Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-26 / 196. szám

Ara 1500, vasárnap 2000 korona.

Eger, 1024. augusztus 26. kedd. XLI. évf. 196. ss

Előfizetést dl) postai szállítása*! I POLITIKAI NAPILAP.

£Bg hóra . 35.000 K | Egiu ét félévi elöfixctélt 1

NtinNém 105.000 k ' nem fogadónk «L I Felelőt szerkesztő: BBEZNAY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U.

9

Napi politika.

A szorzó szám Minden hó vége felé izgat a szorzó szám. Ezúttal is eug. 28 án foglalkozik vele a minisztertanác*. A rendelet; valószínűleg szombaton jelenik meg.

Hatmillió mázsa tengeri terméstöbblet ígérkezik — eddig valóságos politikai megnyugtatás, ami a tömegek zsírbeazerzése miatt fontos. Ha lesz tengeri, keíl lennie szalonnának is. És ba fokozódik a zsírban való kínálat, le kell menniök az első- rendű élelmiszerek árainak. A munkanélküliség és a keresetnélküliség idejében nem kicsiny fontosságú ez a kérdés.

Németország már hozza & talpraállító törvényeket.

Berlin, Wolff. A külügyi bizottság megszakítás nélkül 10 órás ülésekben tárgyalta az ipari megterhelés fedezésének előállításáról szóló törvényjavaslatot és a birodalmi vasutakra vonatkozó törvényjavaslatot. Több határozatot fogadtak el a birodalmi vasúti tisztviselők nyugalmának a biztosítására.

Vérengzés-ellenes gyűlés parázs verekedéssel.

Pécs, M. T. I. A pécsi szociáldemok- ratapárt tegnap délelőtt 10 órakor háborúellenes propaganda gyűlést tartott a sorházban. A gyűlésen Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet.

— Az egész világ kulturnépe — mondotta — egyöntetűen hirdeti és kiáltja bele a mába és a jövöbe: »Soha többé háborút!«

Esztergályos szavaira óriási zaj tört ki. Esztergályos figyelmeztette a gyűlés résztvevőit, hogy mindenki vigyázzon a szomszédjára, mire verekedés támadt.

Tessenyi József dr. ügyeletes rendőrtiszt figyelmeztette a jelenlevőket, hogy feloszlatja a gyűlést, ha nem áll helyre a rend. Esztergályos folytatni akarta a beszédet, de szavai a nagy zajban elvesztek, a rend teljesen felbomlott, mire a rendőrtiszt a gyűlést feloszlatta.

1»»» W— >MM> »—a KI — MW

Äz oláh abszolutizmus Közigazgatást reformtervezete.

Kolozsvár, M. T. I. Az új közigazgatási reformtervezet végleges szövegével ma készült el az erre delegált országos bizottság. A sokszorosított tervezetet már el is küldték a parlament tagjainak. Dz megtartja a megye és a község intézményét, a járásokat ellenben megszünteti, különbséget tesz városi és falusi község között.

Az utóbbihoz több község is tartozhat. Űj fogalom a székváros, a megye székhelye, amely közvetlenül a belügyminisztérium alá tartozik, hasonlőkép új fo- j

A negyedik diák-világkongresszus Budapesten

Budapest, M. T. I. A Fax Romana IV-ik világkongresszusának tanácskozásai, melyek napok óta folynak a fővárosban, vasárnap este ünnepélyesen bezárúltak. Délben Sehioppa Lőrinc pápai nuncius ebédet adott, a delegáció egyházi elnökeinek tiszteletére. Délután Va4 órakor bizott- áfcgi ülést tartottak. Ezen tárgyalták le a kongresszus folyamán beterjesztet határogalom a külvárosi község, amely a város körül öt kilométerre fekvő falvakat foglalja magában. A megye közigazgatási vezetője a prefektus, aki rendes állami hivatalnok és mint legfőbb ellenőrző hatósági közeg szerepel és csak a székvárosok uem tartoznak hatásköre alá. A falvak községi hatóságának a feje a jegyző, akit a prefektus nevez ki, de ő is rendes állargi tisztviselő. A községekben a kisebbségi elvek érvényesítése elől — a legmerevebben elzárkóztak.

zati javaslatokat. Fél 5 órakor teljes ülés volt és fél 6 órakor tartották meg dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök elnökletével a IV-ik világkongresszus záró ülését. Ezen beterjesztették a kongresszus tanácskozásain elfogadott 8 határozati javaslatot, melyet a plénum is magáévá tett, majd megejtették a választásokat, amelyek során a Pax Romana elnökévé Nolló Palmieri egyetemi tanársegédet válaszKovács János.

Százhatvan éves születési évforduló.

1764. aug. 25. — 1924. aug. 25.

»Szép meghalni Hazám érted vagyis élni sokáig S hasznos Tettekkel holtig adózni Neked.*

Az egri Városházán Bayer Henrik tanácsos hivatalában van egy széles arany- rámás olajfestésii kép, melynek másodpéldánya a Nemzeti Múzeumban van, harma- dika pedig sz ábrázoltja létesítette eperjesi közkönyvtárban függ. A rajta olvasható jelesmondás, melyet itt a cim után írtunk, ugyanúgy jellemzi a jeles férfiút, mint a piros selyem caokros és karikán függő aranyérem. Ennek körírata : » Franciscus Austriae Imperator.« A kép imei Miklóssy József bécsi festőművész 1830. körüli alkotása. Az pedig, akit a kép ábrázol Eger város szülötte, «aki Egervárosát legjobban szerette«: Kovács János.

A városi levéltárban »Kovács János irományai« címmel vannak egybegyűjtve azok a feljegyzések, magánlevelek, amelyekből és a jegyzőkönyvek felhasználásával, 30 évvel ezelőtt Szabó Ignác, nyug. főg. tanár, a városi levéltár rendezője, Kovács János emlékezete című 44 oldalas füzetben igen hű jellemrajzot nyújtott. A Széchenyi - utcai irgalmas nővérek

éppen most tatarozott épületének homlokzatán olvassuk ezt a felírást: »Kovács János elszegényült földiéinek.« Minthogy az épületen két bőkezű pap neve is meg van örökítve, ebből keletkezhetett az a tévhit, hegy Kovács János is kanonok, vagy valami előkelő vagyonos pap volt.

Saját naplójegyjegyzetei szerint Ko vács atyja, akit ugyancsak így hívtak, a Nógrád vármegyei Karancsság községből került Egerbe.

Ismeretlen foglalkozású vagyonos ember volt. Anyját és nagyanyját is Kovács Katalinnak hívták. Kovács Jánosnak Tré zsi, Anyicska és Rózsi nevű húgai voltak. Az első Lovas Ferenc, a másik Vékes Mátyás, a harmadik Bába József felesége lett. Nagyanyja 1788-ban, atyja 1792-ben anyja pedig 1793-ban halt meg. Abból, hogy utóbbinak »hideg tetemei kedves férjéhez tétettek a kriptába«, sejthető az atyának mint egri polgárnak és kistanácsbőlinek, társadalmi helyzete.

17 éves korában ment Bécsbe idegen nyelvek és törvénytudás gyakorlata végett Bánffy György gróf »Erdély Gubernátora« és más előkelőségek alkalmazták nevelőül, igy jutott Erdélybe is. Szülei életében mindössze kétszer járt itthon. Harmadszor már atyai öröksége végett. A Bánffyak nevelői és titkári lelkiismeretességét évi 300 frt. nyugdíjjal jutalmazták.

Pálffy Károly fiainak nevelője 1798-ban lett. A herceggé lett tanítvány 10,000 ezüst pengő forintos jutalmat helyezett kilátásba neki. I. Ferenc király a főhercegek magyar tanítását bízta rájuk. Ezért és egyéb érdemei elismeréséül kapta 1827-ben a gyűrűn és szalagon függő nagy polgári aranyérmet, ugyanakkor pedig »kancelláriai ágens «-sé (közvetítő) is kinevezte a király.

Kancelláriai ismeretsége Tarkovics Gergellyel, a gör. kát. ügyek előadójával, mélységes barátsággá fejlődött. Az egyetlen felsőmagyarországi közkönyvtárt Eperjesen Kovács János áldozatkészsége hozta létre 1821-ben, sőt gyarapította is. 1830-ban kir. diplomával nyert az alapítás megerősítést. Tarkovics — ekkor már eperjesi püspök — hálából megfestteíte azt a két arcképet, mely a múzeumba és Eperjesre jutott. Sőt rézmetszet is került forgalomba ugyanakkor, de ilyenről Egerben nem tudnak.

Eger városának két pőre volt a kancellária előtt. A magas összeköttetések Kovács Jánost tették alkalmassá a régi pereknek képviseletére és a város még 1807-ben őt is nevezte ki teljes meghatalmazottjának. A Najmajer Jánossal, Eger főbírájávtl, folytatott sűrű levélváltás ma is megvan a levéltárban és igazolja a fáradságot és ügybuzgóságot, amivel szülővárosát szolgálta Kovács János. Azonban