Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-08-01 / 177. szám
2 fiÖ&l MPUJ8A& 1924. augusztus 1.. Otthoniban tartott gyítfst az Sg?i 3part«st8Ut. Eger, 1924, július 31. Az Ür 1924. esztendeje Szt. Jakab- hava utolsó napjának előestéjén, vagyis szerdán este, a. napnak tizenkilencedik órájában, nevezetei dolog történt az Eger patak jobb partján. Derék emberek jő igyekezetével föl- őpúlő, de még befejezetlen új székházénak berendezett hivatalában megragadta Bal- kay Béla, az Egri Ipartestület elnöke, azt a kicsiny nikkelezett acélcsengőt, amelyet minden jőértelmű ember tiszteletben szokott tartani. Ekkor nyitotta meg szelíd üdvözléssel 20 —22 ipartestületi elöljáró előtt a testület rendes havi gyűlését: mondván: — Mélyen tisztelt Elöljáróság ! Örömmel üdvözlöm az itt megjelenteket először saját helyiségünkben. Ezt a napot életem legszebb napjai közé számítom. Igaz, hogy 1100 tagos testületünk csak 30—32 év után érte meg, hogy saját hajléka legyen, de akik tudják, mennyi nehézség legyőzésével sikerült ez, azok velem együtt hálát adnak a Gondviselésnek. Ez az otthon az eddigi akadályok múltán nagyobb rendre fog szoktatni bennünket. Az összesség érdekét képviselem, ez Uj iuternátus Egerben. Eger, 1924. julius 31. A Szenttérenc-Rend tartományi főnöksége úgy intézkedett, hogy a noviciá- tust, mely pár év óta Egerben van, áthelyezi Pécsre. így a Rend növendékei szeptemberben már ott folytatják tanulmányaikat. P. Oslay Oivald, az egri ház főnöke, most arról tudósít bennünket, hogy az így félsz abadúló helyiségekben középiskolai fiúinternátust rendez be. Aki tudja, hogy a vidéki szülőknek mily roppant fáradságába kerül gyermekeik elhelyezése, külö lösen pedig jó elhelyezése: az tisztában van ennek a tervnek nagy fontosságával. Az egri Ferencesek, akik a hitélet terén oly bámulatos lelkesedéssel és szorgalommal töltik be magasztos hivatásukat, evvel az új munkakörrel űjabb hálára kötelezik Egert és a vidéki szülőközönséget. A szülők megnyugvással bizhatják gyermekeiket az ő gondos vezetésükre, mert nyugodtak lehetnek, hogy a tervszerű munka, a szeretettel párosult fegyelmezés, a gondos ellenőrzés és a helyes valláserkőlcsi irányítás mindenesetre meghozza gyümölcsét. Válaszbélyeggel ellátott kérdezőskö- désre készséggel ed felvilágosítást a Szent Ferenc-Rend házfőnöksége (Eger). A hivatalos átszámítási kulcs. Budapest, M. T. I. A pénzügymiűisz- ier ma rendeletet adott ki, melyben a külföldi fizetési eszközöknek az örökösödési illetéknek, továbbá a forgalmi és fényűzési adő lerovásának magyar koronára való átszámítását a következőkben állapította meg : angol font 353.000—100, leva 58.000 —100, dollár 81.000—100, francia frank 419.000— 100, osztrák korona 115.000—100, holland forint 130.000—100. belga frank 370.000 —100, lei 33.000 — 100, cseh korona 235.000— 100, svájci frank 1,458.000—100, dinár 98.000—100 magyar karonával. kötelességem. Ebben a jő törekvésemben támogasson engem az elöljárók tárgyilagossága. Az űj helyiség belülről már ragyog a tisztaságtól. Milyen szép volna, ha az űj házzal a régi házban maradnának az egészségtelen szokások és beköltöznének a közjó tiszteletével járók. Mint Amerikában. Ott a tisztaság örökös, nemcsak kezdeti parádé. (Milyen szép volt nagyapáink szokása, akik a dohányzást, mely egyébbel is jár, kiküszöbölték a hivatalokból Sajnos, a lövéizárkokből elég rossz szellem került haza.) Az első gyűlés sok érdekes tárgyat ölelt fel, melyekről jövő számunkban hozunk tudósítást. Itt csak azt említjük meg, hogy az Ipartestület az adományok keretei között Nagy testvérekkel házi kezelésben oldja meg szépítkezés befejezését, minthogy a nyilvános pályázattal nem őrt célt. Újabban a villany-és a lemezárú- gyár részesítette a testületi székházat figyelemreméltó adományokban. És a jó törekvésű egri iparosok nem kis örömmel mondják székházukra tekintve : — Csakhogy már ennyire vagyunk! Mi van az egri iparosok forgalmi £ dóügyeivel? Eger, 1924. július 31. Már budapesti lapok is közölték, hogy az egri iparosok forgalmi adóügyében beadott (öllebbezések elbirálásával foglalkoznak. Jóllehet mi is érdeklődtünk Frank Tivadar városi adóügyi tanácsosnál ás ott azt a föl világosi tást kaptuk, hogy a forgalmi adő kivetéseknél a hivatalok tartózkodtak a túlzásoktól, mindazonáltal az egyes föllebbezések elbírálásánál tőlük telhetőieg javítani fogják a beigazolt hibákat, azonban a vidéknek rendelkezés eddig még nem érkezett le. Fölleb- bezést azonban egész tömeggel adtak be. Most az ipartestületi gyűlésen tették szóvá, hogy Egerben sem a városházán, sem a pénzügyigazgatóságnál nem hallani a föllebbezésekről, míg a fővárosi lapok határozott formában írnak éppen az egri adókérdés elbírálásáról. Ma a forgalmi adót gyűlölő iparosság körében a fölfogás általában az, hogy az olyan iparosnak, aki nem teljes intenzitással folytatja az iparát, ma nem is érdemes az iparát fönntartani. Mikor a tehén a hibás... Eger, 1924. július 31. A »törvényszerűtlenség«-ben ludasnak tapasztalt tejárúsok ügyeit tárgyalták a Városházán. Szőke, szemüveges, jólelkű ür a fci- hágási bíró. Akik ismerik mondják, hogy szép verseket ír. Költő. Nagyon lágy szíve lehet. Hogyan tud majd ez a vajszívű ember hamis-tej ügyekben szigorú bíró lenni ? ! Barnaképű, kopott, nyűtt ember áll előtte. Bemondja a nevét. Deméndi lakos. — Annak idején 2 liter tej mintát szolgáltatott be vegyvizsgálatra? — Igenis, kérem alássan. — A vegyvizsgáiat megállapította, hogy a tej tizedrésze víz. A tejárúsítást szabályozó rendelet szerint ilyen tejet teljes tejként forgalomba hozni szigorúan tilo*. — Kérem én bejelentettem az orvos úrnak, hogy a tejj: szedett tej. — Látja. A rendelet kötelezi a tej- árűst, hogy az edényén föl legyen írva »Szedett tej.« Mert az orvosnak ugyan megmondta, de a vevőnek nem. így a vevő teljes tejet gondol ős azért fizet. Különben is 10*/« a víz a tejben, nyilatkozzék: hibásnak érzi-s magát? — Én nem érzem magam hibásnak. A tehén fiatal elles volt. — Ugy-e most már a tehén a hibás. — Kérem, még én sohasem voltam büntetve, aztán ővakodok is hogy ilyea helyre jussak. Nem öntöttem én a tejbe vizet. — Hát vájjon kiöblítés után kitörői- tők-e szárazra az edényt? — A’ bijon lehet, hogy mikor a tehen. tőgyit lemosták, hát attú nem törüték ki a zedényt. A magyar azt hitte, hogy ez mentség az ő eljárására. .Pedig éppen ez az, ami ellen a rendelet védekezik. Még tiszta vízzel sem volna szaoad hígítani, ő meg szennyes vizet ismer be ! — Befizette-e a vegyvizsgáiat díját? — Be kérem alássan 33 ezer korona körül. Mert ha a vegyvizsgáiat megállapítja a hamisítást, akkor a terheltnek kell a költségeket fedezni. — Azért a közegészségre veszélye* eljárásáért, hogy nem a rendeletben előírt minőségben hozta forgalomba a tejet és hogy az edényt előírásszerűén nem jegyezte meg, kénytelen vagyok elítélni. — Jaj kérem sokan vagyunk otthon, oszt rokkant is vagyok. — Elítélem 5 napi elzárásra, mint főbüntetésre, amit naponkínti 120,009*— koronával megválthat, továbbá 120,OOO —■ korona mellékbüntetésre. A büntetés kiszabásánál figyelembe vettem nagy családját és rokkantságát. Megnyugszik, vagy föllebbez ? — Nem bírom én ezt kifizetni. — Nagy családjára való tekintettel megengedem a részletben való fizetőst. — Kérem alássan kimegyek oszt köcsön veszem. Kifizetem, mert ki tuggya hogy lesz azután. Jobb a bűnös embernek, ha túlesik a lelkiismeret terhén. Az a jószívű bíró pedig, aki mindig a gyöngébb pártjára áll a szívével, most is oda állott. Azoknak a szegény ártatlan gyönge gyermekeknek a pártjára, akiket az ilyen tisztátlan tejjel küldenek a tejárúsok a — másvilágra. Külföld. A szakértők megegyeztek a Ruhr kiürítésében. — Temesvárról, Koloza várról ős Nagyváradról több magyar magántisztviselőt kiutasítottak az oláhok. — Svédország nagy részét elöntötte az árvíz. — Cseh rendőrhatóságok elfogták Auersperg Engelbert herceget. — Az Ausztriában működő francia színészek tiltakoznak a Versaiilesben letartóztatott osztrák filmszínészek fogvatartása ellen. — Az oláhországi ostromállapot oka az Avaresou államcsínyétől való félelem volt. — A kassai lőportár ellen merényletet terveztek. — 3 francia becsületrendest börtönre ítéltek Prágában. — Államosítják a csehszlovákiai i felekezeti iskolákat. — Cattarőba látogatott
