Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-29 / 24. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. január 29. A város műszaki munkálatai a múlt évben. fegyelmi büntetések alkalmazását sürgeti, a harmadik illemtanári kezelést ajánl ne- kik, a negyedik pedig azt mondja, hogy hiányzik a nevelésük s durvasággal akarnak népszerűvé lenni a tömeg előtt. Püspöki közös pásztorlevél a házassági elválásokról. A magyarországi latin- és görögszer- íartású rőm ai katolikus püspökök, az elmúlt év őszén megtartott konferenciájukon többek között behatóan foglalkoztak a házassági elválások kérdésével is. Az egyre szaporodó válások veszedelmének elhárítására a püspöki kar több rendszabályt beszélt meg és ezek egyike az a közös pásztorlevél, amelyet most adtak ki és amelyet a farsang egyik vasárnapján az ország összes plebániateroplomaib n a szószékről olvasnak fel a lelkészek a hívek előtt. Mentsük azt, amit még lehet! Végveszélyben van a gyümölcsfa állomány. Eger, 1924. január 28. A földmívelésügyi minisztérium kiküldötte Füredi Jenő dr., Orsz. Kertészeti egyesületi igazgatót, hogy előkészítse a növényi és állati ellenségek pusztításának eddig hanyagúl odavetett gyümölcsfák védelmét. Az előadáson megjelent Trak Géza h. polgármester, Bayer Henrik ta nácsossal, továbbá a város gyümölcsfatulajdonosainak legértelmesebbjei. A jelen voltak érdeklődéssel hallgatták a fehérvánkos penész (monilia) és a vértetfi kártevők ismertetését és úgy ezek, mint az összes károk ellen való egyetemes védekezés módját. A fák tövének júliusi felásása a csurgóig, a havonkint alkalmazott és elégetni való enyv-gyűrúk, a lombhul- latás után lekapart és lekefélt kéreg a 15*/« os fakarbolineummal permetezés, vagy ugyanaz y,9/« os mészkén-kaliforniai-lével, vagy szulfarollal, ártalmas hulladékok elégetése, a fák sebeiuek gyümölcskátránnyal kezelése. Ezek volnának azok az új munkák, amik nélkül gyümölciészetünk elpusztúl. Pedig ennek — éppen most, mikor elszegényedtünk — nem szabad megtörténnie. Úgy kell neki indúlni a védekező munkának, mint régen a filoxera és a peronosz- pora ellen mentünk. És hogy a gyöngébb gyümölcsös gazdák kedvöket ne veszítsék, ezért a kormány közös védőanyag ellátással jön segítségökre. Továbbá, hogy a kiosztás takarékos és megfelelő is legyen, a gyümölcsfákról katasztert fognak készíteni. Bayer Henrik tanácsos kérte, hogy a polgárság jelentse be gyümölcsfáit fajták szerint. Ezt a nagy munkát olcsóbban megalkothatják, ha kevesebbet kell helyszíni összeírással végezni. Szólt az értelmetlenekről is, akik rémeket és adót látnak az új összeírásban. Minthogy ez a kérdés sok millió hasznot jelent a gyümölcsös gazdáknak és részleteiben is több újítással kapcsolatos, még foglalkozunk vele. Az előrelátható fagykárok után nagy az aggodalom, hogy az eddigi jelentékeny jövedelmet hosszú éveken át kell majd nélkülözni, miközben a néptáplálék is megosappen. Eger, 1924. január 28. Kálnoky István dr. a közgyűlésen fölolvasott tevékenységi jelentésben kitér- jeszkedett az építkezésekre is. E szerint a makadám utakat zúzott kővel terítették. De csak 350 m3 fedanyagra volt fedezet, ennélfogva csak a Dr. Szmrecsányi Lajos-, Verbőczy- és Knézich Károly utcák útvonalait hozhatták rendbe. A többi utcában csak a kátyúkat töltötték be. A Vitkovics-utcai új makadám kiépítése jő hatással volt a telkek és házak értékének emelkedése tekintetében. Az előbb gyalog is járhatatlan utcára néző telkekből már kettő is talált új tulajdonost, sőt már ház is épült ott. A rossz idő akasztotta meg a Hadnagy utca kiépítését. A közvágóhíd sokba került, de még nincs befejezve a javítása. Cserepezték, csatornázták, vízvezetékkel látták el, a sertés-perzselőben betonoztak, a vágóhelyiségek oldalát is betonozták, medencéket Eger, 1924. január 28. Az utak és középületek gondviselésével foglalkozó hivatalnak M. Kír. Állam- építészeti hivatal a neve. Vármegyénk eme hivatalát Tóbiás József kir. műszaki tanácsos vezeti. Jóllehet Török Árpád műsz. tanácsos és Steiger József kir. mérnökök reggeltől estig, hivatali órákon túl terjedő, kimerítő munkával birkóznak, a munka nem csökken, sőt gyarapodik. Tóbiás tanácsos előzékenyen ad tájékoztatást a szőnyegen lévő kérdésről. — Sajátságos, hogy egyrészről a munkanélküliek nagy számáról hallani, másrészről azt kell tapasztalni, hogy a kavicstöréshez nem kapunk elég munkást. Azt kellene hinni, hogy a munkanélkülieknek, vagy nem ízlik ez a munka, vagy pedig válogatnak a munkanemekben. Bizonyos természetű munktkat nem akarnak végezni. Kisköre, Tarnaszentmiklős környékén, szóval az alföldi vidékek útépítésénél a kavicitörőket a szomszédos Szolnok vármegyéből, Fegy vernékről kell toboroznunk. De így vagyunk a hatvani és gyöngyösi járásokban is, ahol a Jászságból kapjuk a munkásokat Azt kell következtetnünk ebből, hogy Heves megyének a népe nincs ez idő szerint munka nélkül! Talán Eger környékén inkább vannak, mert a közzétett hivatalos hirdetmények mégis jártak némi eredménnyel. — Hol alkalmazzák a munkásokat ? — kérdeztük. — Egyrészt a kőfejtésnél, másrészt a kavicstörásnél. A Sírok—kétvárközi bánya munkáshiánnyal, küzd De a viliói kőbányában sincsen munkásunk. Pedig az akkord-munkában 12—15 ezer koronát megkereshetnek naponta a munkások. Rscskről hallottuk, hogy volna munka- nélküli, még sem értjük, hogy a kétvárközi bányába nem jönnek;. Lehetséges, hogy a közeli szénbányák kedvezményei vonják el őket tőlünk. — Miért kerülik a kavicstörést ?J és feltöltéseket létesítettek. Az 1924-re tervezett munkákhoz az anyagokat már beszerzik. Amint kitavaszodik, javítják a megromlott aszfaltot. A lakásépítéshez is megvan már a fa és tégla. Megvan az iskolák cserepezé- séhez kellő fedőanyag is. Nyugodtan tekinthet a város egy hirtelen bekövetkező olvadás, vagy áradás elé, mert. a vágőhídkörnyéki patakszabályozás a víz levonulását sietteti. A városi kertészet tágas üvegházat kapott, így ez az üzem most már jövedelmező lehet. Sajnos a magánépítkezés pang. 1990- ban 7, 1922-ben 10 nagyobb építkezés volt a városban, 1923-ban pedig csak 9. Ez is igazolja, hogy az építkezés még mindig nem gyümölcsöző befektetés. A műszaki kérdések előadója a lefolyt évben is Rapcsák József műszaki tanácsos volt. — A munka maga nem nehéz, inkább fortélyos, amit azonban könynyen meg lehet tanúlni. Azonban a palócok nem szokták az ilyen munkát és talán inkább az erdőség köti le őket. A bért kölcsönös megegyezéssel állapítjuk meg, volna tehát kereset, volna munka bőven, csak munkakedv lenne. — Hogyan győzik a tenger hivatali munkát? Van e itt is létszámcsökkentés? — Sőt. Mérnökre volna szükség. Kevés ennyi munkához a munkaerő. Az elfoglaltság óriási. Olyan, hogy nem lehet tőle mozogni. Lehetetlenség némelyik ügynek elintézéséhez hozzáférni. Útkapárói kinevezések volnának itt, amiket nem vagyunk képesek hosszú idő óta sorra készíteni. Ma nem olyan a helyzet, mint a háború előtt, mikor mindent vállalkozásba lehetett és kellett is adni. Akkor a hivatalnak az ellenőrzés, utalványozáson kívül a tervezések adtak munkát. Ma, mindeat a hivatal kénytelen előteremteni. Kavicsot kitermelni, aprózni, szállítani, átvenni, fizetni a munkásokat, számadásokat, terveket, előirányzatokat készíteni. A mérnökhiány az államot súlyosan érinti. Mikor megköszöntem a kimerítő tájékoztatásokat és a cirkálómmá! és számolásokkal szorgoskodó mérnöki szobákon átsurrantam, az a gondolat bántott: Miért nincs kevesebb jogászunk és több mérnökünk ? Talán ugyanazon oknál fogva, mint kaviosmunkásunk ? Arany lakodalom régi vőféllyel. Eger, 1924. január 28. Folyó hő 24 én a beaenyőtelki temp- ban lélekemelő kis ünnepség volt. A községnek egyik legderekabb kisgazdája, Krűton János tartotta hűséges feleségével házasságkötésüknek ötvenéves jubileumát. Ez alkalomból az öreg pár az idők folyamán emberekké lett gyermekeivel és ezek családjaival jelent meg az Úr felment szolgája előtt, hogy a kifürkészhetetlen isteni Gondviselésnek ezen ritka kegyelméért leborulva adjanak hálát az Úristennek. Ahol nincs munkanélküliség. A hiányos létszámú hivatalok egyikében. — Mi igaz a vármegyei munkanélküliségről szóló hírekből? — A munkásrajok és munkaalkalmak.
