Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-05 / 180. szám
2 IS :líüi jWHFli J c? h i * UÍÍ24 augusztus .5 Eger is pályázik az 1925. évi úszókongresszus megrendezésére. Békéscsaba, 1924. aug. 4, Szombaton és vasárnap zajlott le Békéscsabán az V. országos úszó-kongresszus. A kongresszuson résztvett úgy a MSEE, mint az ETE teljes gárdával. Száz résztvevővel üléseztek az úszók a poros alföldi városban. Nagy örömet okozott, hogy végre sikerült 11 úszókerületet bevonni a bajnokság rendezésébe. Beszámoltak az ülésen arról is, hogy ebben az évben 11 uszoda épült. A kerületi előadók ezüst érmet kaptak. A jövő évi kongresszus megrendezésére Eger mellett még Dorog, Tatabánya, Nyíregyháza, Baja és Kaposvár pályáznak. Az egri bajnokokat ugyan Kéler al- elnök javaslatára kizárták az idei kongresszusi versenyekből, de az mindegy az egrieknek. Legföljebb lassan minden egri fiú bajnok lesz. A legnagyobb vidéki városok gyöngén voltak képviselve. Kötelezték a vidéki vízipoló bajnokot az országos bajnokságért való mérkőzésre. Ezt a kötelezettséget szombaton állapították meg és vasárnap Békéscsabán a MESE lett a vidéki vizipoló bajnok. A M.O.V.E. úszói mindent letaroltak az úszókongresszuson. Békéscsaba, 1924. aug. 4. Az eredmények a következők: I. nap. Vízipoló selejtező. MOVE — ETE. 9:2. 200 m. mellúszás: 1. Joó (Mese). 2. Farkas (Nsc). 50 m. gyermek hátúszís: 1. Révay (Ote). 2. Brindza (Mese). 3X50 ic. vegyes staféta: 1. VÁC. 2. Ete/a 3. Ete/b. 400 m. gyorsúszóbajuokság: 1. Szig- ritz (Mese), 2. Fehér (Jászapáti). 3. Bitskey Zoitán, Szigritz győzelmével először lett védője a Las-Torres vándordíjnak, melyet eddig Bitskey Z védett. 3X50 m vegyessiaféta 1 MESE/a (Bitskev, Bitskey, Bárány ) 2. MESE/'b 3. Csak. * Vízipoló bajnokság (elődöntő): MESE —OTK 9:1. a II. nap 3X50 m. vidéki sprint staféta: 1. Egri Move (Sztgricz, Bitskey A., Bárány). 2. CsAK. 3. OTK 100 m 1. Bárány. Egyedül úszva nyer. iOO m vidáai mellúszóbajnokság. Bajnok: Molnár László (Mese). 2. Földes F. (ETE.) 100 hátúszó bajnokság. 1. Ulrich(Cssk). 3. Kiausz. Bitskey Aladár versenyen kívül indúlva el3Ő I»tt s ezzel megnyerte a Kiausz Imre vándordíját. 3X50 m gyermek staféta, ' 1. OTE. 2. MO VE- ESE. 3X100 m vegyes staféta bajnokság. 1. Move—ESE (Molnár, Horváth. Szigritz) 2. SzUE. A «második garnitúrái ia kitűnőnek bizonyult. 4X100 m staféta. 1 MESE. (Bitskey I és II, Bárány, Szigritz) 2. MAFC. A vizipoló mérkőzés döntője követ kezelt ezután, de a MVSC visszalépett s így mérkőzés nélkül az egri MOVE lett a bajnok. Végeredményben 1. MESE 21 Jpont, 2 Soproni PUE. 10 p. 3 Szeged 7 p 4 ETE 7 pont. A Szent István vándordíját, a vidéki egyletek minden intrikája ellenére újra az egri MOVE nyerte. A Szent István vándordíján kivúl a MESE nyerte még a Honvédelmi miniszter vándordíját 23 ponttal. Csaba város Gruda Jenő, a Duna Lloyd és Béldi százados vándordíját, továbbá Szigritz révén aLss-Torres és Bitskey II. révén a Kiausz vándordíját. Elmélkedések egy tervbe vett műkiállítás körül. Eger, 1924. augusztus 4. Budapest székesfőváros évek hosszú sora alatt tömérdek szép képet, szobrot vásárolt, melyeknek együttes elhelyezésére azonban nem állott rendelkezésére megfelelő helyiség s azért a sok szép kép, szobor — ládákban, raktárakban volt elhelyezve, hol senki sem gyönyörködhetett bennük, vagy egyes hivatalos helyiségek díszítésére használták föl, ahol szintén csupán csekély számú közönség láthatta azokat. Hogy ezt az eldugva lévő nagy kincset a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék, a folyó év tavaszán egy szép retrospektív kiállítást rendezett műkincseiből a székesfőváros a Műcsarnok helyiségeiben. Ez a kiállítás gazdag anyagával és a műtárgyak érté!»ével bámulatba ejtette a főváros közönségét, amelynek fogalma sem volt műkincsekben való ilyen gazdagságéról. Körülbelül ugyanilyen a helyzet Egerben is. Itt ugyan nem maga a város, mint ilyen, hanem annak régi kultúrájú lakossága gazdag az idők folyamán las- sankint felgyülemlett műkincsekben. Ezek közül csupán a Líceum szép gyűjteményében lévő képek és szobrok mindenki számára hozzáférhető közkincsek, sllenben a magánlakásokban és esetleg egyßs hivatalos helyiségekben elhelyezve lévő műkincsekben — természetszerűleg — csupán kevesek gyönyörködhetnek. Eger képzőművészeti kultúráját nem kell fölfedeznünk. Köztudomású, hogy Eger egy időben középpontja volt a magyarországi képzőművészeinek. Gróf Eszterházy Károly és Pyrker László, a két nagy mecénás köré egész művészkolőniák telepedtek itt le: Moul- perts, Sigrist, Krakksr, később Malatesti Schiavoni, Grigolelti s főképen Oasagr?nde és azek tanítványai, segédei, a Bieder- meyer-idők e jeles mesterei eltörülhetet- lenül rányomták itttartőzkodásuk kézjegyét e városra monumentális alkotásaikkal. De nemcsak monumentális emlékeket hagytak e művészek magok után Egerben, hanem apróbb műveket is melyeket féltve őriznek a régi patricius családok szobáik falain. Danhauser, az egri születésű Hess János, Balkay Pál, az országot járó Barabás Miklós kétségtelen, hogy több, ma már mútörténelmi jelentőségű festményt hagytak e város falai között, melyekről boldog tulajdonosaikon kívül alig-alig tud valaki. Sőt az újabb idők is sok szép műtárgyat halmoztak itt föl. — Emlékezzünk csak vissza az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak két nagy vándor- kiállítására,— valamint ifjabb művészeink vissza visszatérő gyűjteménye., kiállításaira. Mennyi sok szép kép, szobor maradt itt időről-időre, melyek mindegyike hozzáférhetetlen a nagyközönség számára! Mily szép és élvezetes dolog lsune e aok szép. véka alá rejtett műkincset időnként megszellőztetni; néha-néha leakasztani a jól bevert szögről és lehetővé tenni, hogy misok, idegenek, az érdeklődők, a anűvéízeikedveíők fi gyönyörködhessenek bennük. Az így napfényre kerülő műkincse* sokszor a szanzáció erejével hatnának a gyakran igen kelletne? visszasmlékazásakoS kellenének. Mari van-e tisztább, üdítőbb élvezet, mintha egy régen ne® látott szép képet, szobrot újból meglát az ember? Nem tekintve azt. hogy vannak képek, szobros, amelyeket minél többször lát az ember, annál szebbrek talál; mindig űj és új szépséget fedez fö! rajta Értesülésünk szerint ujab’oaa eíífké- ízületek folynak egy ilyen visszatekintő kiállítás rendezésére Egerben tt ahol épen úgy, mint Budapesten történt, — maid csak akkor fogj?, látni a világ, hogy menynyi sok szép műkincsünk van nekünk, ha csakugyan megv*lésül i tervbe vett kiállítás érdekes eszméié. Az osztrák népszövets. kö$es$ü árfoly a m öm elked ése. Eger, 1924. augueztua i. Mint Londonból jelentik, az osztrák népszövetségi kolcsönkotvények melyeket 80 as árfolyamon bocsátottak ki, az utóbbi időben pgyre tartó szüárduiásía! SO1/*-™ emelkedtek. Mindenesetre érdekes, hogy az osztrák kötvények éppen abban az időben szöknek fel. amikor úgy «átszőtt, mintha a külföld a frankkontremón következtébm beállott események útin részben meg vonná hitelét Ausztriától. Ez az áremelkedés csak réízben szól Ausztriának, hanem fő ként a Népszövetség ellenőrzése alatt áUő osztrák szanálási kölcsönnek izőL Minket ez az áremelkedés azért érdekel, mert sejteni engedi, hogy a ongyar kölcsönkötvények már rövid idővel a jegyzés után hasonló fölértékelésre számíthatnak. Hiszen a raagyarkölcsőn ágya iránt, sokkal mostohább pénzügyi viszonyok közt, viszonylag nagyobb, spontán érdeklődést tanúsított a külfőd, mint annak idején az osztrák kölcsönnél. Azt hisszük, nem fogunk csalódni várakozásunkban, ha arra számítunk, hogy a magyar népszövetségi kölcsönkötvények kurzusa még magasabb árszintűt íog elérni a külföldi piacokon, mint az osztrák kölcsönkötvények. A városok talpraáilítása. I. A most valósággal felfordult anyagi helyzetű városok talpraáilítása érdekében megjelenő kormányrendelet első része az ügyvitel egyszerűsítésére kötelezi * városokat. Nincs különbség a magyar városok között Habár vagyonos, mint Debrecen, vagy Budapest, vagy bármelyik ; egyaránt rászorul a talpraállításra. A polgárok te- herviselőkép essége az a főszempont, amely miatt nem lehet a régi önkormányzati adóterheket végletekig vinni. Világos, hogy jogosúlt az sz elvi meghatározás, hogy egyszerűsítéssel könnyítsenek a városok az adózókon. Most már csak az a kérdés, hogy milyen egyszerűsítésről lehet szó. A rendelet — az eddig kiszivárgott hírek szerint — tmegfelelő* egyszerűsítést szab meg. Most már arra külön fejtörő bizottságokra lesz szükség, hogy állapítsák meg, mi lesz az a «megfelelő» egyszerűsítés, ami Egernek megtaHárítást jelenthet? Aki szereti a városát gondolkozzék ezen.
