Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-30 / 200. szám

ára 1500, v&s&map 2000 korona. Eger, 1924. augusztus 30. szombat. XXL évi. 200. sz.

Előfizetési öij postai szállítással I DOT IT1KH1 un njr HD I Szerkesztőség; Eger, Líceum kbs aon . as.«» k | Egtu éi félévi eiöfixctcvt I 1 Kiadóhivatal i Licenmi nyomda

MegBcSévT* 105.000 E ' — n«m fogadnak «L — I Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. I Telefon 11

Napi politika.

Az igazságSgyminiszter nyiladozott a Valorizációs jaVastatoKról.

Pécs, M. T. 1. Pesthy Pál igazságügyminiszter ma fogadta a pécsi bírót, ügyészi és ügyvédi kar tisztelgő küldöttségét. A tisztelgő küldöttség élén Félix Béla kir. ítélőtáblái elnök üdvözölte az igazságügyminíeztert pécsi látogatása alkalmából. Pesthy Pál igi zságügyminiszter közvetlen §b meleghangú beszédben válaszolt az üdvözlésekre. Hangsúlyozta, hogy erejéhez képest igyekezni fog előmozdítani a birói, ügyészi és ügyvédi kar érdekeit

Az ügyvédi kar nevében Szuly János kormányfőtanácsos üdvözölte az igaz- ságügyminisztert. Kifejezte, hogy az ügyvédi kar mindenkor kész a legteljesebb mértékben támogatni az igazságügymi'

uiszíert a függő kérdések rendezésére irányuló munkájában. Az igazBágűgymi- niszter válaszában kijelentette, begy a valorizációs javaslatok közűi kettő már teljesen kész. Az egyik a cselédi valorizációs javaslat, a másik a balesetbiztosítás valorizálásáról szóló javaslat.

Ezeket a díj-valorizáció javaslat fogja követni. A polgári perrendtartás revíziójában a törvényjavaslat teljesen kész. Elismeri, hogy az ügyvédi kar helyzete nem a legrózaásabb és a jövő is szomorú. Kéri az ügyvédi kart, adna eszméket, miként lehetne a helyzeten segíteni. Kijelentette, hogy az ügyvédi kar helyzetét szívén viseli. Tudatában van az ügyvédi kar hivatása fontosságának. '

Gratz Gusztáv előadása az interparlamentáris Unióban.

II.

A régi magyar közjog szerint a királyt illeti a nemzetközi egyezmények megkötésének joga, azonban mindenesetre azok az egyezmények amelyek a miniszteri felelősség alá esnek, az országgyűlés elé terjesztendők. Általános szabályként mondható; hogy ezeket az egyezményeket a nemzetgyűlés törvényhozásába illesztették bele és törvényjavaslat formájában szavazták meg. Kivételt tettek mindenesetre a titkos diplomáciai szerződésekkel.

Ami a külpolitika parlamentáris ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, szokásokat, és hagyományokat illeti, a helyzet ma s z, hogy a nemzetgyűlés kebelében állandó bizottság működik, melynek feladata a nemzetközi viszonyok szabályozása. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága jelenleg 33 tagot számlál. A pártok erőviszonyának arányához képest vannak benne képviselve a különböző pártok. Ez a bizottság tanulmányozza előzetesen mindazokat a közléseket és jelentéseket, melyeket a kormány külügyi kérdésben tesz A bizottság jelentése azután a nemzetgyűlésben kerül tárgyalásra és szavazásra. Ha a bizottság alkalomszerűnek találja, akkor megvitatja azokat a kérdéseket is, amelyek a kormány általános külpolitikájára vonatkoznak. A bizottság ülésein — mint általában a parlament valamennyi más bizottságának ülésén — a nemzetgyűlés minden tagja részt vehet, ott felszólalhat, de csupán tagjainak van szavazati joguk. A bizottság ülései nem nyilvánosak, de a

k miniszterelnök kitüntetése. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma a következő kormányzói kéziratot közli: Kedves gróf Bethlen ! Immár több, mint három esztendeje annak, hogy Ön a Magyar Királyság miniszterelnökének felelősségteljes tisztét magára vállalta. E nehéz, válságos évek a magyar kormányt a súlyos és gyakran népszerűtlen feladatok egé*z sora elé állították, melyek megoldásán Ön, egyedül e haza érdekeit tartva szem előtt — min- ásnkor a legnagyobb önfeláldozással és egész egyéniségének taibavetósével fáradozott. A legsürgősebb s ceakDem megoldhatatlannak látszó feladat az ország pénzügyeinek orvoslása és az államháztartás talpra állítása. A hosszú küzdelmeknek, amelyek ezirányban folytak és tovább ir folynak, felelős része nyert befejezést a külföldi kölcsön biztosításával. Ennek megszerzése körül is az Ön kormánytudó képességeinek és ritka munkabírásának vezetőszerepe jutott s most, hogy fáradságát siker koronázta, méltán tarthat számot a haza és annak érdekeit szivén viselő minden magyar ember őszinte hálájára és köszönetére. Ebben én is kivenni óhajtom, neszemet az által, hogy Önnek a Magyar Érdemkereszt nagykereeztjét adományozom, örömmel hangsúlyozva azt, hogy a haza érdemes fiai közül Ön az első, akinek ezt a kitüntetést átnyújtottam.

k miniszteretnök ma tanácskozott nagyatádi Szabó István földativelésügyi miniszterrel sz Esküit ügyröí. A tanácskozások eredménye az leit, hogy egyelőre a miniszter nem adta be lemondását, mert az Egységes pártban nem látják ennek a szükségét fennforogni.

«E hont újra naggyá, csak fiainak szent akarata teheti!»

Eger intelligens, minden szépért lelkesedő társadalma, nálad kopogtatok legelőször a magyar ifjúság nevében. Bízom a Mindenhatóban és önmagunkban, hogy kérelmünk meghallgatásra fog találni.

Letiportak, megaláztak bennünket, a hatalmasok Trianonban. Nem becsületes fegyverrel, nem egyenlő küzdelemben, hanem) izzó gyűlöletből, hatalmi törekvésből, ravaszságból összekovácsolt vasdoronggal.

Vétkeztünk! Hadat üzentünk a nacionalizmusnak, vallásnak és a legfőbb Igazságnak. Szembeszálltunk önmagunkkal s a saját nyakunkra szorítottuk a villogó pengét. Buknunk kellett. Elsülyedtünk a kárhozatban.

Apáink vétkei miatt is nekünk kell megbünhődnünk. Talán így kell lennie. Teljesedjék az igazságos Úristen legszentebb akarata!

Hiszünk abban, hogy el fog jönni a megváltás órája. Mert el kell jönnie. De csak akkor, ha mi, nemzetünk reménye, büszkesége, megkínzott magyar ifjúság, sorompóba állunk. Hogy új életre kelhessünk, önmagunknak keli az ébresztő tárogatót legelőször megfűjri. Segíts magadon, az Isten is megsegít.

Mindnyájan tudjuk, hogy 1920-ban a magyar egyetemi s főiskolai hallgatók egye- sülietekbe tömörültek. Miért? Mert észrevették azt,hogy egyesült erővel könnyebben kezdhetnek harcot a közös veszedelemmel. Viribus unitis lett a jelszavunk s ezt írtuk becsületnek örvendő lobogónkra.

Egerben még szunnyad az ifjúság. Senki sem hall róla, semmit sem tudnak felőle. Ki kell állnunk a gátra, hogy megmutassuk a hevesmegyei s egri társadalomnak, mi bennünk is van életerő, szilárd jellem, akarat! Tudunk harcolni, küzdeni ha kell, a megalázott magyar faj érdekében.

Bajtársi szövetségbe szándékozunk tömöríteni minden becsületes, magyar, igaz keresztény jogászembert. A Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudomány-Egyetem Jog és Államtudományi Kara «Werbőczy» Bajtársi Egyesületének helyi csoportját akarjuk itt Egerben megalakítani.

Legelsősorban az egyesület szervezetét fogom röviden megismertetni s aztán rátérek a tulajdonképeni céljára.

Ne lepődjék meg senki sem az ósdi, de tősgyökeres magyar elnevezéseken.

Az egyetemi s főiskolai hallgatóság fakultások szerint tömörült a bajtársi egyesületekbe. Tulajdonképen helytelen, hogy egyesületekről beszélek, mert hiszen csak egyeilen-egy szövetséget ismerünk, melynek célja magyar fajiságunk megvédel- mezése. Az összes bajtársi egyesületek egy céllal, egyetlen-egy közös alapszabályzattal és szervezettel alakultak. Csak az egyes fakultások szerint viselnek különböző neveket. Az orvosokét Csabának, a jogászokét

Werbőczynek, a bölcsészekét Árpádnak, a ref. theológueokét Bocskaynak, a gyógyszerészekét Rákóczynak, az állatorvosokét Lehelnek, a technológusokét Zrínyinek s a közgazdasági fakultásbeliekét Széchényi Bajtársi Egyesületnek keresztelték el.

Mindegyik egyesületnek ólén egy-egy vezérség ál), mely a következő tisztségeket foglalja magában: vezér, aranykorona jelvényt hord a mellszalagján; alvezér (ezüst korona), nádor (arany jogar), fókincstáros (2 keresztbefektetett aranykulcs), íródeák (arany lúdtoll), fóállományvezető (arany M. ? M., mely azt jelképezi, hogy mennyi a létszám ? — mennyi a mennyiség ?), darú- főnök (2 keresztbefektetett arany kard), főpohárnok (arany sörös korsó), regős (arany lant), fölövészmester (arany, kifeszített íjj, rajtafekvő nyílvesszővel).

Mindegyik egyesület kisebb csoportokra, törzsekre bomlik. Élén áll a törzsfő (jelvénye arany H. B. Sz.: Haza, Becsület, Szabadság), melynek helyettese a tőrzsfő- helyette* (ezüst H. B. Sz. jelvénnyel) A törzsekben viselt tisztségek ugyanazok, mint a vezér6égben viseltek, azzal a különbséggel, hogy a jelvények mind ezüstö- zöttek és nem aranyozottak. Egy tisztség hiányzik a törzsekből, mely csak a vezér- sógben van meg s ez az úgynevezett: nádori tisztség.

Minden törzs különálló autonómiával rendelkezik. Tehát saját hatáskörükben

egymástól teljesen függetlenül intézked-