Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-10 / 185. szám
.ár», hétköznap 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. augusztus 10. vasárnap XLI. évi. 185. n. Előfizetési dl} postoi sz&UJtáSM) 80B hdw . 35.000 K I Efftss ét télévi elMltetétl N«pg«4int 105.000 S 1 sem iogatfuk ti POLITIKAI NAPILAP. Felelő* szerkesztő: BBEZNAY IMRE. Szerkesztftség > Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A holt kéz birtoka. I Eger, 1924. augusztus 10. A holt kéz birtoka valóságos szálka tok ember szemében. Vörös posztó a radikálisoknak, gyorsan öiö méreg a szociáldemokratáknak, vagy pláne kommunistáknak. A felületesen gondolkodó ember, aki jelszavak után megy, el ie hiszi, hogy a katolikus egyházi vagyont (mert ezt hívják a holt kéz birtokának) el kell venni, föl kell osztani e akkor — boldog lesz ez ország. Csakhogy máskép áll a dolog. Szomorú és kirívó példa egész világ előtt Franciaország. Ott — sz egyház ée állam szétválasztása alkalmával — mindent elvettek az egyháztól s mindent odaadtak ez államct'.k. És mi lett a vége ? Aj állam a több miiliérdbói alig kapott egy pár Bzázezer, vagy millió frankot. Az egyházi vagyon becsértékének — pedig nagyon alacsonyra taksáltak mindent — alig 5—6 százaléka folyt be az állam kasszájába; a többi elúszott a likvidáló ' közegek kezén. Ebek harmincadjára került. minden. A francia egyháznak nem maradt semmije; az állam szintén alig kapott valamicskét. Annyi sem jutott a francia államnak, hogy avval csak tízezredrészét is megtudta volna valósítani, mint amit a francia egyház évszázadokon át, következetes áldozattal, kitartással, megvalósított. A szeparációs törvény megfosztotta Franciaországot egy hatalmas erőforrástól: a holt kéz vagyonának áldásaitól. Mert ne higyje senki, hogy ezt a birtokot azért hívják holtkézi birtoknak, mintha abból nem fakadna áldás, nem oarjadzana élet. Dehogy! Csak azért kapta ezt a nevet, mivel sem el nem adható, sem pedig meg nem terhelhető. A2 adás-vételre nézve tehát meghalt. És itt álljunk meg egy szóra! Vájjon nem jobb lett volna-e, ha Magyarországon minden birtok holtkézi vagyon maradt volna? Nem jobb lett volna-e, ha el nem törlik az ősiséget, amely a földbirtok tulajdonosának kezét megkötötte az eladásra, vagy a vagyon megterhelésére nézve? Bizonyára máskép állana az ügyünk e alighanem ma is megvolna az egész Magyarország s magyar birtok lenne az ország egész területe. És vájjon mi történnék, ha valamely végzetes törvény kimondaná s holt kéz birtokainak elvételét? Azok a parcellák laesflnkint oda vándorolnának, ahová az ősiség eltörlésével dobra került birtokok. Ée ezek — tisztelet a nagyon csekély kivételnek — nem igen szolgálják a magyar nemzet ügyét. Holott a holt kéz birtokai ma is és mindenkor a magyar nemzeti vagyonhoz tartoznak; a magyar nemzet nagy céljait szolgálták és szolgálják a jövőben is mindenkor. Arról meg nem i* szólunk, hogy a nagybirtokokra, — ezt már százszor is bebizonyította az élet s bebizonyították a hozzáértők, — úgy szociális, mint közgazdasági szempontból föitétlen szükség van. A nemzeti, a szociális és közgazdasági érvek mind a holt kéz birtokainak erkölcsi súlya és föltétien fenntartása mellett szólnak. Végső — de értékben nem utólsé* — érv sz, hogy a tulajdonjog megszüntetése lényegében véve Marxnak és Engelsnek, s kommunista apostoloknak Tollhegyre vettük pedig mindezeket azért, mert az egri közigazgatási tanfolyam szociális tananyagának előadója 8zt tanítja a leendő jegyzőknek, hogy a kivándorlási láz megszüntetésének egyik föeszköze: «... a holt kézen lévő nagybirtokok parcellázása és a hitbizományoknak az erdőterületekre való áthelyezése által módot kellene nyújtani arra, hogy minél több ember juthasson földhöz, vagy bérlethez < így nevelik nálunk a közigazgatás leendő oszlopait . . . Csak még egyet! Hol vannak a megcsonkított Magyarországon azok a bizonyos erdőterületek, amelyekkel a bolt kezet kártalanítani lehetne? fl cselt rendSr-liőztársaságban Karhatalommal tSriK le a drágaságot. Prága, M. 1. I. A köztársaság egész területén, de különösen a Felvidéken érezhető áremelkedés következett be. A vidéki központosban hivatalosan kidolgozták a drágaság elleni rendszabályokat. Pozsony és Kassa város tanácsa tegnap megkezdte a drágaság letörésére s tárgyalásokat és abban állapodott meg, hogy megerősített rendőr-osztagokkal akadályozza meg bárminemű élelmiszereknek a vármegyén kívül való összevásárlását és nem engedi meg az olcsóbbodás helyreálltáig az élelmiszerek ée iparcikkek kivitelét a maga községeiből. Egyúttal felvilágosították a kormányt, létesítsen, az egész köztársaság területén munkás és hivatalos személyiségekből ellenőrző bizottságot, amely az áruk árát megállapítja és az ily módon megállapított áraknál olcsóbban kinált árúkat kobozzák el. Napi politika. Az aranykorona-költségvetés, mint [értesülünk, a jövő héten teljesen elkészül, sőt a költségvetési osztály vezetője már a pénzügyminiszter elé is terjesztette. A végleges szöveg legközelebb a pénzügyi főbiztos elé kerül. A Ház előreláthatólag október elején ül össze, A szünet alatt a képviselők szinte valamennyien kerületükben tartózkodnak, így az Egységes párt vezetősége megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy a párt a parlament összeülése előtt egye* tanácskozásokon megvitassa az aktuális kérdéseket. A legközelebbi értekezlet szeptember 30-án lesz, amikor is a kormányelnök a mezőgazdasági hitei rendezéséről és a rossz termés következtében beállott új helyzetről fog nyilatkozni, valamint összefoglalja a szanálás eddigi eredményeit. Aggtelek községhez visszacsatolnak egy elszakított területrészt. Miskolc. A legutóbbi határbejárás alkalmával Szilicze és Szádvárborsa határából visszacsatoltak Magyarországhoz egy területrészt, amely eredetileg Göcaör- hoz tartozott. A visszacsatolt rész Aggtelek határéban van, így a putnoki járás j főszolgabírója vesz: á? a közigazgatást. 1 A szent év megünneplése. Eger, 1924. aug. 10. Szmrec8ányi Lajos dr. egri ér»ek most adta ki V. pásztorlevelét, amelynek főpontja a szent évnek megünneplése és közli az erre vonatkozó pápai bullát is. Az érseki körlevél jelzi, hogy a jubileumi római zarándoklat előkészítésére országos bizottság alakul, amelynek kiegészítésére az egri egyházmegyében külön szervezetet rendel. E szervezet elnökéül Kriston Endre segédpüspököt nevezte ki a főpásztor. Arany János a tót irodalomban. Prága, M. T. I. A prágai Cseh-Szlovák Tudomány - Egyetem bölcsészeti karán «Arany János a tót irodalomban» címen Kujnak Pál dr., egyetemi tanár, könyvet adott ki, melyben 200 oldalon emlékezik meg a magyar irodalomnak a tót irodalomra gyakorolt hatásáról. A mű megállapítja, hogy Arany János költészete és egyénisége, amely ment minden gyűlölködéstől, sokkal jobban foglalkoztatta és maga iránt jóval rokonszenvesebbé hangolta a tőt költőket, mint Petőfi, a tót renegát.
