Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-27 / 23. szám

2 NÉPUJ SAU 1924. január 27. párdy Gyula 412175, Dr. Lipcsey Péter 411.200, Rosenberg Ármin 402.960, Press­ler Zsigoiond 401 784 Elek István 400.000, Kozna Emil 400 000, Schvartz Sándor 400.000, Dr Bobory György 392 710, Kris ton Endre 385.967 Jankovics Dezső 382.866, Müller Ferenc 381.720, Velcsey István 378.800. Dr. Polánkay László 378.150, Steinhäuser Rafael 375.534, Hegedűs Gyű la 373.350, P.eszlar Ármin 360 000, Dózsa Jenő 360 000, Alföldy Mór 354.110. Ecséry László 351 900, Reiner Lajos 348.200 Pret- tenhoffer Ödön 34 i 578, Kőcián Gyula 329998, Csekő Gábor 325 124, Dr. Dallos Iván 322.202 Búzás Elek 319 953, Dr. Grünblatt Ármin 318 960 Molnár Sándor vendéglős 313.375, Dr. Alföldy Dávid 312.288, Matsső László 311 358, Lőw Béla 309.700 Sdkszay Gyula 309.252, Tarján Endre 305.784, Horkay lit­ván 304.758, Kóczán Sír dór 304 480. Illés Béla 304.012, Ficzere Béla 303.858, Boros Gyula 303.758, Török Kálmán 303 544, Korn- hauser Miksa 301 680 Ruppert Antal 301.000, Kiss Endre 300.000, Klein Zoltán 300 000 Barna Jenő 300.000, Vajda Sámuel 300000 Pollák Dávid 300.000, Dutkay Pál 297.770, Strausz Sándor 297 378, Dr. Öltömössy Zoltán 295.368 korona adójuk alapján. Póttagok: Ridárcsik Imre, Blazse- jovszby Ferenc, Hámán András. Venczel Ede,Énekes János, Zábráczny György, Stei­ner Ferenc, Dr. Fischer Lajos, Szongott Tivadar, Dr. Temesváry István, Várhelyi Sándor. Ezt megelőzőleg azonban hosszú időre terjedő jogi vita fejlődött ki, amire Heller József dr. adott okot, aki egy ügyvédi minőségben képviselt ügyfele érdekében a h. polgármesternek elnöki ébersége folytán nem szólalhatott fel. A vita az 1886. évi község törvényt lényegében kiegésznő múlt évi törvény alkalmazása körül forgott. Abban Heller József és Alföldi Dávid után Dutkay Pál is felszólalt. Csodálkozott az előző felszó­lalókon, akik pedig mindig a jogkiterjesz­tés mellett szoktak nyilatkozni. Hang­súlyozza, hogy az új törvényben benne van a lényeg, az, hogy a köztisztviselők adőja ezentúl a város terheire fordíttatik. így még akkor is helye», hogy nekik jo­gokat adnak, ha a lényeget takaró burok esetleg hiányos. A város vezetősége úgy fogta föl, hogy ezzel méltó elem jut jogok­hoz. Az is szükséges, hogy a javaslatok részletes megismerés után jussanak ide. Lipcsey Péter helyesli Dutkay felszólalását. Alföldi téved és konzervatív is. A törvény biztosság, tudatos művészet és az apróié- kotságig figyelmes kidolgozás jellemzik egész játékát. A rendőri kihallgatásnak szinte utólérheietien jelenetei maradandó sikert biztosítottak úgy neki, mint a többi szereplő számára. Udvardy-Cserna Jenő (Fergusson) éppen úgy nagyszerű volt rövid szerepében, mint minden más alka­lommal. Az epizód alakok személyesítői: Kraj nák Sári (Marjorie) Bartha Béla (Calla- ham, szállodás), Nagy Ferenc (Bates), Fó gél Elemér (rendőrfelügyelő), Papp István (riporter), Nemecsek Aurél (Burke rendőr- kapitány) és Bajzáik József (Alan) mind elismerésre méltó módon oldották meg feladatukat s valamennyien beigazolták, hogy kis szereppel is lehet nagy sikert elérni. Érdemük, hogy nem vadásznak hatásos szerepekre, de ahová odaállanak, ott megállják a helyüket. A telt ház mindkét este — egri szo­káshoz híven — későn verődött össze, de feszülten figyelt, hálásan tapsolt és a leg­teljesebb elismeréssel, elégedetten távozott. A színpad, minden esetben a rendező finom ízlését és mindenre kiterjedő gon­dosságát igazolta. Az Egri Műkedvelők Köre biztos ta­lajon áll és hatalmas lépésekkel halad a fejlődés utján, mint városunknak egyik legelevenebb művelődési tényezője. Rövid és munkás múltja dicséretes, jelene szép s jövője biztató. ... (b. i.) szelleme az, hogy aki a város terheihez hozzájárul, az lehessen városi képviselő is. A váró* vezetősége helyesen jár el, ha a szervezkedési szabályrendelet parancsát követi és az ügyeket csak előkészítve hozza id a Alföldi, Heller és Dutkay Pál ismételt felezői-ilása után, mely utóbbi arra utalt, hogy tényleges jogához csak az jut, aki a, fölött őrködik is és a határidőket betartja. Végül még Kálnoky István dr. hivatkozott Tisza István grófra, aki sze­rint a parlamentről ítéli meg hazánkat a külföld, ez kicsiben a képviselőtestületre is áll. Példákkal igazolja a vezetőség el­járásának helyességét. Trak Géza h. pol gármester a szenvedélyes vitát lezárta. A képviselőtestület többsége több elkésett kérvényt mellőzve, a névjegyzéket meg állapította. Az igazoló választmányba a képvi­selő-testület részéről Barsy István dr. és Gröber Ferenc tagokat választották be. Az adőtisztekre vonatkozó szabály­rendeletet kiegészítették úgy, hogy 5 forg. adó-ellenőrt jaz elöljáróság a közgyűlés­nek való bejelentés mellett ideiglenesen alkalmazhat. Azok fegyelmileg nem bírál­hatók el a tisztviselőkkel azonosan. Általá­ban négy középiskolai végzettség felté­telével és 10 év utáu nyugdíjigénnyel alkalmazhatók, A jogakadémia fenntartását az Ér­sekség és a Főkáptalan magukra vállal­ták, amiért köszönetét mondtak. A földbirtokreformra uézve azO.F.B felhívására a reformot szükségesnek mond­ják ki, azt a háborús szerzeményekre is kiterjedőleg kívánják érvényesíttetni. Malomútcai Nagy János: Aki 5—6 házat vett a háborúban, attól is vegyék el a váltságot. Kálnoky az északi és déli telkeknek a városrendezés miatt való mentesítését javasolja. Elfogadták. A szemét díjakat 2 szoba után 900, 3 után 13,500, 5 után 18 000, üzlet stb. után 20 ezer K ban állapították meg. A Kánitz féle leieknek 40 vagon búzá­ért való megvásárlását elvetették. A köztisztasági szabályrendeletet nem módosítják, hanem a miskolczi kerületi rendörparancsnokságnál terjesztenek elő kérést a kihágások méltányos elbírálá­sáért. A M. Nemzeti Szövetségnek 100 ezer koronát adományoztak. A pénzügyi palota tárgyában bizo­nyos teltételekkel megindítják a tárgyalá­sokat. A város rendezés miatt ezzel várni is kell. A bérkocsi díjakat a békebelinek 5000-szeresére emeltek. A kéményseprőket elutasították. A széna - rakodási díjakat kétszeresre emelték. Ismét megdrágúl a vasút. — Húsz százalékkal emelik a teherárüdíjszabást. — Miskolcz, 1924. január 26. A Máv. igazgatóság felszólította az egyes üzletvezetőségeket, hogy a legutóbbi két hét vasúti személyforgalmáról tegye­nek jelentést. Ez az intézkedés a tarifa- emeléssel van kapcsolatban A legújabb tarifaemelés előrelátha­tóan február 15 ike előtt fog megtörténni és a koröna értékcsökkenésével van ősz- szefüggésben. A legközelebbi menetdíjsza­bással együtt a tarifa-rendszer is meg változik. Jelenleg a harmadik, második és el­ső kocsiosztályok között 100—100 száza­lékos differencia van és emiatt nagyon ke­vesen utaznak második és első osztályon. A Mávnak megállapodása van arra, hogy a vasúti díjszabás lehetőség szerint egy- szinten legyen. A C3eh államvasutakon a napokban szállították le a második és el­ső kocsiosztályok díjszabását. Ennek ered ménye az, hogy a második és harmadik koosiosztályokba visszatért a régi pub­likum. A következő tarifaemelésnél csak a harmadik kocsiosztály árát emelik fel, mig a második és elsőt csak mérsékelten. Ennek az a célja, hogy lehetőén má­sodik osztályban utazzék az. aki azelőtt sem utazott a harmadikban, mivel csak takarékossági szempontok késztették erre. A Máv. igazgatósága a nipokban ter­jesztette f**l úgynevezett organikus díjsza­bású vasúti reformtervezetét a kereske­delmi miniszterhez s egyidejűleg az ér­dekképviseleteknek is megküldte. A teher- árúdíjszabás egyes tételei 20 százalékkal drágulnak meg. Általánosságban véve azonban nem jelent drágulást a Máv. ta­rifa reform-tervezete. A tarifa a tűzifa- és szénszállítás tételeit teljesen változatlanul hagyja. Az Országos Közlekedési Bizott­ság február 20 a körül fogja tárgyalni a Máv. tarifa-tervezetét s előreláthatóan március, vagy április első napjaiban életbe lép. ►esesssss lljabb kölcsönt adnak Magyarországnak. (Wolff.) A Daily Telegraph közgaz­dasági szerkesztője azt írja, hogy mint hírlik, legközelebb tíz és fél millió font kölcsönt adnak a magyar kormánynak. Remélik, hogy négymillió fontot az Egye­sült-Államok és más országok, a többi részt pedig Nagybritannia nyújtja. Visszavárunk!! Eger, 1924. január 25. Megható volt Csonka-Komárom és Csonka-Esztergom egyesített vármegyék első közgyűlése. A tanácsteremben zöld posztóval leterített asztalra e feliratú táb­lát helyezték el: »E helyek fenntartatnak nemes Komárom és Esztergom vármegyék, valamint Komárom szabad királyi város törványhat. bizottságának azon tagjai szá­mára, kiket egy dicsőségesen vógigküz- dött háború után szégyenteljes forradal­makban összeomlott nemzetre kóiiyszeri- tett béke szakított el az édes Hazától és a törvényhatóságtól Testvérek ! Visszavá­runk azzal a magyar hittel, amint hiszünk a feltámadó Nagymagyarországban és ősi törvényhatóságaink Kiváltságaiban, jogai- bau és területi integritásában.« Kassáról négyszáz magyart utasítottak ki a múlt évben. Kassáról jelentik : A rendőrség múlt évi munkásságáról kimutatást tett Közzé, melynek adatai közül, mint a cseh rend­őrség működésére jellemzőt, közöljük az alábbiakat: Az állambiztonsági osztály az elmúlt évben összesen 540 személyt utasí­tott ki. Ezek közül négyszáztizeukilene magyar volt, 64 lengyel, 29 oláh, 7 osztrák. 8 orosz, 6 szerb, 6 német és I olasz, ügy hisszük, ehhez nem kell kommentár. Ugrásszerűen emelkedik az erős bor ára. Eger, 1924 január 26. A Borászati Lapok legutóbbi száma írja : A borpiacon, különösen 13 fokon fe­lüli borokban, ugrásszerű emelkedés ész­lelhető, ami 2000—2500 koronás árakat eredményezett. A kisebb térfogatú borok árai természetesen bizonyos emelkedést szintén mutatnak. Árú kevés van és a ter­melők egyáltalán nem hajlandók eladni. A kivitel lehetősége a magasabb bo­rokban a jelzett keretek között mozogván, nem lehetetlen az ausztriai kontingens fel­emelése, hiszen az o-ztrák borkereskedők­nek életfeltételét képezi. A belfogyasztás továbbra is emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents