Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-22 / 193. szám

, Ara 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1024. augusztus 22, péntek. XLI. évi. 193. sz. Előfizetési di) postai szállítással run tiöra . 35.000 K I Egtss és télért előfizetést Keggedévre 105.000 K ' .----- nem tógádnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ál-paciíistak szélhámossága. Eger, 1924. aug. 21. Nagyboldogasszony napjára a ma­gyarországi szocialisták népgyűlést hívtak össze, melyet már napokkal előbb a hadi- rokkantak, a hadiözvegyek és árvák min­denkinek leikéből őszinte rokonszenvet kiváltó neve mögé* rejtőzve, plakátokon mint háborúellenes megnyilatkozást hir­dettek meg. Evvel egyfelől azt a látszatot igye­keztek kelteni, mintha a háború rokkant- jai » a szenvedést viseltek valamennyien szociáldemokrata érzelmöek lennének; másfelől pedig, mintha az ellentétes világ­nézetű politikai pártok — általában a pol­gári rend hívei —az ő békevágyukkal szem­ben háborús uszítók s újabb vérontást előkészítő összeesküvők volnának. A »eohatÖbbé< háborús jelszó tetsze­tős, de egyben hamis b idegen országok­ban rendezett szociálista propagandagyű- lések szajkómódra átvett jelszavával ki állnak tehát a magyarországi szociálisták a porondra, felhasználván a nyári szél­csendet és az ország pillanatnyilag zavar­talan köznyugalmát, dörgedelmes demagó­giával vagdalkoznak egy láthatatlan és jelen nem lévő rém ellen. Ez a kis kiruccanás jő alkalomnak kínálkozott nekik arra, hogy ha nem is a magyar nép előtt, amelyet hála Istennek nem ők vezetnek, de legalább is az álta­luk befolyásolt s mondhatjuk rossz irány­ban befolyásolt, megtéveszthető tömegek előtt, mint a viíágboldogságot hozó béke kizárálagoB jogú apostolai jelenjenek meg, akik ha többségre és hatalomra jutnának egyszerre testvéri szeretetet, népek meg­értését varázsolnák a földre. Ha e hipokrita akció mögé nézünk, lehetetlen fel nem fedeznünk a magyar- országi nemzetközi szocialisták valódi és el nem leplezhető céljait ezzel a kánikulai, bandabandával. Ki akar itt háborút? Van-e a világ tíz esztendős rettenetes nyomorúsága, vér­áldozata, feldúlt életének minden keserű tapasztalatai után józan ember, ki újra háborút kívánna, egymást gyilkoló népek elvadult harcát s van e Magyarországnak megcsonkított állapotában, szánalmas sor­sában józan ember, ki háborús kalandra merne gondolni, mikor állig felfegyverez­ve lesik rabló szomszédaink minden gon­dolatunkat. Kifosztva és letiporva az or­szág, még ha akarua sem tudna háborút csinálni azok ellen, akik szájukon ugyan békét hirdetve, de titokban gyáva fegy­verkezéssel és igaztalan győzelmük lslki- ismeretfurdalásával alattombau még min­dég kovácsolják és fenik ádáz fegyverei­ket. Ám szocialistáink ép erre való tekin­tettel kacsingatnak feléjük, hiszen az csak érthető, hogy ellenségeinknek mi *em le­het kedvesebb és hasznosabb, mintha itt Magyarországon olyan rezsim volna ural­mon, amely csak megerősítené őket abban a hitükben, hogy a világbéke akként ér­telmezendő, hogy az igaztalanul győzők, jogtiprők és az emberi jogok megcsufolői szabadon és végérvényesen tarthatják a vérző homloka legyőzött nemzetek elsza­kított milliónyi fiait rabszolgasorsban. Ezért nélkülöz őszinteséget és erköl­csi alapot szocialiitáink pacifista agit&ci- ója, mert valójában nem egyéb, mint fel- kinálkozás a kisantantnak s olyan átlátszó politikai számítás uralomra jutásuk érde­kében, amelyet kölcsönkért jelszavak sem fognak tisztára mosni. A kacsingató* mel­lett pedig egy kis denunciálásért sem men­nek a szomszédba, mert hiszen midőn ma­gukat a béke hivatott apostolaiként nép­szerűsítik, ugyanakkor rejtett vádaskodást hintenek szét a hiszékenyek közé a ma­gyar nemzeti kormányrendszer ellen és azt a külföld előtt szeretnék, mint militi- ri8ta reakciót beárului. A magyar nemzet egyetemessége ma valóban nem óhajt há­borút, de követeli a háborús igazságtalan­ságok jóvátételét, hazája szétdarabolíatá- sának kiengesztelését a történelmi jog, a földrajzi szükségszerűség és az emberi igazság törvényeinek visszaállításával, más szóval az igazságtalan béke-diktátumok revíziójával. >»<»•» a»o>< hmm*» dVatjodjatoK a ((nfárszellemtSI t a friss építményen rombolóitól! Budapest, M. T. I. A Magyar Kir. Ludovika Akadémia ma délelőtt tartotta szokásos hadnagy-avató ünnepségét. A kormányzó 7G1 órakor érkezett meg Magasházy első, szárnysegéd, Hardy Kálmán sorhajő hadnagy, vitéz báró Nagy Pál tábornagy ée Nádossy Imre országos főkapitány kíséretében. Az akadémia pa­rancsnoka Dombóváry Révy Kálmán tábor­nok jelentést tett a kormányzónak, aki vé­gighaladt a zászlóaljak arcéle előtt. József királyi főherceg, ki pár perccel a kormány­zó után érkezett meg, s a kormányzó jobb­ján foglalt helyet. Az egyházi beszédek után a kormányzó a következőkben üd­vözölte az új hadnagyokat: Bajtársak ! Szeretettel üdvözöllek ben­neteket, életetek e fontos érájában, ami­kor az Akadémia védő falai közűi kilép­tek az életbe. Ez a pálya dicsó, de meg­próbáltatásoktól nehéz és súlyos. A köte­lességek közűi különösen kettőt várok tő­letek ; óvakodjatok a ma, sajnos, olyan széles körben elterjedt mindennel megal­kuvó, csak'^az anyagiakra irányuló kúfár szellem befolyásától, amely nem ismer sem hazát, sem becsületet csak addig, amíg önérdeke kívánja. Eskütökre gondolva óvakodjatok e szellemtől, mert ez a szel­lem az állam és társadalom legnagyobb ellensége. A másik kívánságom az, hogy ne kövessétek azokat, akik ma gyűlöletes rosszakaratú kritikával rombolják le azt, amit a forradalmak szennyes árjából ki­menteni sikerült. i —» Napi politika. A Népszövetség ötödik közgyűlése szept. 1-én kezdődik Genfben, amelyen Magyar- országot Apponyi Albert gróf képviseli, aki emiatt a svájci interparlamentáris kon­ferencián vállalt elnöki tisztséget Berze- viczy Albertre ruházta át. A népszövetségi gyűlésre Korányi pénzügymin. és Smith Jeremiás főbiztos is elutaznak Ganfba és jelentést terjeszt Magyarországról a Nép- j szövetség elé. — Mint értesülünk, a genfi j értekezletre a miniszterelnök is elutazik ! és Genfben tölti az egész szeptembert. A keresztényszocialista vasutasok nagy- j gyűlést tartottak, amelyen teljes arany- j koronás fizetést követeltek. A határozati j javaslatot, amely egyéb kérelmeket is tar­talmaz, a. keresaedelmí miniszter elé ter­jesztik. A népjóléti minisztériumban «tatarozási»- ankét volt, amelyen megállapodás történt ! arra nézve, hogy a háztulajdonosok száz- , milliárdos tatarozási hitelt kapnak. Külügyi kérdések az egységespart őszi első értekezletén. Az egységespárt a nyári politikai szünet elmúltával, a nemzetgyű­lés összeüiésének napján, október 1-én tartja első értekezletét, melynek tárgyso­rozata a következő: Pékár Gyula, a Külügyi Bizottság elnökének jelentése a Népszövetségi Ligák Uniójának lyoni kongresszusáról. Ennek kapcsán Pékár a pártot tájékoztatja az aktuális külügyi kérdésekről. Erdélyi Aladár előterjesztése az ál- lamrendőrsóg és államvasus ügyében. Oberhammer Antal jelentése a nép­jóléti miniszter által benyújtott rokkant- ügyi törvényjavaslatról. Marschall Ferencz előterjesztése a mezőgazdasági hitelről, a vetőmag kér­désről és általában a nyomasztó közgaz­dasági helyzetről. Hermann Miksa előterjesztése a be­hozatali és kiviteli korlátozások megszün­tetéséről szóló javaslat ügyében. Az értekezleten a kormány tagjai is

Next

/
Thumbnails
Contents