Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-13 / 187. szám

Előfizetési díj postai szállítással I POLITIKAI NÄPILÄP. figt) hArc . 35.000 K I Egész és félévi előfizetési j . Neggcdévre 105.000 K I sem fogadunk eL - I Felelő* Szerkesztő: BREZKAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A közigazgatási bizottság ülése. Bizalom a főispánnak és alispánnak. — A holtkéz elleni felfogás nem juthat a katedrára. — A kivételek okozzák a tisztviselői elégedetlenséget. Eger, 1924. augusztus 12. A közig, bizottság kedden 10 órakor Urtoita ülését, melyet V. Bobory György főispán nyitott meg. A bizottságnak csak­nem minden tagja megjelent. A hivatal­beli tagok kÖ2Ül a szabadságon levőket helyettesítették. Napirend előtt Dutkay Pál biz. tag szólalt föl. — Folyton hangoztatjuk Magyaror­szág fölemelkedését és erkölcsi megszi­lárdítását és bízunk benne, hogy hazánk a rombolásból immár győztesen kikerül. Fontos, hogy minden bajnak a kűtforrá- Bánéi vegyük elejét. Az előfordult rendel­lenességeket nem volt elég megszüntetni. Újabbak létrejöttét is meg kell előzni. Sajnosán lehet tapasztalni, hogy azok az elemek, amelyek edd«g visszavonultak, most újból a tekintélyeket rombolják, mint I9i8-ban. Ma újra szítanák a nép külön­böző rétegei között a gyűlöletet. A nyo­mor és a szebb jövő nevében indúlnak útnak az ilyen gyűlöletre vezető eszmék. De most azok terjedését meg kell akadá­lyozni. Magánbelyen még taián elnézhe- tők az ilyen vélemények. Ártalmasabbak ennél is, ha piacon és korcsmákban han­goztatják őket. A leggonoszabb eset azon­ban, ha a katedrára fészkelik be magu­kat ezek. Azért szólal föl, mert az egyik lap múlt heti száma közölte, hogy a köz­igazgatási tanfolyam egyik előadója a le­endő jegyzőknek olyan oktatást ad, mely ben azoktól, akik hitükkel és reményükkel a konszolidációt, a nemzetet fönntartják b akiknek a munkájukhoz a földbirtok tekintélyt ad, ezt a földbirtokot akarja elvitatni. Véleménye az, hogy az ilyen előadó nem oda való és föltétlenül szük­séges, hogy magyarosabban gondolkozzék a jegyző, óhajtaná azt, hogy ha mód van rá, az illető előadó távolíttassék el a he­lyéről. Puchlin Lajos főjegyző, a szabad­ságon lévő alispán helyettese, szólal föl: — Az -Audiatur et altera pars» el­vénél fogva telefonon berendelvén az elő­adót, ő a kifogás tárgyává tett cikkel meg is jelent és kifejtette, hogy az egész jkér- désnek tárgyalása nem úgy hat, mint a cikkből incidentaliter kiragadott részlet. Utasítottam a vád tisztázására. A bizott­ság mindenesetre függessze addig föl ha­tározatát ebben a kérdésben, amíg az előadó ennek a fölhívásnak megfelelt. — Annyi eddig is bizonyos, hogy ez az anyag a katedráról nem hangzott el és csupán adatgyűjteményből való. Oda pedig Jankó Ágoston volt alispánnak, jelenleg tolna­megyei főispánnak könyvéből került. A bizottság is ezt az álláspontot foglalta el. Puchlin Lajos vm. főjegyző a sza­badságon lévő Isaák Gyula alispán levelét olvassa föl, melyben egy fővárosi szélső­séges lapban megjelent közleménynek az ő személyét érintő részét hozza szőnyegre. Kéri, hogy a bizottság bírálja el az ő működését, mert mint a közélet munkása tisztán akar áilani. Nyomban felállott Babocsay Sándor kormányfőtarjácaos és az alispáni bejelen­téshez szólva, annak a határozott felfogásá­nak adott kifejezést, hogy vizsgálat elren­delésére .eemmi szükség, mert Isaák Gyula alispánnak egyéni, erkölcsi és politikai jelleme tiszta világításban áll a bizottság előtt. Túltengő érzékenységtől óvja a köz­élet férfiúit ; kritikának és gáncsnak, sőt alaptalan vádnak csak ők vannak legin­kább kitéve. Idézi, hogy Bethlen miniszter­elnököt a legborzalmasabbal akarták súj­tani, mikor ráfogták az oláhokkal való paktálást. A külföld osztatlan felháboro­dása kisérte ezt & vádat ét ez elégtétele volt Bethlennek is. Nincs ok a vizsgálatra, ellenben ja­vasolja, hogy a kőzérzületnek adjon a bizottság kifejezést s tiszteletéről, becsű léséről biztosítsa Isaák Gyula alispánt. Minthogy pedig az a zavaros közle­mény a főispán személyét is ok nélkül érintette, indítványozza, hogy mély tisz­teletéről és bizalmáról biztosítsa őt is a bizottság. Mayer János bizottsági tag szólalt föl ezután. — Én meg tudom érteni az elhang­zott beadványt. Érzékeny lelkű, tiszta jel­lemű férfiúnak ismerjük Isaák Gyulát, akit ez a minden tekintély ellen forduló profanáié cikk bántott. De annyira nem szabad azt a közleményt becsülnünk, hogy még érdemben is foglalkozzunk vele. Tér­jünk az egész ügy fölött — bizalmunk ki­fejezésével — napirendre. Tiszta lelkiis­meret neveti a vád hazugságait. Csodál­kozik azon, hogy bármely kimutatható gyakorlati cél nélküli cikknek helyet ad­nak a lapok. Reméli, hogy az útban lévő újságírói kamara változtat a helyzeten. A kritikát bírniok kell a közéleti férfiaknak. V. Bobory főispán pár szóval vála­szolva kijelenti Babocsay 03 Mayer fel­szólalásaira, hogy egyáltalában nem tekin­tetté a közleményt oknak arra, hogy fog­lalkozzék vele és megköszönte a bizalmat. A közigazgatási bizottság nspirendre tért az ügy felett és Isaák Gyula alispán iránt bizalmának adott kifejezést. Puchlin Lajos vm. főjegyző előter­jeszti az alispáni jelentést. Az üreBedásben lévő heves'i főszolga­bírói, árvaszéki ülnöki és szolgabíró állá­sokat a szept. 23-iki törvényhatósági bi­zottsági közgyűlésen tölti be. Régen hangoztatott közigazgatási kí­vánság teljesült azzal, hogy a belügy­miniszter úr az 1924. évi IV. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján a belügyminiszté­rium alá rendelt vármegyei számvevőséget megszervezte s a személyzetet a pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőség létszámából a vármegyei számvevőséghez kinevezte. Az új számvevőség főnöke Vanyek József I. o. főszámtanácaos, öt számtiszt, egy kezelőnő és egy díjnok. A számvevőség a vármegyeház udvarán lévő régi fogházfelügyelői lakásban nyer ide­iglenesen megfelelő hivatalos helyiséget és ezen a héten a kellően helyrehozott helyiségekbe az új hivatal be is költözik. A hevesi járási székház létesítésére e a vármegyeház udvarán lévő börtön át­alakítására nézve a terveket és költségve­téseket az építkezéshez szükséges kölcsön engedélyezése végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz felterjesz- tette az alispán. V. Bobory György főispán hathatós közbenjárására a miniszter a he­vesi székházhoz szükséges faanyagot már államsegélyként engedélyezte és remélhető a szükséges kölcsön is. Ebben az esetben a hevesi főszolgabírói hivatal és lakás fel­épülhet. A vármegyeházi börtönöknek hi­vatalos helyiségekké átalakításával a kir. államépítészeti hivatal, kir. tanfelügyeiö- ség, vármegyei számvevőség és a megyei levéltár és könyvtár nyerhet alkalmas el­helyezést. A fogházfelügyelői lakás eme­letén az egri járási főszolgabíró lakása, földszinten a hivatala, mig a levéltár, a kir. államépítészeti hivatal és főszolgabírói hivatal jelenlegi helyiségeiben három tiszt­viselői lakás és vendégszobák helyezhetők el. Ezekkel az átalakításokkal egyrészt a jelenleg használaton kívül álló börtön nyer hasznosítást, másrészt a nagy lakásínség is enyhül, mert 4—ö^vármegyei tisztviselő kaphatna természetben lakást és ugyan­annyi lakás szabadulna fel a városban. A gazdaközöntég egyrésze a másfél és két éves csikókat befogja és szántásra, vetésre s igázásra használja. A nemzeti vagyont meg sem becsülhető károsodás éri azáltal, hogy az idő előtt befogott csi­kók kifejlődésükben visszamaradnak, a túlerőltetés folytán ezekből rendes és hasz­navehető ló sohasem lehet. A főszolgabírókat és polgármestere­ket arm utasította ez alispán, hogy figyel­Eger, 1824, augusztus 13. szerda. X.LL évi. 187. sz. Ára hétköznap 1500, vasárnap 2000 korona

Next

/
Thumbnails
Contents