehet kapni 5800 koronáért, pedig ezt a tejet rengeteg szállítási és kezelési költség terheli, más kisebb városokban pedig ma is 2500 kor. a tej, amely minden tekintetben különb, mint az Egerbe hozott. Az Egri Népújság a közönség érdekeit szem elől egy pillanatig sem tévesztve, ezután is napról-napra figyelemmel fogja kisérni ezt az ügyet és ha orvoslás nem történik, mindent elkövet, hogy illetéke» helyen eljárjon a tejuzsora letörésére. *S«r t&emv e*w*^*3*T«W* ■smms*. *hm«% imms osztálynak, mely a szenek minőségével és minőségi ellenőrzéséval foglalkozott s így előtte nemcsak a haza;, hanem a külföldi ■zenek kalorikus értékei is ismeretesek. — Nem akar sem a tarjániaknak, sem pedig a borsodiaknak avagy Jilek űrnek ártani, vagy használni, s ezért nem közöl adatokai, hanem egészen objektív felkéri Jilek urat, hogy közölje azt az egészen bizonyos átlagos kalóriát, melyet erkölcsileg és anyagilag garantálni hajlandó. Meg vagyok győződve, hogy Jilek úr ilyen kalóriát közölni nem fog. Egyébként a köztudatban és körülményben a salgótarjáni szeneknek nincs 5200 kalóriájuk, igaz hogy a borsodi szeneknek sincs 3500 kalóriájuk. Másrészt legyünk tisztában avval, hogy ha a szénkereskedő a szenét 5000 — 5200 kalóriával ajánlja, akkor ez a legfelső, a legjobb érték. A valóságban az ennél kevesebb, sőt nem ritkán jóval kevesebb. Érzi maga Jilek úr is hogy szene túlértékeléséből baj leh9t, — mert hiszen ezért hagyja nyitva a visszavonűlásra azt a bizonyos kis kaput mondván : »ha egyes kivételes esetekben a szén minősége némi- leg gyöngébb (kissé köves, palás stb.) ebből a vevőnek nem szabad szigorú konzekvenciákat levonni stb.*; E tekintetben szerencsétlenül hivatkozik a kiflire, amely szerinte szintén nem egyforma, mert ha valaki hébe-korba egy kisebb kiflit kap, az még nem veszteség, de ha valaki egyszerre szerzi be 30 q téli szénszükségletőt, akkor 10% palatöbblet- nél kereken egy negyedmillió koronát dobott ki az ablakon. Mindaddig tehát, mig Jilek úr olyan nagy fogyasztókról mint a Máv., állami gépgyár, bpesti gázgyár, melyek szeneiket állandóan ellenőrzik: nem hoz megbízható és garántáit kalorikus értékeket, addig adatait kétségbe kell vonnom. A kérdés most már az, hogy e sorok irója miért foglalkozik ezzel a kérdéssel ? Elsősorban azért, hogy rámutasson arra, milyen óvatosan kell fogadni a szenek kalorikus értékéről beígért adatokat, mert hiszen maga is bámulva látja, hogy az Egér-vidéki szenek ügynökei mint javítják meg az általuk kinált szén kalőrikus értékét hétről-hétre, anélkül, hogy maga a szén bármit is javult volna. De van ezen kívül egy messzebbmenő célja is ezzel a cikkel, amely abban a kérdésben domborodik ki. hogy miért nem vásárolja Eger nagyérdemű közönsége az Érsekség és Főkáptalan területén bányászott felnémeti bánya szenét ? Elvégre ennek a bányának Eger a természetes piaca és annak munkássága Egerben költi el pénzét. S maga a bánya is mindig kiterjedtebb módon szerzi be szükségletét egri kereskedőknél és iparosoknál. Tehát a ezénvevők pénze ismét visszafolyik Egerbe és nem vándorol ki a városból. A bánya alkalmazottak és munkások, valamint magának a bányának vásárlásai után befolyó forga mi adó pedig a város pénztárába jut közcélokra. S emellett a jövőbe is előre tekintve kétségtelen, hogy ennek a bányának fejlődése, gyarapodása egyértelmű lesz Eger város iparának, kereskedelmének más szóval közgazdasági életének élénkülésével. Megjegyzem, hogy Jilek úrnak az Érseki Bánya- és Ipartelepek R, T. felajánlotta a felnémeti bánya termékeinek közvetítését, de ezt az ajánlatot .elutasította azzal, hogy ennek a szénnek rossz híre van. Ezúton is a teljes nyilvánosság előtt a legerélyesebben vissza kell utasítanom azt a feltevést, mintha az aimárvölgyi szén rossz volna. Az aimárvölgyi szén kalőrikus értékére nézve cikkíró nem dob a közvéleménybe egy hozzávetőleges számot, hanem állításait okmányokkal igazolja. Ha a kereskedők példáját követné, akkor az al- márvölgyi szén legmagasabb kalóriáját Sorsjegyreklámnak nézik a vidékiek a kincstári befizetési lapokat. Eger, 1924. szept. 13. Munkatársunk érdeklődött az egri pénzügyigazgatőságnál az iránt, hogy mi- sépen válik be az a rendszer, amit az amerikai praktikusságú tanácsra bevezettünk? Purszky Bertalan pü. tanácsos nagyon megnyugtatónak találja az átmenetet. — Gyönyörű simán ment át az új rendszer a gyakorlatba. Az a körülmény, hogy az állampénztárak sehol sem kezelnek pénzt, nagyon egyszerűsítette az állapotokat. Az összes befizetéseket a posta intézi. Csupán a vidéki, tudatlan nép nem ismeri ki magát. Sokan még ma is azt hiszik, hogy a békeidőkből ismeretes sors- jegy ajánló levelet kapják kézhez, hiszen azokhoz volt postatakarékpánztári befizetési lap csatolva. Az bizonyos, hogy az ő káruk az is, hogy eldobálják a befizetési lapot, mert nélküle nem tudják egyáltalán befizetni a tartozást, ha pedig újat kénytelenek venni, annak ára 170 korona. Majd még azt is az amerikai bölcsességnek köszönhetjük, hogy a magyar iskolába fogja küldeni a gyerekét, hogy jobban kiismerje magát az írások között, mint sz apjaura, aki eddig igen jól megélt iskola nélkül is,. hiszen a tisztviselő írt, olvasott és — gondolkozott is helyette. De ezentúl, vagy ő maga lesz kénytelen vele, vagy — ráfizet. Huszonegyedikén lesz az ipartestületi székház fölavatása. Eger, 1924. szept. II. Az egri iparosság energiája és alkotni akarása nyilvánult meg az Ipartestületi székház fölépíiósében. Ezt f. hó 21-én szentelik föl nagy ünnepséggel Ezekben a nehéz időkben igazán nagy munka volt ennyit produkálni. Végtelen nagy elismeréssel kell lennünk azoknak, akik csak a legkisebb összeggel is igyekeztek ezt a nemes gondolatot megvalósítani. Kétségkívül a legnagyobb érdem az ipartestületi elnöké, aki a legnagyobb szorgalommal igyekezett minden alkalmat megragadni, hogy a székhazat felépíthessék. Ünnep napja lesz ez Eger város iparos polgárainak, amely ünnepen az ösz- szes hatóságok és előkelőségek is részt vesznek. Az ünnepély sorrendjét lapunk más helyén közöljük. kis hírek a nagyvilágból Külföld. Konferencia készül a Kisan- tant genfi veresége miatt. — Az olasz diákkongresszus küldöttsége tisztelgett a Vatikánban. — Ludendorff a szociálisták árulása miatt nem tudta 6 hét alatt befejezni a háborút. — Colban űr, a Népszövetség titkárságának kisebbségi osztályvezetője, aki Erdélyben szóba sem állt a
