Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-28 / 198. szám
a £»4*Ki. MPUJSAti 1924, augusztus 28 Esküttőt megfigyelik. Eskütt Lajos ny. máv. irodakezelőnek vau egy úgynevezett kiviteli panamából eredő megvesztegetési bűnügye. Ebből ágazik ki egy zsarolási és rágalmazási bűnper. melyet óriási tömeg kisór érdeklődéssel. A budapesti büntetőtörvényszéken folyik a tárgyalás. A vádirat szeriül Eskütt fenyegetéssel 100 ezer dollárt akart Kicsikarni Bethlen és Nagyatádi Szabó miniszterektől Zeöke Antal útján. Kérését nem teljesítették. A rágalmazást azzal követte el, hogy egyszerre négy miniszterről azt állította, hogy a svájci bűzaszállításeai kapcsolatban 14 milliárdot loptak és hogy Vásárhelyi vizsgálóbirót vadászfegyverrel megvesztegette és egész csomó közönséges kitalálásnak hangzó vádat hordott össze a törvényszék és ügyészség tagjai ellen. A tárgyaláson Eskütt idegesen viselkedett és tovább vádaskodott, újból fordítva régebbi előadásain. Több orvosi bizonyítvány szerint degenerált és elme- elhomályosodásban szenved. Megfigyelését elrendelték és a tárgyalást elnapolták. A gazdasági érdekek megalkuvása. Páris, Havas, M. T. I. A Matin kiemeli, hogy milyen fontos az első francia —német kereskedelmi egyezmény, amelyet elzászi ás német hamuzsir-termelők kötöttek egymással. Az egyezmény az amerikai piac ellátását rendezi és az egymással szemben való verseny kiküezöbölóséee pontosan megállapítja, hogy ez elszászi termelők 37%, a német termelők pedig 6272% erejéig fognak abban részesedni. Nem lehet a horvát nép nagykorúságát visszacsinálni. Belgrad, M. T. I. A minisztertanács elhatározta, hogy a Horvátországban még fennálló főispánságokat megszünteti és a helytartóságokat visszaállítja. Parádi levél. Párád, 1924. augusztus 27. Hiába — hisz augusztus végén járunk — őszi hangulat borúi a Mátra aljára. Hűvös szelek fujdogálnak, barna, száraz leveleket űzögetve az országúton, a fürdő szép, gusztusos sétányain. Az utakat szegélyző vadgesztenyefák termése is érik s már hullatnak is belőle jócskán. Azonban még minden szép, e a kitűnő éles, tiszta hegyi levegő üdítőbb, mint valaha. A fürdőben Kiég mindig parázs élet folyik, bár a szeptember közelsége sok üdülőt haza szólított. A fürdő közönsége különben az augusztusi szép ünnepiégek hatása alatt áll. István király ünnepén tábori mise volt, amelyet egy cisztercita tanár végzett s amelynek fényét nagyban emelte Szemere Árpádnak, az Operaház tagjának gyönyörű éneke. Medek Anna is énekelt volna, de könnyebb meghűlése folytán erről a közönség nagy sajnálatára lemondott. Szemere Árpádot Rózsai kántor kisérte harmóniumon. A nemzeti ünnep délutánján Térfi Béla zárgondnok és feleségének védőségevel az Adalbertinum javára jőtékouycéiu kerti ünnepségei rendeztek. Mondanom eetn kell, hogy kisünően aikerülí, hisz az ügyes rendezők mindent elkövettek, hogy a fürdő közönségének egy felejthetetlen délutánt szerezzenek. Volt ott minden, jótékonycélu sátrak, íámpiono« kivilágítás, tornagyakoriatok, ének, zene, tombola és tánc. A tiszta jövedelem — mintegy harminc millió — a budipesti főiskolai hallgatók menzájára jutott, ami bizonyára sokat lendít a fővárosban tanuló szegény diákok sorsán. . Párád, a politikai élet középpontja lett. Bethlen miniszterelnök pihenni jött ide, mégis nap, nap után politiausjárás van Párádon. A miniszterelnök különben kitünően érzi magát, tegnap a Galyatetőre akart kirándulást tenni, de a kellemetlen idő következtében a kirándulást elhalasztotta. Báró Bornemissza, Gróf Csáky hon- védminisster társaságában kedélyesen tölti a napokat ás élvezi a Mátra kitűnő levegőjét. A featőkolónia tagjai is még mindig szorgalmasan dolgoznak. Szeretik, becsülik őket és a környékbeli intelligencia mindenben a kezükre jár, mecénásukul szegődik képvásárlásaival, hogy minél gondtalanabbá kezdhessék meg a jövő iskolai évüket. Témájuk az öreg Mátra minden szépsége : öreg fák, évezredes sziklák, mátraalji csendéletek. Hogy kocsimmal igyekszem ez üveggyár felé, parádi leányok szénát gyűjtenek a »arjűban gazdag réteken. Két festőnöveodék is figyeli, rajzolja, festi őket nagy igyekezettel és a leányok ünnepies komolysággal pislogatnak a müvészurak felé. . . . Az üveggyár ? Modern gyártelep lett a régi, öreg telep helyén. Tömérdek látogatója van, a fürdőből csak úgy ontják az autók az érdeklődő fürdővendégeket. A második kemencét begyújtják csakhamar, amelyben majd a legszebb üvegárukat fogják előállítani. Az Egri Népújság párifogoltjáról, SchÖngrundner Endréről, a vén Mátra egyszerű munkás-költőjéről is tudok valamit. Jelenthetem, hogy az Egri Népújságnak a költő érdekében indított akciója sikerrel járt, amennyiben Térfi Béla zárgondnok az uradalom szolgálatába fogadta, cases ca SEBeaeoieaie3 eaca sasas Őszinte szavak. Kassa. A Slovo Mladich c. tót újság feltűnést keltő vezércikkben üzen hadat Prágának. A cikk megállapítja, hogy a tőtság helyzete a magyar uralom alatt összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a felszabadító testvérek alatt. Annak idején, mikor még a magyar zászló lengeti a Kárpátokon, elég volt, ha a szlovák behunyta az egyik szemét, nem hangoztatta túlságosan nemzeti öntudatát s már is érvényesülhetett, hivatalhoz, méltósághoz juthatott. Evvel szemben má\ minden irodában, minden hivatalban, minden iskola tanítói székében kizárólag csehek ülnek, akik a tótokat éppen úgy üldözik, mint a magyarokat, vagy németeket. «a sscaseac^issiaKSöeEsacs^^ az ágfalvai csata évfordulója. Sopron, M. T. I. Ma van harmadik évfordulója a nyugatmagyaror*zágí ágfalvai csatának, amelyben több magyar vesztette életét. Az egyik hősnek, Baracsi Lászlónak a sírját, az ágfalvai temetőben, egész egyszerű fakereszs jelezte; most díszes obsliüzk-síremléket állítottak a fejfa helyébe. Az emléket ma délelőtt avatták fel. Ez alkalommal a soproni hazafias testületek koszorút helyeztek az emlék tövébe. Két darab százasbankó története. Eger, 1924. augusztus 27. A ciszterci rendház terraszának Csiky- útcai fölhajtója előtt feküdt ez a két bankó. Ki vesztette el? Közömbös, hiszen a közfelfogás szerint jelentős kár nem érte. Valamivel ér többet az egy béke fillérnél ez a két papiros. Délelőtti tíz óra volt. Figyeltem mi történi;* vele. Vidéki úri ember h iád a feleségével a terraeziejtőn lefelé. Közöttük kis fiú. Az anya megjegyzést tesz a pénzre, meglöki a cipője hegyével. Otthagyják. Kenderzsák-kötényes inasgyerek jön a Caiay-útcán lefelé. Ez észreveszi. Föl is veszi. Közel állottam, megszólítom: — Miért vetted föl ? A tiéd ? — Hát minek hagyjam ott? — Mert nem a tied. — Hát mit csináljak vele ? — Add át a rendőrnek. Inkább lehajította. Jöttek, mentek az emberek, ki rá, ki mellé lépett. Azután jött két asszony az egyik suttyomban fölveszi. Rászólok : — Nem addig van az! Mi a célja azzal e pénzzel ? Ä magáé ? — Kell a fenének. Szól s azzal kiveszi a köténye alatti zsebekből, visszaveti. Az előbbi inas a tárkányi csapnál intézi ügyeit. Az idólopők közül arra kanyarodik egy másik inas. A hátam mögé kerül. — Ejnye de mulya vagy ! — Kiáltja és fölkapja. Rászólok: — Mi a célod azzal a talált pénzzel? Ha a rendőrnek akarod adni, segítelek. — Csakhogy nincs erre rendőr. — Majd erre jön. Jő ideig vártunk. A szemek figyeltek a pénzre. Végre a szürke-nénikék irányá- blo föltűnt egy rendőr. Valami fehérnep- pal közeledik. Látható hogy nem őrszem Nem szólnak neki. Szólok én. — Kérem biztos úr, ott j.énz fekszik a földön. Szíveskedjék beszolgáltatni, mint talált tárgyat Igaz, hogy csak 200 K. — Mit csináljak. 3Ó0 K egy jegyzőkönyvnek való papiros, Odaadom egy koldusnak. Pont arra kopogott egy falábú asz- szony, mindjárt el is tűnt nála a pénz — Nézze biztos úr. Nem mindegy az önnek, hogy az a pénz kótszáz-a vagy kétmillió? Koldulnak csak a sajátját adhatja. — Igazság! és már vissza is adta a koldűs asszony a gyűrött papírokat. — Mert biztos úr ezt a pénzt már vagy egy fél órája figyelem azért, hogy megírjam mi lesz vele. Én tudom, hogy a rendőr, mig ezt a ruhát viseli nem tehet úgy ahogy különben tehetne. De vájjon mi lenne Magyarországból, ha a rendőr nem tudná a szabályt ? Hiszen eltekintenek talán ilyen kis összegnél a jegyzőkönyvtől ás egyszerű eílennyugtával is be adhatja az összeget. Az útca népének azonban nem szabad rászokni arra, hogy amit talál az az övé. Sőt az első őrségváltás után ott kellene fölirva lennie az államrendőrségnál egy nyilvánosan olvasható fekete táblán a talált tárgyak között, hogy oda szokjanak az emberek. Nem első esetben jártam el így talált tárgyakkal és eddig megszoktam, hogy a rendőr a saját igazolására felírta a nevemet, vagy ezt sem. De vájjon elérjük-a még iMagyarországo > azt, hogy a most már egységes államrendőrsóg bizonyos csekélységnek látszó rendszert tudatosan azért honosítson meg, hogy azzal a nagyon gyakori tolvajlási esetek okát enyhítse : a lakosság önérzetét növelje, a ren* dőrség iránti bizalmat fokozza ? Egészen bizonyos, csak egy-két európai gondolkozású ember kellene hozzá, aki ráér az ilyen dolgokkal is foglalkozni. Az Egri Kaszinó műkiállítása már szombaton megnyílik. Most rendezik azt műértő kezek olyan gonddal, hogy már a rendezés látása is kellemes a«e a a2Kssa«6ís>»sí8 ssE^aas3»íra»iaa£8B8i«e»i KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. A Bodrogközben az árvízel- nyelte iskolákat nem pótolták a csehek. — CLuha István, Beregmegye utolsó főispánja, Szobráncon meghalt. — B rzeviczy Albert nagy beszédben igazította helyre a főtitkári jeíentésnek azt a tévedését, hogy a I trianoai helyzet kedvezőbb a nemzeti kisebbségekre. — A dróitalan távírók különös jelzéseket tapasztalták a Mars közelségének idején. — Neaaedovics szerb katonai attasét a cseh hadgyakorlaton autóbaleset érte. — Az északi sark eltűnt olasz repülőjét egy cirkáló^ fölvette a tengerről — Amerika mindaddig nem csatlakozik a Nemzetek Szövetségéhez, míg Európában annyi ellentét dúl, mint ma. — 1926-ban
