Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-24 / 195. szám
2 fcttHI NÉPÚJSÁG 1924. augusztus 24. Az ipartestület nagy fát mozgat. Nagy tervek a jövő évre. — Házszentelés örömei. — Megörökítik a jelent a jövőnek Eger, 1924. aug. 23. Az Ipariestület új székhazában csütörtökön este újból gyűlést tartott az elöljáróság, melyen Balkay Béla elnök több bejelentést tett. Tudvalévő, hogy Nagyboldogasszony napján iparos-kongresszus volt Miskolcon, me yen miniszter, Iposz-elnökség és igenigen sok derék iparos között az egri iparosok is szép számban vettek részt. A küzdelemből is kivették részüket, mert Halmay Sándor titkár a bö adóügyi előadáshoz pótindítványt tett, megfenyegetve az egész késlekedő pénzügyi kormányt, hogy ha rendet nem csinál a vásári forgalmi adózással, akkor — feljelentik a kormányzónál! Az eredeti javaslatot nagy éljenzéssel fogadta el a kongresszus. Ez történt Miskolcon. A tisztességes szándékú ember önérzetes. Ezt nemcsak Miskolcon mutatták meg az egri iparosok, akik Egerben is nagy dolgokra készülnek. Előbb a szept, 21-ére tervezett házszentelést intézik el. Erre hivatalosak lesznek az előkelőségek i«, akik Istennek hála oiyan megértéssel viseltetnek a kis emberek törekvései iránt, ahogy ennek magyarok között lennie kell. Ezen a házszentelésen, melynek ün- napies része a Minoritáknál nagy misével, s azon a dalkörök énekével is terveződik. Eger, 1924. augusztus 23. Ismét fényes tanujeiét adta az Egri Keresztény Sajtószövetkezet nemes hivatásának, jótékonyságának. Mint eddig, most is a közművelődéi céljaira fordította a f. évi augusziushó 18-án tartott közgyűlés a szövetkezet jövedelmének legnagyobb részét. Nép- és középiskoláinknak és más kultúráhs intézményeinknek tekintélyes összeget juttatott a közgyűlés, hogy a szegény gyermekek népiskolai könyvekkel író- és rajzszerekkel, középiskoláink se- gélyzö egyesületei minél több szegénysorsú növendéket láthassanak el ingyen tankönyvekkel, más kultűrális intézményeinknek is némi segítségére lehessen. Ebből a 3 millió 100 ezer korona A Vécsei-út lesz a legjobban megépített útja a városnak. Eger, 1924. aug. 23. Közeledik az ősz, a szüret ideje. Aki a harmadévi és a tavalyi szüretre visszaemlékszik, borzadva gondol arra a sártengerre, amely a szőlőhegyekre vezető utakat ellepte. Lovak döglöttek ki a rettentő, kocsitengelyig érő sárban, pörök keletkeztek, mert a terméshordó kocsik a bevetett területekre kényszerültek. A szőlősgazdák a végsőkig elkeseredve néztek szüretjük elé s bizony sokan puttonyban hordatták be egész termésüket, mert alig akadt jőérzésű fuvaros, aki a járhatatlan utakon fuvart vállalt volna. A tanulságok folytán Eger szőlősgazdái végre komolyan rászánták magukat arra, hogy a szőlőhegyekre járható utakat teremtsenek. Sőt egyes nagyobb szőlő- birtokkal rendelkezők önszántukból és önköltségükön akartak a tűrhetetlen állapo tokon segíteni. így Legányi Rezső egedi szőlőbirtokos, maga félmilliárdot áldozott a Vécsei- út kiépítéséhez és körülbelül az űt háromnegyedrészén a munkálatokat megcsinálhatta. Sőt az útátvágások céljaira idegen Farkas Gyula apátkanonok áldaná meg az új házat. De a részleteket még nem lehetett véglegesen megállapítani. Lehetséges, hegy ugyanakkor lefényképezik az Ipartestület régi nyomortanyáit is — emlékül és megörökítik a mai elöljáróság tagjait is fényképen, a nagyterem számára. De ezek csak kisebb házi ünnepségek. Balkay Béla elnök nagyobb dolgokat forral. Országos mozgalmat. Ide hozza Egerbe az ország iparosait kongresszusra — ha rajta múlik. Sajnos, hogy az most nem lehetséges, mert a kongresszust már két évre lekötötték. De Balkay Béla nem olyan fából van faragva, hogy be na mu- i tassa az országnak az egri iparosok hazafias együttérzését, ha egyszer elvégezte magában. Mégis csak lesz Egerben olyan iparos gyűlés, mint a pin'y. Jön az Iposz. (Az Iparosok Országos Szövetsége) az Úrnak 1925. esztendejének augusztusában és itt fogja tartani a közgyűlését. Hisze n az bizonyos, hogy van már mire büszkének lenniök az egri iparosoknak. És úgy lehet, hogy a közbeeső 365 napban még lehetőség nyílik arra is, hogy egy iparostanoncotthon alapkőletételét fogják megbáműlni az ország iparosai, akik megtanűlták a nagy Széchenyi-tői: Hass, alkoss, gyarapíts! — És a haza fényre derül. összegből a következő intézmények része sültek jótékony támogatásban : Érseki tanítóképző intézet 150 ezer, Angolkisasszonyok intézete 400 ezer, Cisztercita főgimnázium 400 ezer, Érseki fiű-kereskedelmi iskola 400 ezer, Állami polgári fiú-iskola 300 ezer, Állami főreáliskola 100 ezer, Állami polgári leányiskola 150 ezer, Róm. kßtb. elemi iskolák 200 ezer, Állami elemi iskolák 200 ezer, Iparostanonciskola 200 ezer, Egri Ének- és Zene-egylet 100 ezer, Egri Dalkör 100 ezer, Polgári Dalkör 100 ezer, Kath. Legényegylet 100 ezer, Jegyzői internátus 100 ezer és Siketnémák intézete 100 ezer korona, összesen 3 millió és 100 ezer korona. Ezek a számok igazolják a legjobban az Egri Keresztény Sajtószövetkezet áldásos, nemes hivatását. — l. területeket vett meg s a maga szőlőjéből pedig jó darabot, 700 méter úthosszát, kivágatott az útépítés céljaira. A sok földmunkát pedig mind elvégeztette, annyira, hogy a Vécsei-útnak ez a szakasza ma hasonlíthatatlanul jobb a többi útnál. Megirta annak idején az Egri Népújság, hogy a város már kiírta a pályázatot némely szőlőhegyre vezető út kiépítésére. Ezek között van a Vécsei-út is. Tudomásunk szerint fennek az útnak kiépítésére 2 budapesti és egy egri vállalkozó adta be a pályázatot. De beadványnyal fordult Legányi is a városi képviselőtestülethez, amelyben közli, hogy a Vécsei-út kiépítését továbbra is vállalja, még pedig házilag minden számbavehető haszon nélkül. Beadványának érdekes adatai szerint azért a 700 méteres űthosszért ahol saját szőlőjét kivágta, ellenérték gyanánt ugyanannyi értéktelen területet kér a várostól a régi úttestből. Hogy pedig a szőlőbirtokosság helyzetén könnyítsen 3 kilométernyi területet készíttet házilag azért a pénzért, amiért az ajánlattevők 1600 métert csinálnának meg. A költségek fizetésére, pedig azt javasolja, hogy azok négy év alatt teljesítessenek, holott az ajánlattevők csupán 16 hőnapig hiteleznének. Az ajánlat szerint az űt december végére készülne el, de szüretre a legnagyobb része az útnak teljesen használható lesz, mert a Legányi által az útra hor- datott sok száz kocsi kő beépítését már legközelebb megkezdik. A legközelebbi városi közgyűlés fog dönteni a beérkezett ajánlatokról, de mi szintén azon caodálkozunk, hogy a Vécsei útra is kiírták a pályázatot, amikor annak legnagyobb része már használható állapotban van. ahelyett hogy előbb Legányi további szándékáról tárgyaltak volna.. A szőlőbirtokosok édeke, hogy Legá- nyira bízzák most már az útépítés befejezését és így erkölcsileg honorálják városa iránti áldozatkészségét. Megjavul az igazságszolgáltatás a megszállott Rajnavidéken. London, Wolff. A Dayli Mayl diplomáciai tudósítója szerint a megszálló hatalmak képviselői legközelebb Coblenz-ben értekezletet fognak tartani, hogy a Ríjtia- vidéki szövetsége* katonai bizottságók egyesítéséről tanácskozzanak, már amény- nyire ez egyáltalán lehetséges. Minden megszálló hadseregnél küiön-külön bíráskodás alapján mondottak ítéletet, ami. a legnagyobb zavarokat okozta. ■a™»»“«-CTmnmmim mm imSUmUm&mm 'SmI Förster, yagy Schulze az ö neve ? Budapest, M. T. I. A főkapitányság ma délben 1 órakor a M. O. T. utján a következő hivatalos jelentést adta ki : Az Erzberger német birodalmi miniszter meggyilkolásában való részvétel gyanúja miatt a főkapitányságon fogva lévő Förster Henriket a mai napon szembesítették az e célból ideérkezett német detektivekkel. A detektívek felismerni vélik a nevezettben Schulze Henrik ratfeideui születésű 31 éves kereskedőt, akit a gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak. Förster tagadja hogy Schulze-val azonos volna. Förster a mai napon további eljárás végett átadatott a budapesti kir. ügyészségnek. Minek olyasmit csinálni, ami már megvan? Karlsbad, M. T. I. Csütörtökön nyílt meg a zsidó világértekezlet 137 kiküldött jelenlétében, akik 75 zsidó szervezetet képviselnek. Az értekezlet elnökségébe többek között megválasztották dr. Rosenbaumot, a zsidó-ügyek litván miniszterét és Gallin szász zsidó alpolgármestert. Az augusztus 17-ón kezdődött értekezlet célja véglegesen rendezni a zúdő megélhetési lehetőségei és megalapítani az állandó zsidó világ- szövetséget. ta^ggar^jg^raFsieaiaaeaegEsgieaaiiai Forgópisztolyt kapnak a pásztorok. Eger, 1924. augusztus 23, A szőlőhegyeket őrző pásztorok óhaj tása részben megvalósulás előtt áll: önvédelmi célból forgőpisztolyt kapnak . . Vadonatúj forgőpisztolyt, amelyet, szám szerint huszonnyolcat már meg is rendel a város és napok kérdése, hogy a csinof kis jószágok új tulajdonosaikhoz jussanak Hát, ami azt illeti, a derék pásztcrol vegyes érzelmekkel fogadják a pisztolyt ... Ók ugyanis inkább puskát szerettei volna, ami már egymagában is nagyo lendít a pásztori tekintélyen, másrész nyulat is lehetett véle lőni, ha az a vad nyúl a pásztor járásában már igen nagyot alkalmatlan volt a gazdának . . . Viszon a pásztorok ilyeténvalő kielégítésének vadászok örülnek, mert most már maj< csak jobban akad apró vad a szőlők kő zőtt is, mivelhogy a pásztorok a «levorral nem igen tudják azokat elijeszteni. A huszonnyolc revolver ára 10 milii körül van, így bizony ez a kis semmisé elég pénzébe lesz ismét a városnak. N de nem baj, az a fő, hogy most már pásztorok nem félhetnek és lelküsmeret« sebben fogják őrizni azt a kis termés ami megmaradt. Majd meglátjuk:! 3 millió ÍOO ezer korona kulturális célokra. Ennyit adott az Egri Keresztény Sajtószövetkezet múlt évi jövedelméből kultur intézményeinknek.
