Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-14 / 188. szám
Ara 1500, vasárnap 2000 korona, Eger, 1824, augusztus 14. csütörtök. XLI. évf. 188, bsl Előfizetési dl) postai szállítással Kgp aöra . 35.000 K | Egész is félévi előfizetést Hteggedévre 105.000 K ' ----- nem fogadunk el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZKAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Licenml nyomda. Telefon szám 11. Ki hát az oka mindennek? Ä holt kéz birtoka. Eger, 1924. aug. 13. Vasárnapi — ugyanilyen című — közleményünkre a kővetkező választ kaptuk : Válasz »A holt kéz birtoka« című »Egri Népújság« 185. számában megjelent vezércikkre. Fenti cikkre vonatkozólag legelsősor- ban meg kell állapítanom azt, hogy a »Magyar Sző*-ban közölt s leadott »A szocializmusról és szociális társadalmi feladatokról« szóló közlemények nem az egri közigazgatási tanfolyam szociális tananyagunk előadója tanítását foglalja magában, hanem hírlapi közérdekű közlemény. Az egész közleményt elolvasó egyén meggyőződhet arról, hogy sem sz egri közigazgatási tanfolyam szociális tananyagának előadója, sem pedig a közleményt leadó egyén nem foglalkozik a »tulajdonjog megszüntetését hirdető Marx és Engels kommunista apostolok élveivel és tanaival« hanem éppen ellenkezőleg Krisztus igazi tanításaival, vagyis a szeretet, önzetlenség, áldozatkészség és megértés tanaival és a tulajdonjog kiterjesztésével. A neheztelt kitétel az, hogy a holt kézen levő nagybirtokok parcelláztassanak été & hitbizományok az erdőterületekre áthelyeztessenek. Ez a szegényebb néposztély érdekeit hordja magában, vagyis a vagyontalan embereknek földhöz vagy bérlethez juttatása törvényes formák között nem az egyházi vagyon szekularizációját célozza, hanem éppen etlenkezőleg *a magyar nemzet nagy céljait« a szociális és köz- gazdasági érdekek előmozdítását. Aki pedig ily ügynek a szolgálatában áll, az nem lehet kommunista apostol.« Nagy tévedésben van tehát a cikk- írö, amidőn azt hiszi, hogy én közleményeimmel 8z egyházi javak ellen küzdők és azoknak teljes felosztását, vagy az állam által leendő birtokba vételét kívánom; én csak azt óhajtanám a holt kéz birtokainak kezelésénél is, hogy azok intenzivebb gazdasági és szociális formában kezeltessenek. \ Szabó Gyula Makiár község főjeggzője. Az eredeti cikkben foglaltakat továbbra is fenntartjuk. Baja fölszabadulásának évfordulója. Baja. Augusztus 20-án lesz Baja fölszabadulásának 3. évfordulója. Az évfor dűlő alkalmából a vármegye és Baja város ünnepséget rendez, amelyet tábori mise előz meg. Ezt Vass József népjóléti miniszter mondja, amely után díszközgyűlés lesz. Az ünnepséggel kapcsolatban nyitják meg a Délvidéki Otthon bajai fiókját. MTI. Parisból jelentik : Az Ere Nouvelle hasábjain Armand Charpentier hosszabb cikkben foglalkozik Mattias Morhardtnak, az emberi jogok ligája volt főtitkárának nemrégiben megjelent könyvével, moly a háború okait kutatta. Ez a könyv — írja — az okmányok gazdag halmazával igazolja, hogy a háborút már régóta várták és előkészítették a nagy európai államok, elsősorban az antant diplomáciája. így például az agadirr incidens után 1911. szeptember 8-án a londoni szerb ügyvivő a következőket írta kormányának: »Franciaország szövetségeseivel egyetemben azon a nézeten van, bogy a háborút még a legnagyobb áldozatok árán is későbbre kell halasztani, még pedig 1914—1915. évekre.» Ennél pontosabban — írja Charpentier — nem is lehetett volna megmondani előre az eseményeket. Valóban akkor történt Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének meggyilkolása, ami a háború fúriáit elszabadította. Szerbia egyáltalán nem sietett megtorolni azt a bűncselekményt, amelyet az egész világ lelkiismerete elitéit. De ezt csak azért tehette, mert tudta, hogy osztrák támadás esetére számíthat Oroszországra a maga védelmében. Viszont Oroszország csupán azért támogatta Szerbiát, mert Franciaországot a maga oldalán érezte. A Fekete könyv két kötete már földerítette azokat a szoros kötelékeket, amelyeket Delcassé, a francia imperializmus szellemében 1913—1914-ben kötött. Mor- hardt mostani könyve világot vet arra is, hogy Poincaré milyen makacsul szentelte egész erejét a háború előkészítésének. Ha az ember — írja tovább Charpentier — elolvasta ezeket az okmányokat és figyelemmel kisérte azt a körmönfont munkát, amelyet Oroszországban a francia diplomácia végzett, akkor megérti, hogy a szarajevói drámának múlhatatlanul háború kitörésére kellett vezetni. Bizonyos, hogy a Szerbiához küldött ultimátumot 1914 ben tűlszigorűnak tarthattuk. Ma azonban, az idők múltával, normálisnak látjuk. És ha & nagy államokat valóban a béke őszinte vágya hatotta volna át, akkor ezt a hangot csak helyeselhették volna. De nem így volt. Poincaré épen akkor Oroszországban tartózkodott és mit sem tett arra, hogy Oroszországot békés irányba hangolja, ami pedig a cár bákehajlandő- sága mellett igen könnyű lett volna. Poincaré gondolkodását elárulják azok a szavak, amelyeket gróf Szapáry péter- vári nagykövethez intézett és amelyeknek jelentőségét csak ma tudjuk teljes egészében megérteni. — Kapott valami újságot Szerbiából? — kérdezte Poincaré hideg iróniával az osztrák-magyar nagykövettől. És amikor Szapáry gróf nyájasan azt válaszolta, hogy a vizsgálat halad a maga útján, Poincaré ezeket felelte; — Szerbiának igen meleg barátai vannak az orosz nép körében és Oroszországnak van egy szövetsége: Francia- ország. Mennyi bonyodalomtól lehet tartani ! Később Poincaré Paléologuenab nem átallott» a következőket mondani: »Az a fő, hogy Sasanov szilárdsága arra irányúit, hogy a monarchia ne kaphassa meg Szerbiától az őt megillető jogos elégtételt. Sasanov nem is késett megmondani Palé- ologuenak. hogy ez az út háborúra vezet. Ezzel szemben Berlin diplomatái egészen más magatartást tanúsítottak Ausztriával szemben. Németország nemcsak hogy nem ösztökélte szövetségesét a háborúra, hanem a jogos elégtétel megszerzésére irányúié jogainak elismerése mellett mérsékletet tanácsolt neki. A háború akarása azonban, melyet Szerbia, Orosz- és Franciaország imperializmusa képviselt, sajnos, sokkal erősebb volt, mint a népek bő óbaja, akik békében akartak maradni és nem tudták minő rettenetes és céltalan mészárlásokba rántják őket. Charpentier igazat ad Morhardt ama megállapításának, hogy a háború közvetlen oka az orosz általános mozgósítás ▼olt. Ez olyan tény, amelyet senki le nem tagadhat. A kezdet nehézségei. Eger, 1924. augusztus 13. A Balaton mellett nyaralő miniszterelnök az egyik lap munkatársának nyilatkozott mindazokról a kérdésekről, amelyek bizonyos fokig összefüggnek a szanálással. A miniszterelnök utalt arra, hogy azok az átmeneti gazdasági nehézségek, amelyeket a szanálási terv megalkotói már kezdetben előre láttak, valóban bekövetkeztek, ezeknek mégsem olyan & jelentőségük, hogy a szanálásról vallott op- timisztikus nézetét megváltoztatni kényszerülne. A bajok, amelyek felléptek, tisztára részletnehézségek s főként a hitelkőrdős- sel, a munkanélküliség problémájával éa a termelés fokozásával függnek össze. Ami váratlanabb nehézséget okozott az az idei rossz termés gabonanemüek- ban, amelynek következményeképen e téren csak csekély kivitelre számíthatunk.
