Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-07-01 / 150. szám
I I X MiíífU NKPUJSAU 1924. jűlíue 1. Meleggé,« bensőséges voll a búcsú a jő pásztortól, akit kicsik és nagyok, szegények és gazdagok egyformán szerettek. A képviselőtestület nevében Magnin Alfréd főjegyző, a Hangya képviseletében Simonkovios Sándor búcsúzott, a Hangya jubiláris diszalbumát nyújtva át a községbeli szövetkezet alapítójának. A tanítótestület nevében Jurassza Endre igazgató mondott búcsúbeszédet. Végűi Bátor Gáspár adminisztrátor búcsúztatta az ősz papot hitközségétől, melyet 30 éven át | Eger, 1924. június 30. A líceumi elemi iskolák záróünnepélye az eiőra meghatározott időben és lapunkban már közölt rendben vasárnap ^ folyt le. A Liceum díszterme nagy közönséggel telt meg. Az elsők között láttuk Farkas Gyula dr. apátot és kanonok-plébánost, az iskolák igazgatóját, továbbá Rusztek Károly kir. tanfelügyelőt, az iskolaszék tagjait és számos szülőt. A bő és tartalmas műsor színes énekei, hangsúlyozott szavalatai közben Kelemen Lajos igazgató tartott évzáró jelentést. Két IV. o. t. búcsúzó beszéde után Farkas Gyula kanonok lépett az emelvényre : — A szülőké a gyermek, vér szerint — mondta. A szülők kebléről levett gyermeket a tanítók ringatják térdeiken. Majd átveszi őket az Egyház. A szülők óhajtása, hogy gyermekük boldog legyen. Sokan azt tartják, hogy a boldogság olyan, mint a szivárvány: elérhetetlen. Pedig három lépcsőfokon elérhető. Az első lépcső a tiszta családi tűzhely, a második a vallásos iskola, a harmadik a templom. Aki ehhez segítette gyermekét, az mindent adott neki. A záróünnepet a Himnusz fejezte be. Az áll. polgári iskolákban -is szép közönség előtt és nagy érdeklődés mellett íolyt le az iskolai évzárás. Az énekkar nyitotta meg a Himnusszal, majd a távozó növendékek nevében mondott szép beszédet egy leányka és egy fiú, melyre meghatóban válaszolt Keller Aladár igazgató. Ugyancsak 6 terjesztette elő az éves jelentést, melyből megtudták, hogy a két iskolának mintegy 500 tanulója volt az elmúlt évben. Sajnálattal állapította meg a jelentés, hogy a két iskola helyiségei szúkek és egyébként sem megfelelőek. Pedig ennek a szépen fejlődő és különösen az újabb időben erős emelkedésben levő két iskolának fejlesztésére nagy szükség van. Ez ugyanis a gyakorlati pályákra készülő ifjúság nevelésével, tanításával foglalkozik. A jutalmak kiosztása után az énekkar fejezte be a szép ünnepséget, melyen sok szülő volt jelen, jeléül annak, hogy komolyan kezdenek érdeklődni az iskola iránt. A főreáliskola zárőünnepélye a cserkészzászló avatása után, a pénteki számunkban közölt műsor szerint pergett le. Érdekes pontja volt Sávoly, Milassin és Tömösközi szavalata. Hevesi György I. o. t. édes anyjának, Hevesi Gusztávnénak, »Egri diák« című versét adta elő. A zárőünnepély után kapták kézbe a tanúlók az évvégi osztályzatuk mellé az intézet értesítőjét. Ebben Vucskits Jenő tanár értekezése kelt föltúnést. vezetett és emlékül remek ezüst olvasót nyújtott át. A meghatóan őszinte búcsúbeszédekre a plébános külön-külön válaszolt, nagy szeretettel szólva a község minden lakójához. 25-én este távozott el községéből Less Lajos plébános a megszállott területen levő Apátűjfalura. A vasútnál minisztránsa, a szívgárdísták szónoka és a község sok- sok lakója búcsúzott meleg szeretettel tőle s zokogás közt lobogtatott kendőt a kirobogó vonat után. A r. k. fiú felső keresk. iskola záró- ünnepélye igen eredetien és igen magas színvonallal folyt le. Az ünnepély műsora a közönség türelmével számoló, tehát mértéket tartó és érdekes volt. Az énekkar Hiszekegy-je és Stokker Kálmán (III. évf.) szavalata után Lenárt János tanár foglalkozott egy nagyon megszívlelni való kérdéssel. Óriás Nándor dr. felső keresk. isk. igazgató igen szellemes és nagyon logikus záróbeszédet mondott Szellemesen okolta meg a Liceum 2 emeleti folyosó aulájában való ünneplést. Nincsenek még teljes ünnepeink. Átmeneti helyzetben élünk mi magyarok. Célszerűség a kereskedelmi életfelfogás alapja. Szabad levegőre van a kereskedelemnek szüksége. Ma csak látszatbék<* van. Harc folyik nemzetek és egyének között. Ez utóbbiban nem minden fiú tudta megvívni az elsők helyét. Nagyobb látókörre, világlátásra lesz az ifjaknak szükségük. Hogy erre képesek legyenek külföldi nyelveket kell tud- niok. Ezeket gyakorolják a szünidőben és önként legyenek vallásosak. Bőhm János prelátus kanonok érseki biztos kiosztotta az igazgatótanács jutalmait. Még egy szavalat és karének következett és bezárult egy reális irredenta ünnepnek is beillő záróünnep. Újabb találkozás és komoly szó a Leány klubról. Eger, 1924. június 30. Újra találkoztam azzal a tiszta tekintetű leánykával, aki múltkor a Leányklub hirével megbúeított. Ki volt sírva a szeme. — Miért olyan szomorú ? — Mert itt az útcán a felét sem tudtam elmondani annak, amit akartam és most ferdén látják az újságból a Leányklubot. — Ez baj. De van-e olyan baj, amin egy egri leánynak jóakarata nem segíthet? Be fogjuk fejezni a félbe hagyott mondatát és a Leányklub igazához fog jutni. Igen, de előbb mondja meg, hogy mi volt az az elhallgatott tanácsa, amit azért nem írt meg, mert nem volt jelen a beszámolón. — Azt nincs okom elhallgatni. Azt gondoltam ugyanis, hogy ha a Leányklub nem tudna harmóniában célt érni, volna arra kitűnő orvosság. — Ugyan micsoda ? — A télen találtunk rá. A Szooz. Miez* sziő egyik előadásán hallottunk egy igen kedves előadást a magyar női lélek harmóniájáról. A magyar leányoknak ilyen lelkületű vezetést kellene a maguk részére biztosítani és boldogok lennének egyénileg, otthonukban, meg a társaskörükben is. — Kire gondol ? Talán Mária nénire ? Aki az otthon művészetét ismertette a télen ? — Igen. — Nagyszerű ! — felelt mosolyogva. — Valóban ezt gondoltam. — Hiszen ez nálunk meg is van. Ez az, amit nem tudtam itt a Fő-utca reggeli forgatagában elmondani. — Hanem akkor baj van ! így nem lett volna szabad félben hagyni a történetet I — Baj ! De előbb mondta, hogy mindent helyre lehet hozni. Hát először is igazítsuk helyre a dolgokat. Az elnöki beszámoló így szólt: >A klub célja nem külsőleg észlelhető produktiv munka, hanem a belső, a lelki harmóniának kialakűlá- sa.« Ez azt jelenti, hogy a Leányklub nem ffoglalkozik jótékonysággal, szegények látogatásával, betegek ápolásával stb. sem pádig műkedvelő előadásokkal vagy jótékony táncmulatságokkal, hanem öntudatos, komoly, művelt, munkás, nőies nőket, hivatásos háziasszonyokat, feleségeket és anyákat akar nevelni a jövőnek. Ennek a munkának külsőleg észrevehető eredménye egyelőre még nincsen és 10 hónapi tevékenység után még nem is lehet. — Hiszen ez nagyon szép és ritka dolog és mindenki annak tartja, aki igazi nőies lelkületet keres a leányokban ! — Ugy-e igaz ? És ezért is volt kezdetben aggodalmunk, hogy talán itt nem egyeznek meg a különböző természetek. Csakhogy ezen nagyszerűen segített Mária néni ! — No ez kellemes. És mi volt az eredmény? — Igen szép eredményi Csupa önmagával harmonikus, lelkileg müveit, intelligens leánylélek találkozott a klubban. Ezt Mária néni .a családiasabb tónussal hozta létre. A nagy létszám helyett kisebb csoportokkal foglalkozott. És mi megszerettük leánytársainkat, de megszerettük Mária-nénit is. Most azután olyan a harmónia mint a pinty ! — Ez igazán kedves. Ez az, amire ma a müveit osztály leányainak a legnagyobb szüksége van. Ez olyan intézmény, amit nem tud adni az iskola és hasonlót a család is csak akkor tudna nyújtani, ha mindegyikben egy egy igazi Mária néni volna a család lelke. Szeretet, sok szeretet, kiváló érzék, szóval valódi magyar nagyasszonyi lélek kell hozzá. És, minthogy ez a kincs a Leányklubnak ma birtokában van, ennélfogva csak szerencsét kívánhatok a klubnak. Mennyire sajnálom, hogy a múltkor magam nem találtam ki ezt a folytatást, hiszen ez a tiszta tekintet, az az őszinte hang csak ezt jelenthette. S ekkor eltért utunk. Én pedig őszintén örvendettem, hogy az egri leányok klubjáról ilyen jő hireket hallottam. És — elhatároztam — ha még egyszer kaput nyitnak, bizony betekintek. Meggyőződtem: hogy az igazi lányoknak ott a helye. A borforgalom. Eger, 1924. június 28. A Borászati Lapok legutóbbi száma írja, hogy bizonyos csend uralkodik a piacon, ami főleg annak tulajdonítható, hogy a helyzet teljesen bizonytalan. Az idei teret* Záróünnepélyek napja. REVÍZIÓ 1997 REVÍZIÓ 2011-