Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-20 / 192. szám
Ar& 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. augusztus 20. szerda. XLX. évf. 192. sä» Előfizetési di) postai szállitásssl Bgg hóra . 35.000 K 1 Égési és félévi előfizetést Kcggcdévre 105.000 K nem fogadnak eL ----B T. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Martosaid sohase» ismerte el a London, M. T I. Az a levél, amelyet Macdonald Hernothoz és Theunnyshoz intézett, szószerinti szövegezésben így szól: Kapcsolatban a Ruhr-vidéki megszállásra vonatkozó új egyezménnyel és az érdekelt kormányok erről szóló jegyzék- váltásával, megismétlem a britt kormány álláspontját, melyet oly sűrűn kifejeztem az utóbbi napodban. A brilt-kormány j sohasem ismerte el sem a Ruhr-vidék < megszállásának törvényességét, sem a versaillesi békeszerződés határozatainak olyanforma értelmezését, melynek alapján szövetségesei eljártak. A britt kormány remélte, hogy miután a megszállás tisztán gazdasági okokból történt, meg fogják szüntetni. mihelyt a Dawes-tervezetet életbe léptetik. A szakértői bizottságnak, miután illetékességi köre korlátolt volt, tartózkodnia kellett attól, hogy javaslatokat tegyen a megszállás tekintetében, de világosan jelezte, hogy fl#lir-««gszállást tSrVinyesoeKa megszállás gazdasági kihatásai felett nem lehet elsírtam. A megszálló hatalmak és Németország közöst megállapodást fogadtak el, melynek értelmében a megszállás nem terjedhet 12 hónapon tűi, sőt korábban is megszüntethető. A britt kormány nem akar praejudikálni, melyet ő és elődei a szerződés értelmezésének tekintetében elfoglaltak, azonban ő óhajtja, hogy a Dawes tervezet hatályba lépjen, azért egyszerűen tudomásul veszi ezt a megállapodást és nyomatékosan sürgeti, hogy az érdekelt kormányok tegyenek meg minden lépést a kiürítés meggyorsítására. A britt kormány ugyanabban a felfogásban van, hogy a megszállás folytatása károsan befolyásolhatja a Dawes- tervezet hatását, kockára teheti a londoni konferencián létrejött megállapodásokat. Macdonald levele augusztus 16-án kelt, de csak tegnap tették közzé. Huszonegyedikétől megjavul a vasiíti menetrend. Orvosolták az egriek sérelmeit. Szent István napjára. Eger, 1924. aug. 19. Hagyományos kegyelettel adózik ma szerencsétlen csonkaországunk első szent királyunk áldott emlékének. . . Az ország fővárosában körmenetben viszik dicsőséges Szent Jobbját, de ünnepi színt ölt a vidék minden várowa, sok apró községe is. Mindenütt felhangzik az ájtatos, régi ének : »Hol vagy István király Téged magyar kíván Gyászos öltözetben Te előtted sírván.« A nagy királyra való édes emlékezés, Nagymagyerorszégnak régi dicsősége,'; feledteti velünk néhány pillanatra a sivár jelent, amelybe a nagy király hagyományaitól való eltérés juttatott bennünket. Azonban megmutatja és emlékezetünkbe idézi az áfiumot is, amellyel nagy bajunkból kivezető útra jutunk.Szent István keresztényi hite ihlesse meg először lelkünket. Az ő nagy lelke megalkuvást nem ismert ebben a tekintetben s könyörtelenül, a legszilárdabb elhatározással teremtett igazi keresztény szellemet a pogány magyarság között. Ma nagy eltérés van a múlt és a jelen keresztény szelleme között. Csillogó külszín, nagyon sovány, semmi vagy hamis tartalom. Hiányzik a keresztény magyar élet, amely példát mutatna a tévelygőknek, erősítve a gyengét, mely fölemelné az elesettet. Az a tömérdek kisértés, amely e társadalom, a közélet, a tudomány, az irodalom, művészet minden vonatkozásában éri a lelkeket, termő talajra talál a közönyös magyarokban . . . Vértezzük hát föl magunkat a keresztény hit legerősebb, legbecsesebb páncéljaival s vetkőzzünk le minden idegen, a keresztény magyar nemzet természetével ellentétes gondolkodást. Kövessük a nagy király hagyományait, megalkuvást nem ismerő keresztény meggyőződését. Minél inkább növekszik bennünk Szent István hite, példaadő hatalmas buzgósága, az egyház törvényeihez való engedelmesség, annál könnyebben győzi le a lélek azokat a keresztényellenes áramlatokat, amelyek Mohács után most másodszor vitték sírba u magyart! Ne csüggedjetek hát agyontiport s szegény magyarok! Van még remény, amely éltet bennünket, van lehetőség, mely újat alkothat a rettentő romokon. A Szent Király útjára térés ez a remény; ez a helyzet kulcsa, mert még ma is Szent István a magyarok tündöklő csillaga! Szünet a Vatikánban. Róma, M. T. I. Tegnap kezdődött meg a Vatikán nyári szünete. A szünet alatt, melynek folyamán kihallgatások és fogadások nem lesznek, a Vatikánban tatarozóéi munkálatokat fognak végezni, különösen a pápa lakosztályában. Gas- parri bíboros, államtitkár tegnap szülővárosába, Uíica-ba utazott. Eger, 1924. augusztus 19. A legutóbbi vasúti menetrend megállapításánál nagy sérelem érte Eger város utazóközönségét. Megszüntettek egy vonatpárt, amelyre éppen a legnagyobb szüksége volt az Egerbe és innen igyekvő utasoknak, amit csatlakozás hiányában a Budapestre utazóknak nem lehetett kihasználni. Rossz volt a közlekedésünk Miskolccal is, szóval csapnivalóan rossz volt a menetrend, mert azt úgy állapították meg, mintha Eger nem is lenne a világon. A menetrend tarthatatlanságát köz- igazgatási fórumainkon többször szóvá tették, az E N. is sokat harcolt annak megváltoztatásáért. Végre mára jó hírt közöltek velünk a Máv. állomásáról: Huszonegyedikétől kezdve ideális jmenetrendünk lesz. A változás lényege a következő: Augusztus 21 .-étői kezdve (tehát már 21.-én is) az ezelőtt 5 óra 34 perckor induló vonat 4 óra 27 perckor indul, így csatlakozása lesz Miskolc és Budapest felé. Ugyancsak 21.-étől kezdve közlekedni fog az éjféli személyvonat is, amely Egerből 0'31 (éjfél után 7a1) órakor indul Füzesabonyba. Ez a vonat 2 óra 48 perokor indul vissza és. 3 óra 38 perckor érkezik Egerbe és hozza a Budapestről és Miskolcról érkező utasokat. Az alföldi katolikus nagygyűlés hírei. Pénteket Glattfelder Gyula püspök ünnepi miséje, Tóth Zoltán szentbeszédje, a Göndöcs-emlékünnepen Lindenberger János emlékbeszéde, a templomfelszentelés 300 éves évfordulójára Russka Á. Zoltán beszédje, az éjjeli szentségimádás kezdete avatta nevezetessé. Szombaton hajnali két órás mise után tanácskozás volt, melyen Láng János, ngy. képviselő, Czettler Jenő dr, egy. tanár és Glattfelder Gyula püspök beszédei a gazd. földmunkás kérdésről, a hitbuzgalmi és a kulturális szakosztályok ülései folytak le, utóbbin Prohászka Ottokár tartott a nőmozgalmak jelentőségéről hatalmas beszédet. Este férfiértekezlet volt. Szombaton este ünnepi dísszel fogadta Gyula város a pápa követét és tiszteletére zene-est volt a vármegyeháza nagytermében. Vasárnap. A nuncius miséjével kezdődött a kongresszus utolsó napja a főgimn. udvarán épült sátorokban. A nuncius ős Prohászka püspök beszédei után küldöttségek tisztelegtek a nuncius előtt. A körmenetet az eső megakadályozta. Szentség- imádással zárult a nagygyűlés. Haraügszentelés Kápolnán. Kápolna, 1924. augusztus 19. Az 1916. év fájó emlékei közé tartozik a templomi harangoknak elrekvirálása is. Szomorúan gondolunk vissza a nehéz napokra, amikor katonák jelentek meg a falvakban, városokban, hogy a tornyok büszkeségét a mEgasból, a mélybe vessék vagy vaskalapácsokkal összezúzva ágyúöntödébe vigyék. Sok köny, sok jaj kísérte a harangok temetését; a hívek sokáig siratták felejthetien halottaikat — de bízva várták feltámadásukat is. Az idő haladt. Az áldozatkészség életre hívogatta az elvesztett harangokat. Egyre több és több templomtorony kapta vissza lakóit e lassan behegednek a fájó sebek. . . . Kápolna anyaegyháza, mely 3 harangját küldte sok száz fiával a harcba, elérkezett a stációhoz, amikor 3 új harangja elfoglalja régi helyét. A kápolnai ős Amerikában dolgozó kápolnai hivek s a kápolnai esperes plébános áldozatából 2 vagon búza árán elkészültek a soproni harangöntödében az új harangok. A harangok ünnepélyes behozatala aug. bő 10-őn reggeli órákban volt, a ká-
