Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-05 / 180. szám

EjíSftzetési di) postai szállítással EBB Höf» • 35.000 K I Égés* át télévi előfizetést Mcgliedtvir* 105.000 E nem fogstfank cl. POLITIKAI NAPILAP. Felelő* szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség i Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. abba, hogy legyen-e világháború, vagy Bem. Jól ismerhetik azt a szorongatott helyzetet, amelyben Ausztria Magyarorszá­got külpolitikailag és katonailag tartotta. Mi értelme van tehát egy ártatlan ország fejére olvasni a bűnöket, amelyek a leg­rosszabb esetben is csak annak az állam­nak a fejére hullhatnak vissza, amely ve- zetőszerepet játszott a volt monarchiában. Hogy fogadja a magyar közönség a szélsőbaloldaliak mosakodásait, szépíiési kísérleteit, mikor egy ilyen halálosan fon­tos időpontban, mint a szanálás kezdete, wo a ooo shm> • o»oo o—o ow> <«♦<&< maguk a magyar lapok igyekeznek meg­forgatni a kést a nemzet szívében s foly­tatják a destrukciónak azt a munkáját, amelyre jelzőt nem akarunk alkalmazni. Talán csak nem azt gondolják, hogy ismét az ő idejük következett el s talán ennek a szerencsétlen cionka országnak a romjain megvalósíthatják azoknak a téves eszméknek rendszerét, amelyek egyszer már Magyarország tragédiáját okozták. Ha ilyesmi járna az eszükben, arra csak azt válaszolhatjuk, hogy a nemzet vigyáz, a nemzet résen van ! A londoni események folytatódnak Berlinben. Miután a megegyezés sikerült, vagyis a Dawes javaslatot elfogadták, a nemetek is elfogadták Macdonald meghívását, most már Herriot szerint: >A jóvátételi kérdés elvesztette politikai jellegét, és Macdonald szerint: *A szövetségeseket csak a sátán választhatja el egymástól!» A németeket keddre várják Londonba. Amerikait akar­nak ellenőrző főbiztosát alkalmazni. Párig, M. T I. Morgan amerikai ban­kár ma Cherbonurgba érkezett. Holnap délben Londonba lesz. Berlin M. T. I. A lapok jelentése szerint Hughes amerikai államtitkár az Ebert birodalmi elnöknél eltöltött reggeli után az elnöki palota parkjában igen be­ható tanácskozást folytatott Marx biro dalmi miniszterelnökkel és dr. Slréseman pénzügyminiszterrel, Este az amerikai kö­vetnél fogadás volt, amelyre a német gaz­dasági és politikai élet számos kiválósága is hivatalos volt. Ma d. e. Hughes az ame­rikai követségen fogadta a sajtó képvi­selőit. mi Berlin, M.T.J. A Newyork Times ber­lini tudósítója jelenti lapjának: Hughes amerikai diplomata berlini látogatását ber­lini diplomáciai körökben történelmi ese­ménynek tartják. Remélik, hogy evvel j fordulóponthoz jntott Európa helyzete és | bezárult az a hat éves korszak, amelyben | az európai nemzetek a háború után is ! kárhozatos politikai viszálykodásban áll- i tak egymással szemben. Paris, Wolff. M. T. /. Hymans belga miniszter a Petit Párisién londoni tudó­sítója előtt kijelentette, hogy a békét 5 évvel ezelőtt írták alá és most a békét a szavak birodalmából a tények birodal­mába ültetik át. Kétségtelen, hogy még sok nehézség leküzdése van hátra és fenn­áll az a bizonyosság, hogy a cél elérhető lesz. A franciák a szakértői tervezet vég­rehajtásának vitájába, a döntő bírói el­járás eszméjének megfelelően, bevitték az Igazságosság és haladás fogalmát és a fáradozásukat siker koronázta. Mieden alkalom jó ? ! Eger, 1921. aug. 4. A napokban volt a világháború ki­törésének tízéves fordulója. Ebből az sl- k alomból a magyar lapok napokon ke­resztül részletesen foglalkoztak a szomorú dátum jelentőségével. Oíyik gyáezkeretben jelent meg. Elmefuttitásokat írtak; ok­mányokat közöltek, különböző szempon­tok bő! világították meg a világháború ki­törésének szomorú jelentőségét & azokat 8 borzasztó következményeket, smeíyeket he előre láttak volna, talán visszarettentek volna ettől, az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűntől. A világháború szörnyű volt s az, ami utána következett, egé*z a mai napokig, nem kevésbbé szörnyű. Nem csoda, hogy a megrettent emberiség a bűnösöket ke­resi s kutatja, hogy kik is voltak azok, akik megindították ezt a lavinát. Éppen ezen & ponton tűnt fel a magyar sajtó­ban egy olyan jelenség, melynek országos megdöbbenést keli kiváltania. A magyar »ajtónak legszélsőbb és szélsőbaloldali szervei napokon keresztül szinte kéjelegve közöltek olyan beállítású cikkeket, amelyek e napnál világosabban igyekeztek bebizo­nyítani, hogy a háború felidézésének fő- bünőee a volt monarchia. Nem tekintve azt, hogy ebben a bonyolult, óriási kuta­tásokat kívánó kérdésben, csak a jóval későbbi jövendő lehet hivatott ítéletet mondani, — mikor már azok, akik ma még élő szereplői ennek a világégésnek, az idők roppant ölében fogják örök álmukat aludni; — nem tekintve az ilyen fejtegetések hiábavaló voltát: maga a puszta tény oly megdöbbentően éles képet vetít a magyar politikai élet vásznára, hogy az országos közvéleménynek gondolkodóba kell esnie ezen a jelenségen. Mégis csak hallatlan, hogy épen most, — mikor Magyarország & borzalmas fólre- ismertetée fagyasztó légköréből kezd ki- bapaszkodni; mikor a külföld, belátva azokat & rettenetes igazságtalanságokat, amelyeket ez a világháborúba legártatla- nabbál belesodort ország, a trianoni béke által szenvedett, éppen — magyar lapok legyenek azok, amelyek a dialektika fegy­vereivel akarják a volt monarchia bűnös­ségét az egész világ közvéleményével el­hitetni ! Tegyük fel, hogy ha a tény igaz volna e az osztrák diplomácia a ír.iga rövidlá­tásával idézte volna föl a háborút: akkor is nem elemi kötelessége-e a magyar la­pok összességének (az ország érdekeitől vezettetve) fégalább is nem feszegetni en­nek a bűnösségnek a kérdését ? Hiszen jói tudhatják, hogy Magyar- országnak nagyon kevés beleszólása volt Napi politika. Eger, 1924. aug. 4. A múlt héten állandóan váltakozott a hír, hogy kivánjáke vagy sem a mun­kások a nemzetgyűlés összehívását a mun­kanélküliség miatt. A miniszterelnök he­lyettese megnyugtatta & Szakszervezeti Tanácsot. Súlyos milliárdokkal, miket köz­munkára fordítanak, enyhül a munkanél­küliség. A munkanélküliség esetére való biztosítás törvényjavaslata is kész már. így lemondtak a nemzetgyűlés fölösleges és költséges összehívásáról. A kereskedelmi tárgyalásokról az hal­latszik, hogy azok egymásután meghiú­sulnak, mert a kormány nem enged a vám tarifából. A tárgyalás magyar kiküldöttei engedményként a bekozatali tilalmak megszüntetését ajánlhatják föl. Tény, hogy a jugoszláv kereskedelmi szersódéeen kí­vül eddig még nem jött létre szerződés, de — talán az értékes eredmények nem azok, amelyek hirtelen érnek. A magyar népszövetségi kölcsön a tőzsdén. Eger, 1924. augusztus 4. 1924. julius 30-án bevezették a tőzsdére a népszövetségi kölcsönkötvénye­ket. A magyar kormány gondoskodni akarván arról, hogy & népszövetségi köl- ciönkötvények birtokosai bármikor elő­nyös áron mobilizálni tudják az értékei­ket, a kötvényeket bevezették a budapesti tőzsdére, minthogy már kotirozzák is a nagyobb nyugati tőzsdéken az ott kibo­csátásra került címleteket. így a londoni, római, stockholmi, amsterdami és newyorki tőzsdéken már be is vezették a magyar kölcsönköivények címleteit, melyek ott élénk keresletnek örvendenek. Ára hétköznap 1600, v&s&map 2000 korona.. 0 Eger, 1824. augusztus 5. kedd. XLI. erí. 180. s?.

Next

/
Thumbnails
Contents