Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-09-12 / 210. szám

Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 12. péntek. XLL evf. 210. sí Előfizetési di) postai szállítással SUB hóra . 35.000 K Égési és félévi elóflsetést M«gp*dévrc 105.000 K >-----nem fogadnak eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licemn. kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Anglia pénzügyi állam­titkára Budapesten. Eger, 1924. szept. 11. Anglia pénzügyi államtitkár-*, aki egyik legkiválóbb pénzügyi szakértője is hazájának, ellátogatott Budapestre, hogy személyesen győződjék m^g a magyar gazdasági helyzetről Sir Ottó Niemeyer államtitkárnak, akinek a magyar nép«zö- vetségi kölcsön sikerét illetőleg is köszö­nettel tartozunk, az osztrák pénzügyi és közgazdasági tárgyalásokon már annak idején jelentős szerep jutott, a Népszövet­ség szakértői értekezletén pedig ma is döntő szava van. Nemcsak megtisztelő tehát ránk nézve, hanem rendkívüli fon­tosságú is, hogy ez a külföldi úr szemé­lyesen kívánt meggyőződni a magy r közgazdazág és pénz-politika munkálatai­ról, amelyek az ország egész jövőjét messze­menőiig meghatározzák Az angol pénzügyi államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank népszövetségi ta­nácsadójával, Sipemann Harry-val együtt kereste föl Búd éa Valko minisztereket, akikkel pénzügyi problémákról és keres­kedelem-politikai irányelvekről folytatott eszmecserét. Kormánvférfiaink, kiknek ez alkalom­mal feladatul jutott feltárni a neves angol pénzügyi szakférfiú előtt bajainkat és azok orvoslására használt módozatainkat, véleményt kértek tőle az ország általános gazdasági helyzetéről alkotott felfogása tekintetében. Niemeyer államtitkár kijelentette, hogy bepillantást nyervén pénzügyi é* közgaz­dasági műveleteinkbe, őszintén meg van győződve arról, hogy Magyarország — követve a szanálás programmját — a legjobb utón halad a talpraállás felé. Nem kell lebecsülnünk e külföldi szak­férfiúnak ezt a pillanatra jelentéktelennek látszó nyilatkozatát, mert benne nemcsak udvariassági tény, hanem Európa irányító főhatalmasságának, Angliának, rokon- szén ve és jóindulatú figyelme tükröződik vissza. Anglia bízik és figyelemmel kiséri gazdasági tevékenységünket. Elküldi de­legátusait hozzánk és nem ítél rólunk nélkülük, miként azt a külföld azelőtt ká­runkra oly gyakran tette. A nálunk járt hivatalos angol kormány-tényezők tárgya­lásaiban jó jelet látunk arra, hogy párt­fogóink méltányolni kívánják a magyar nemzet komoly és mindenkinek elismerését kiérdemlő határozott törekvését a gazda­sági konszolidáció megszilárdítására. Minél több jó vélemény győződik meg avről, hogy Közép-Eurőpa szivében a ma­gyar nép gazdasági életereje figyelemre j , i I érdemes: annál közelebb jutunk el ahhoz lános fejlődésnek nélkülözhetetlen ténye- az óhajtott időhöz, amikor a nemzetek zőjét fogják bekapcsolni éa azok között a együttesébe Magyarországot mint az álta- j jövőben számba venni Ma Van az alaptjSUKtri a Fmncrcndi-OUhon ípftfozfcfnfl. Ma délelőtt féltízkor lesz a Szent Ferencrendi-Otthon alapkövének megol­dása és befalazása. Az ezzel járó szertar­tást Dutkay Pál pápai prelátu«, apátkano­nok fogja végezni. Az alapkőbe zárt ok­mányt Handmann Alajos egri festőmű­vész készítette. A rendház szívesen lát az ünnepen mindenkit. Bethlen István gróf beszélt. Genfi T. I. jelenti a M. T. Irodának: Bethlen István gróf miniszterelnök az or­szág pénzügyi újjáépítéséről a következő beszédet mondotta: A Nemzetek Szövet­ségének magyar akciója nagy jelentőségű egész Közép-Eurőpa konszolidációjára és békéjére. Ha a kérdést elemezem ős állás­pontomat igyekszem nyíltan kifejteni ezzel jobban szolgálom a nemzetek szövetségé­nek nagy céljait, de többet jelent egy le­győzött kis ország megsegítésénél is a N. Sz. részéről. — Magyarország gazdasági talpraál- lítása nemcsak humánus cselekedet, a nyo­mor és szenvedés enyhítése érdekében való és a helyes gazdasági politika követel­ményeinek érvényesítését szelgáló gazda­sági tett volt, hanem az osztrák akcióval együtt az első komoly és nagyszabású lé­pés ezen az úton, mely Közép-Eurőpa konszolidációja és békéjének biztosítása felé vezet. Első ízben sikerült a háború óta valamennyi nemzet együttműködését ba­rátságos alapon biztosítani. Mily várako­zásokkal léptek a legyőzött kis nemzetek a N. Sz. tagjai sorába? — A kis nemzetek a N. Sz.-től az igazság és méltányosság érvényre jutását várják, tekintet nélkül arra, hogy mily politikai vagy katonai erőket tudnak igaz­ságuk érdekében felvonultatni. — A nemzetek szövetségének és egyen­lőségének, tehát azoknak a nagy alapel­veknek érvényre juttatását is várják a nemzetközi életben a N. Szövetségétől amelyek az államok benső életében is min­den polgári demokráciák alapját teszik. — A háborús gondolkozás helyett a népek összetartásának érzetét és az egy­más megsegítésére való készség szellemét kell újból felébreszteni. — Nézetem szerint az egyedüli helyes politika, amely egyúttal a legtöbb bizony­ságot nyújt valamennyiünknek, és épp ezért áldozatokat kíván a legjobb érdek- politika is . . . \ Francia vélemények Apponyi beszédéről. Páris, M. T. I. Az Internation foglal­kozik Apponyi beszédével és megállapítja, hogy Apponyi leplezetten ugyan, de ha­tározottan követelte a trianoni békeszer­ződés revízióját. Ez a követelés most Németország felvételének küszöbén külö­nösen meggondolandó. Ha Magyarország a Nemzetek Szövetségénél támogatást talál, vagy bűnrészességa megállapítást nem nyerne, a revízió gondolata önként felve­tődik. Apponyi beszéde Magyarországon nyilvánvalóan nagy visszhangot kelt, ami nem járul hozzá a kedélyek lecsillapításá­hoz. — A Journal des Debats a Nemzetek Szövetségének keddi üléséről beszámolva a következőket írja: A délelőtt folyamán Apponyi gróf beszéde foglalta le a figyel­met. A magyarosítás egykori apostola már 78 éves, de még mindig csengő hangon védelmezi célzatos megállapításait, melyek szerint nem lehet továbbra is két kategó­riába állítani a nemzeteket; olyanokba, amelyeket a Nemzetek Szövetsége kereté­ben egyenlő jogok illetnek meg és olya­nokba, amelyeket a békeszerződések szol­gálatába vesznek. Apponyi legnagyobb érdeme az, hogy őszinte volt. Gyászmise Genfben Erzsébet királyné lelkiüdvéért. Genf, M. T. I. A genfi magyar kül­döttek tegnap délelőtt a Nősre Dames templomban gyászmisőt hallgattak. A gyászmisét, melyet Erzsébet királyné lelki­üdvéért ajánlottak föl — Áuer Jenő apát celebrálta, aki a gyermek-nyaraltató ak­cióval kapcsolathan tartózkodik Svájcban. A szent misén az egész magyar delegáció megjelent. Vasutasok nagygyűlése. Szeptember 14-én délelőtt 9 órakor, a régi képviselőházban, a nyugdíjas éB nyugbéres vasutasok orsz. nagygyűlést tartanak, amelyen több nem­zetgyűlési képviselő is fel fog szólalni.

Next

/
Thumbnails
Contents