Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-03 / 203. szám
2 Ett&i NEPUJaAU 1324.szeptember 3 magyar cserkészetnek lépcsője a további munkák és győzelmek nagy csarnokának épületén, Szeretettel gondolunk Reátok, egyben a legmelegebb és legősziatébb tostvőri üdvözletünket küldjük Nektek. Adja a Mindenható, hogy e cserkészmunka gyümölcse minél előbb N3gy-Ma- gyarország feltámadása legyen. Jő munkát! Csőrkészüdvözlettel : 47 aláírás. nai-a —n—- —r —■ mem'.am’jB'jmH.wm. imjmursM *m Amerikai újságok Széchenyi László gróf királyválasztásáról. Budapest. Amerikai újságok azt írják, hogy Marcinké József amerikai magyar plébános erős propagandát indított az iránt, hogy az elárvult magyar trónt Széchenyi László gróffal töltsék be. Mar- cinkó avval indokolja akcióját, hogy a gróf régi nemesi családból származik é« felesége Wanderbilt Gladys révén rendkívüli gazdag, úgy, hogy sokat segíthetne ezen az agyongyötört országon. Benes felszólította a kassai püspököt, hogy mondjon le Pozsonyból jelentik : A. prágai pápai nunciusnak felvidéki kőrútján Benes külügyminiszter is részt vett néhány minisz tér társával. A pápai követet Kassán a felvidéki papság ólén FíscAer-Colbrie Ágost püspök fogadta, aki tudvalevőleg a felvidéki püspökök doyenje. A pápai követnek válaszát ugyancsak a kassai püspök tolmácsolta tótul is. A beszédek elhangzása után különös jelenet játszódott le. Benes odalépett Fischer-Colbrie püspökhöz és minden indokolás nélkül így szólt hozzá. Tanácsolom Méltóságodnak, hogy mondjon le a kassai püspökségről. A püspök meglepetve nézett Benesre és ennyit válaszolt: Köszönöm a jó tanácsot jól érzem magamat. Benes elhallgatott és a püspök sem beszélt többet, az incidens azonban kínos feltűnést keltett. Lassankint azonban engedett az ellenszenv, amelynek helyét csak egy időre foglalta el a közönyösség Az érdeklődés évről-évre fokozódott s 1893 ban dec. 28-án — amikor orkámzerű északi szél mellett szinte a végpusztulástól mentette meg vá rosunkat négy tűz eset alkalmával — szorosan összekovácsolódolt a közönséggel, amely mind hálásabb lön a tűzoltók iránt. Ma már ott tartunk, hogy Egerbea tűzoltónak lenni — érdem és megtiszteltetés. Szerencséje volt tűzoltó-egyesületünknek, hogy vezetőit s különösen parancsnokait nagyon helyes érzékkel, bölcs tapintattal es előrelátássá! tudta megválogatni. Az első parancsnok, König Endre, után: Danilovics Pál dr, Kempelen Béla, Altorjay Sándor, Sebestény István. Kovách Kálmán, Pásztor Bertalan dr., ifj. Simonyi Károly, Glósz Kálmán dr., Mlinkó István, Gröber Ferenc és Pallos Iván dr. vezetik az egyesületet, — valamennyien környezve a bajtársak szeretetével, becsülésóvei. Mind- egyikök nagy értéke az egri társadalomnak s hatalmas lendítő kereke az egyesületnek úgy, hogy minden nehézségen, holtponton átsegítették tűzoltóságunkat. Egyiket közülök, Kempelen Bélát, a székesfőváros hívta meg tűzoltó parancsnokának. Mindenesetre olyan elismerése ez a szaktudásnak, amelyet megemlíteni szükségesnek tartok. így érthető, hogy — bár a történelmi hullámvonal - elmélet szerint gyöngébb esztendők is akadtak az ölven év folyamán, — nagyjában és lényegében állandóan emelkedő irányt mutat az egri önkéntes tűzoltóság élete. Eleinte a mai Telekessy- és Szvoré- nyi-ut sarkán lévő, régi kincstári sóházban kapott hajlékot, majd hét év múlva átköltözött az Almagyar-utcának abba a házába, amelyben ma a 2. sz. postahivatal van. Házallan zsellér volta csak 1884-ben Az egri művészek az Egri Kaszinó mükiailításán. Eger, 1924. szept. 1. Aki végigjárja az Egri Kaszinónak műkincstárlattá változott valamennyi tér mét, az utolsóban, a Kaszinó könyvtár- szobájában, 70 darab eleven kép tarka színe rajzik a szemébe. Az ez időizerint Egerben tartózkodó művészek képei ezek. 1. Tróján Alfonz: Bélkó. 2. Handmann Adolf: Balatoni táj. 3. Handmann Adolf: Székely kaszáló. 4. Tróján Alfonz: Lombhullás. 5. Ágoston Vendel: Vén zsidó. Aquarell. 6. Bajzáth Lajos: Árvízben. 7. Bajzáth Lajos: Aratás után. 8. Jeney Zoltán : Aquarell. 9. Jeney Zoltán: Aquarell. 10 Jeney Zoltán: Aquarell 11. Jeney Zoltán: Aquarell. 12. Lipovniczkyné Szeöke Izabella: Érsekkerti részlet 13. Lipovniczkyné Szeöke Gizella: Érsek kerti részlet. 14. Ágoston Vendel: Régi ház. Aquarell. 15. Ágoston Vendel: Utcarészlet. Aquarell. 16. Lipovniczkyné: Ősz. 17 Ágoston Vendel: Bolyky-bástya. Aqua. 18. Ágoston Vendel: Árnyékos kunyhó. Aquarell. 19. Ágoston V.: Egri utcarészlet. Aquarell. 20. Ágoston V.: Széchenyi uici. Aquarell. 21. Handmann Adolf: Breslaui házak 22 Ágoston V.: Minorita templom. Aquar. 23. Ágoston V.: Janicsár bástya. Aquarell. 24. Ágoston Vendel: Eresz alatt. Aquarell. 25. Jeney Zoltán: Csonkamecset. Aquarell, j 26. Ágoston V.: Tanulmányfej. Aquarell. ! 27. Ágoston Vendel: Ósz. 28. Tróján Alfonz: Ciszterciek temploma. 29. Garay Elvira: Buzaszentelés. 30 Handinann Adolf: Spanyol legenda. 31 Lipovniczkyné: Minoriták temploma. 32. Garay Elvira : Minoriták templomának belseje. 33. Ágoston Vendel: Utcarészlet 34. Tróján Alfonz: Az Érsekkert ősszel. 35. Lipovniczkyné: Orgonavirágok. 36. Lipovniczkyné: Arcképtanulmány. 37. Szántó Ákos: Erdei részlet. 38. Handmann A.: Fogarasi hegyipatak. 39. Lipovniczkyné: Labdarózsák 40. Handmann Adolf: Kővágó-őr* 41. Tóth Gyula: Kertrészlet 42. Tóth Gyula : Kertrészlet 43. Bajzáth Lajos : Naplemente, 44. Tóth Gyula: Kertrészlet. 45. Tóth Gyula: Utcarészlet. 46. Tóth Gyula : Veranda. 47. Garay Elvira: Csendélet 48 Tóth Gyula: Kertrészlet. 49. Handmann Adolf: Kő vágóiőrsi szíkták. 50. Tóth Gyula: Interieur 51. Tóth Gyula: Kertrészlet 52 Tóth Gyula: Kilátás az ablakból. 53 Tóth Gyula: Bejárat a kertbe. 54. Tóth Gyula: Téli táj. 55. Tóth Gyula: Kijárat a kertből. 56. Szántó Ákos: Maroapsrtja ősszel. 57. Szántó Ákos: Marosmenti részlet 58. Garay Elvira: Paprikák. 59. Bajzáth Lajos: Tajópatak Beszterce-' bánya mellett. 60. Lipovniczkyné: Interieur. 61. Lipovniczkyné: őszi táj. 62. Garay Elvira: Csendélet 63. Bajzath L 'jós : Nplemente a Zagyván. 64. Tróján Alfonz: Öreg koldus 65. Lipovniczkyné: Tanulmányfej. Pastell. 66. Lipovmczayné: Női arckép Pastell. 67. Handmann Adoif : Piéta 68 Tróján Alfonz: Anyóka 69. Lipovniczsyné: Női arcképtanuimáay. Pastell. 70. Jeney Zoltán : Erdőrészlet SZÍNHÁZ. Mariházy Miklós újonnan szervezett kitűnő társulatával szerdán, f. hó 3-áa, nyitja meg az őszi évadot Lengyel Menyhértnek a budapesti Vígszínházban óriási sikert aratott életképével: az Antóniával, mely darab április hő óta a mai napig is, állandóan táblás házak előtt kerül színre. Ebben a kitűnő életképben mutatkozik be az új társulat művész személyzete. A da rab főszerepében G.őf Csákyné — Barna Manci, Molnár Lili, Gabányi Böske, Nemes szűnt meg, amikor Altorjay Sándor parancsnoksága idején, megkapta a mai őrtanya telkét Samassa József egri érsektői. Roppuit nagy és kitartó munkával egyengette el szakadékom, vízárokkal átszelt egykori érseki malom telkét s hét év alatt fölépítette a mai őrtanyát úgy, amint ma is van. 1896-ban jun. 29-én szentelte föl díszes zászlaját Eger egész társadalmának bensőséges ünneplése között s 1899-ben 25 éves, 1914-ben pedig 40 éves jubileumát ünnepelte meg érdemes egyesületünk. Tűzoltó egyesületünk azonban nemcsak a szorosan vett egri tűzvédelmet szolgálta törhetetlen akarattal és tiszteletre méltó lelkesedéssel, hanem míg egyrészt emberbaráti működésének köbébe a mentés ügyet is bevonta 1898-ban : addig másrészt nagyobb körben is hasznos szolgálatokat tett a tűzrendészet ügyének. Az Egri Öak. Tűzoltó-Egyesületnek nagy része volt abban, bogy a Hevesvármegyei Tüzoltószövetség 30 évvel ezelőtt megalakult s attól kezdve állandóan több érdemes tagja szorgoskodik a vármegyei tűzrendészet terén nem csekély sikerrel. 1904-ben a mi órtanyánkon és egyesületünk tisztikarának jelentékeny közreműködésével vármegyei tanfolyamon 1913 ban pedig — ugyancsak a mi nagymérvű anyagi és szellemi támogatásunkkal — országos kerületi szaktanfolyamon nyert kiképzést igen sok bajsársunk Ezenkívül évtizedek óta évenkint több csoport katonát, tanítóképző növendéket és ujabbau a közigazgatási tanfolyam hallgatóit a mi őrtanyáofeon s a mi egyesületünk tisztikara oktatja a tűzoltás elméleti és gyakorlati ismereteiben. Hogy milyen nagy- jelentőségű ez a munkálkodás nemzeti szempontból: azt igazán fölösleges bizonyítani. Hisz minden egyes kiképzett tűzoltó vezetője, előőrse, vagy legalább tudatosan működő Közkatonája lesz annak az Önfeláldozó hadseregnek, amely a nemzeti vagyont és életet akarja menteni egyik legszörnyűbb elem pusztításaitól. Az Orsz. Tüzoltószövetség nagy-gyűlésein kiküldöttjeivel miudig részt vett. •őt megtörtént, hogy testületileg jelent meg az országos tűzoltó-gyűléseken Legnagyobb ünnepe volt mégis az, mikor 1902. augusztusában napokon át vendégül látta alT, Orsz. Tüzoltószövetségi nagy gyűlést. Ez alkalommal 130 igazolt tüzoltóegylet kebeléből 1200 baj társ jött Dobó városába s az ugyanakkor megtartott országos versenyekben 14 egyesület küzdött a babérért. Az egyesület érdemes tagjainak szakképzettségét mutatja, hogy többször nyertek díjat az országos nagy gyűlések egyéni versenyeiben, maga az egyesület pedig az 1905-ben Budapesten tartott XVI. orsz versenyeken az iskola és gyorsszerelésben a II. dijat hozta haza. Ezen kívül 1908- ban a Gyöngyösön tartott megyei versenyekből mint legelső került ki győztesen s elhozta a Kozmáry Dezső-zászlót, mint vándordíját, melyet 1910 ben a hatvani versenyen diadalmasan védelmezett meg. A világháború persze nagyon megtizedelte az Egri Önkéntes Tűzoltó é* Mentő-Egyesület sorait, valamint nagyon bénította a kevésszámú itthon maradt baj társnak működését. Mind a mellett ekkor is sikeresen küzdött az elemekkel és nagy hazafias szolgálatot tett az állandó sebesült-szállítással A forradalmak és kommün után mint »poraiból megélemedett Phönix« kelt új életre. Nem a hagyományos magyar szalmalánggal, hanem évek óta folytatott lelkes, kitartó munkával, együttérző bajtársi szeretettel. S oda emelkedett, hogy ma 104 alapító, 934 pártoló éa 102 működő — és pádig szorgalmas pontossággal működő — tagja van. A »tűzoltó« cím nálunk nana
