Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-13 / 211. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. # Eger, 1824. szeptember 13. szombat. XLL évi. 211. sz jr p Előfizetési dl} postai szállítással .Cgg hóra . 35.000 K j Égés* és félévi előfizetést lUggedévre 105.000 K I nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ä genfi belátás és kilátás. Eger, 1924. szept. 12. A magyar kilátások, a politikai jövőre nézve, még mindig Európa horizontjától, politikai időjárásától és erőviszonyainak alakulásától függenek. A Népszövetség nagygyűlése Ganfbeu arra törekszik, hogy az alakulás a valódi közbőkeeség szelleme szerint történjék, ami Magyarország sorsára is kedvező hatású lesz, ha a szövetkezett népek tovább is megértéssel foglalkoznak velük. Azt lehet mondani: mentül nagyobb belátást tapasztalunk részükről, annál inkább javulnak kilátásaink. Ez a folyamat persze lassú és sok időbe kerül, míg előhaladhat. De megállapíthatjuk, hogy azt a pár évet, amit a Népszövetségben valő késői föllépésünkkel veszítettünk, rövid két esztendő alatt máris behoztuk. Erre vallanak a hazánk javára ezidőben elért eredmények: a szövetséges népekkel való szerencsés összekapcsolódásunk, hitelképességünk fölujulása kifelé s a nemzetközi garanciával megszervezett külföldi kölcsön. Késői volt Magyarország föllépése a Népszövetségben, de nem megkésett. Hamarabb lehetetlen volt a folyamatot megkezdenünk, mert a viszonyok odakinn és idebenn azt előbb lehetetlenné tették. Oda- künn a volt ellenségek indulatai még nem csillapodtak le eléggé irányunkban akkor, s idebenn sem szűntek még meg a háboEger, 1924. szept. 12. | Lélekemelő ünnepség volt ma d. e. féltízkor, a Ferencesek egri házának udvarán, ahol már kiásták a Szt. Ferenc- Otthon, fundamentumát. Megjelentek az alapkő-letételen: Csekó Gábor és Ridár- esik Imre prelátusok, Hámán András apát- és Török Kálmán prépost-kanonok. Juhász László tábornok a nemzeti hadsereg tisztikarának küldöttségével, Szmre- esányi Miklós ny. min. tanácsos, Kronberger József c. kanonok, órs. irodaigazgatő, Puehlin Lajos várm. és Braun Károly városi főjegyző, Rusztek Károly kir. tan- felügyelő, Mártonffy Lajos várm. árvaszéki elnök, az Angolkisasszonyok küldöttsége Lengyel Júlia főnöknővel, a Szt. Ferenc harmadrendjének tagjai igen nagy számban s a rendház egri tagjain kívül ott volt a segédletben P. Ungváry Antal gyöngyösi házfőnök, volt tartományi főnök, továbbá Pesthy Emánuel teológiai tanár. Ezen kívül Egerváros társadalmának minden rétege szépszámú képviseletet nyert. Dutkay Pál prelátus-kanonok, aki az rűs hisztéria utóbajai, amik több éven legfőbb akadályai voltak a békés berendezkedés lehetőségének. Bethlen István miniszterelnöké s kabinetjéé a főérdem, hogy itthon a viszonyok rendeződése nemcsak az egész vonalon megindult, hanem számottevő eredményeket is teremtett. Ezek felébresztették irántunk a figyelmes külföld bizalmát s megnyitották az utat számunkra a genfi Népszövetséghez, de megnyitották előttünk a világtőke hitelét is. A genfi nagygyűlésen most már egy lépéssel tovább mehetünk. Fölemelhetjük szavunkat abban a nagy kettő» problémában, mely a világ hatalmasságait ezidő- szerint legélénkebben foglalkoztatja a melyhez a mi érdekeink is szorosan hozzá fűződnek : egy, a nemzeti kisebbségek szerződésileg garantált s mégis bevégzetlenül maradt jogainak ügye, másik a lefegyverzés és a hadi erők helyébe állítandó döntőbíráskodási intézmény. Szószőlőnk Genfben, mint Magyarország delegációjának megbízott vezetője, Apponyi Albert gróf, ki egyikét aratta most legfényesebb szónoki sikereinek, amihez Európa oszlopos államférfiéi lelkesen tapsoltak s ezzel magukévá tették nagy honfitársuk ama felfogását, hogy a döntőbíróság konferenciája alá volna rendelhető mindaz a sérelem, ami a hazánktól elszakított véreinket az új államképződményekben kisebbségi jogaik megtörésével és a szerződések megszegésével érte. alapkőszentelés szertartását végezte, nagyhatású beszédében abból indűlt ki, hogy a vallásosság és a hazaszeretet megfogyatkozása juttatta ezt a szerencsétlen országot a mai szomorú helyzetébe. És ha ismét régi nagyságába és fényébe akarjuk emelni: a lelkeket kell átalakítanunk. Ezt a célt szolgálja majd az az épület, amelynek alapkövét most elhelyezzük. A Szt. Ferenc-Otthon helyet ad majd az elhagyatottaknak; helyet ad és módot nyújt a lelki megújhodáshoz, a fölemelkedéshez ; segít a nélkülözőkön; helyes útra tereli az eltévelyedetteket ... S mindezt annak a hitnek erejével, amelynél többet és nagyobbat még senki és semmi nem adott a világnak. Hálásan emlékezett meg P. Oslay Oswaldről, aki mindezt már-már megvalósítja. Szmrecsányi Lajos dr. érsekről, gróf Pallavicini Alfonzról, Nagy Bertalan Bernátnéről, az új otthon legnagyobb jótevőiről s általában mindazokról, akik e mű létrehozásából adományaikkal részt kérhetnek. Isten áldó kegyelmének leesdésévsl fejezte be klasszikus beszédét. Ezután P. Oslay Oswald házfőnök felolvasta az alapkőben elhelyezendő díszes kiállítású okiratot, amelyet Handman Alajos ny. reálisk. tanár és festőművész készített s amelynek szövege a következő : A teljes Szentháromságű egy Isten dicsőségére; a ezeplőtlenűl fogantatok szűz Anyának, szegény Hazánk Patronjának tiszteletére; Assisi Pátriárkánk dicső halála hétszázéves évfordulójának emlékezetére épülő Szent Ferenc Otthona jobbszögletén elhelyezett alapkövét Méltóságos és Főtisztelandő Dutkay Pál pápai főpap, apát, kanonok — Nagyméltóságű és Főtisztelendő dr. Szmrecsányi Lajos egri érseknek, Főtisztelendő Tamás Alajos fa- rencrendi tartományfőnöknek, Nagyságos Trak Géza Egerváros polgármesterének, P. Oslay Oswald a szent Ferenc- rendiek egri házfőnökéaek idejében, Szűz Mária neve ünnepén — 1924. évi szept. hő 12-ón áldoua meg. A Szent Ferenc Otthon terveit Móltóságos Waelder Gyula műegyetemi tanár adta ajándékul szent Ferencnek; az építés vezetését Nagy József és Páter építész testvérek vállalták. Majd Dutkay Pál prelátus-kanonok beszentelte az alapkövet s a nemzetiszínű szalaggal díszített kalapáccsal úgy ő, mint a papi segédlet, továbbá a jelenlevő egyházi, katonai és polgári előkelőségek megütötték az alapkövet. Evvel végződött a szép és lélekemelő ünnepség, amelynek gyönyörű verőfényes őszi nap kedvezett. Glattfelder Gyula dr. püspök és az «Üdv hadserege.» Eger, 1924. szept. 12. Szegedről írják: Eddig még nem igen sokat hallottak Szegeden az úgynevezett Üdv hadseregéről, erről a baptistákkal egyivásu szektáról, mely mostanában erősebb propagandába kezdett Magyarországon is. Az Üdv hadseregének néhány fanatikus katonája Kisasszony napján megjelent Szegeden is, ahol felhasználva a radnai búcsút, a Mátyás templom környékét szemelték ki «térítési» munkájának színteréül. Zsolozsmák éneklésével nagyobb tömeget csődítettek maguk köré, kiknek később egyikök szónokolni kezdett, ismertetve az Üdv hadseregének célját és törekvéseit. Éppen szónoklat közben érkezett egyik ilyen csoporthoz Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök is, aki egy ideig csöndben hallgatott, majd azután felvilágosító szavakkal fordult az egybegyűltekhez. — Mit akarnak Önök? — kérdezte a püspök az Udv hadseregének szónokától. A Szent Ferenc-Otthon alapkő-letétele.
