Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-26 / 22. szám
2 füCtm NEPUJ5SA(* 1924. január 26 „Amikor külföldi akcióról van szó, nem szabad közöttünk véleményeltérésnek lenni!“ A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Bála elnök, Folytatják az indemnitás tárgyalását. Bogya János az első szónok, aki arról beszél, hogy az ország külpolitikai helyzete mennyiben felel meg az ország pénzügyi helyzetének. Szóváteszi a kölcsön ügyét. Azt látjuk, hogy a kölcsön mint gazdasági tényező nem éri meg azt a fáradságot, amely ennek felvételével jár. Ha azonban diplomáciai sikerét vizsgáljuk, elismeréssel kell A februári negyedre, az üzlethelyiségek bére a tavaly október 31-én kiadott rendelet értelmében 20°/» kai, vagyis '/* ^ésszel emelkedik. A lakások bérének emelkedése valamivel kevesebb, mint 20°/#, pontosan '/• rész. Az a .lakás tehát, amelyik után a bérlő az utolsó béremelés alkalmával nov. Eger, 1924. január 25. Híre ment, hogy a nyomorgó iskolásokat ma írják össze, hát odacsatlakoztam az egyik hóstyai tanítőbácsihoz. — A sok szénszünet, (illetőleg semmi szén és sok, szünet) miatt ezek a magyar- kák aligha kerülnek már elő, dehát ha a Mohamed nem megy a hegyhez, hát menjünk mi közéjük. A tanító bácsival elmdúltunk le a Kertész útcán, balra a Császár-útcán, Homokon, egyszer csak találkozunk a tiha- méri síneknél a Vincze-gy erek kel. Erről mindig olyan rojtosan rongyollott a ruha. — Hol lakói fiam ? — Amott, szól vigyorogva, miközben egy magánosán álló kamrára mutat. A garádtól két kutyaugrásnyira ügy áll ott magára a keskeny kamra, mint a minaret a Knezich-utcán, csakhogy kerítetlenül. — Ez ugyan hűvös kis kastély lehet, gondoltam, mikor benyitottunk. Négy gyerekkel voltunk benn. 2X3 araszos méretű szimpla ablakocska vilá- gftja meg a valamikor ólt, most lakássá előlépett helyiséget. Felnyujtom a kezemet, beleütődik a menyezetbe. Szeretnék lépni, nincs hova. Balra tőlem épített tűzhely. A ház előtti, termő szilvafát vágták ki, az ad most meleget a négy gyereknek. Előttem asztal, szorosan túl rajta ágy, aztán fal. Az asztal előtt almáriom, meg egy láda. Egyikben a ruhafélék, másikban valami lisztféle lehet kis zacskókban. — Hányán laktok itt, gyerekek ? Egyik másik az űjjára néz, A legnagyobb, 12 éves lányka szól, hogy hatan. 2Vs lépés széles, 4 lépés hosszúcska sáros, földes kamrácskában egyetlen ágy. Előkerül az anyjuk, akinek a hatvani hóstyán volt járókája. — Hogy kerültek ide ? — Az őszön építettük. Az uram kiverte a vályogot. Mind maga csinálta, csak a tetőt segített neki feltenni. (Valami jő ember nevét mondja.), — És hol alszanak a gyerekek? meghajolnunk Bethlen István gróf miniszterelnök előtt. A miniszterelnök külpolitikai téren tagadhatatlan eredményeket ért el. Kifogásolja a kölcsönnel kapcsolatban a belföldön kialakult politikai helyzetet. Amikor külföldi akcióról van szó, nem szabad közöttünk véleményeltérésnek lenni. Mindannyiunknak egy véleményen kell lenni e tekintetben. Nagyon fontos a kölcsön diplomáciai eredménye. 1-én 30.000 K. tiszta -bért fizetett, most V« résszel többet, vagyis 35.000 koronát fizet. Az az üzlethelyiség viszont, amelyikért 30.000 koronát fizetek novemberben most 20°/o-kal többet fizet, azaz 36 000 koronát. A haszonrészesedést úgy számítjuk ki, hogy a februári házbérből levonjuk a házbér felét és a megmaradt összeg V* része, 25°/o-a fizetendő. — Egyik a lócán, egynek ide a földre teszünk egy deszkát, a másiknak meg mellé, oszt arra vettyük a vánkost. — Én meg a zágyba! Kiáltja dicsekedve a legkisebbik. Pedig már a 7-ik évét tölti. A lámpavas meghosszabbítása meg van görbítve. Ez a tanszeres polc. Egy Noé idejebeli palatábla függ rajta. A tanítóbácsi mond nekik valamit arról, hogy ha sok az ember, meg kicsi a hely, akkor még szükségesebb a tisztaság. A leányka éppen befejezte a seprést. Míg ezt csinálta, a 3 gyerek egymás nyakán helyezkedett el a lócán. — Jaj kérem, nem tudom hova tenni ezeket a gyerekeket, hiszen kellene már itt meszelni is. Szürke a fal a penésztől. Nehéz a levegő is. Csak a tűzhely sugárzása teszi elviselhetővé. — Az uram a vágóhídon szolgál. Aztán 40 ezer koronát kapunk egy hónapra. Most meg nagyon kevés a vágás, hát faggyú is alig kerül zsírozónak. — Mit szoktak csinálni a gyerekek? — Hát bizony semmit. Verekszenek. Én meg varrók rájuk egész héten, meg mosok. Alig győzöm. A tanítóbácsi beszélt valamit arról, hogy a kicsinek játszásból, a nagyobbnak foglalkozásból kell több, különben nem lehetne belőle dolgos ember. Legközelebb meglátogatja őket megint, akkor megnézik az olvasókönyvet belülről is. Addig az édesapjuk a gerendákra csinál polcot a gyerekholminak, hogy ne pusztúljon a hányódásban. Hát így állapítódik meg az a rászo- rúltság! Anglia moszkvai nagykövete. London, MTI. James Ogrady az angol alsóház tagja Macdonald kívánságára elvállalta a moszkvai nagyköveti állást. Angolországnak ö az első nagykövete Oroszországban a forradalom óta. Miért van szükség? Franciaországnak Csehország barátságára? Eger, 1924. január 25. Érdekes cikkben leplezi le a »Svenska Dagbladed« a francia cseh szerződés mo-1 tivumait. Franciaország — a cikk szerint — egyre nagyobb súlyt fektet a keleti államokkal, elsősorban Oroszországgal való zsíros üzletek megszerzésére és biztosítására. Ezt közvetlenül a jelen világpolitikai helyzetben, nem teheti meg és ezért hosszú ideig igyekezett kimélyíteni a viszonyt Lengyelországgal, amelyet a kis- antantba is felvétetett. A lengyel diplomácia azonban az utóbbi időben ismételten vereségeket szenvedett úgy, hogy Francia- ország teljesen elejtette a lengyeleket és minden erejével Csehország felé fordúlt. Benes egyidejűleg — megdöbbenve Franciaország lengyel orientálódása miatt — minden lehetőt megtett a francia orosz közvetítés megszerzésére. Eü az akciója most teljesen sikerrel járt és Benes új energiával foghat pánszláv akciójához, amelyben Franciaország is támogatja, tekintve, hogy saját felelősségére ma még nem veheti fel a közvetlen érintkezést Moszkvával. A lap a szövetkezésből az az antantpolitika teljes feloszlására következtet. unnismiit aaüpB unm iiyrxigjmáu. fH errínaa^HB «Magyarországon keresztül!» Bécs. Prágai jelentés szerint aNarodne Listi mai számában azt követeli, hogy Csehország a magyar kölcsönügy tárgyalása alkalmával szerezzen érvényt a békeszerződésben biztosított jogának, amely szerint Csehország Magyarországon keresztül jusson összeköttetésbe — Jugoszláviával ! A túlbuzgó műkedvelők. Eger, 1924. január 25. A gyöngyösiek és az egriek között olyan műkedvelő atyafiság fejlődött ki, amivel az az udvariassági kötelezettség is jár, hogy kölcsönösen eljárnak egymáshoz keresztelőre, stb. efféle családi ünnepre. (A gyöngébbeknek: a műkedvelők újszülöttjének bemutatása annyi magyarul, mint prömié.) Az első alkalomul a mostani előadás kínálkozott, amire Egriék elküldötiék Gyöngyösiéknek már egy hete a piros plakátot. Gyöngyösiék pont szombaton délelőtt kapják a postát. Belebökik szemük sugarait a színlapba. Rémülten látják, hogy szombaton már másodszor megy:»A csábító . Az ígéretet meg kell tartani. — Mi van ma? Szombat! Elkéstünk? Nem! Délben indúl a vonat, még oda érünk. Hipp-hopp, összepakoltak a küldőt tek. Előkelő pózzal hátrahagyják a tóium faktumnak a parancsot: — Telefonáljon Marossynak Egerbe, hogy este érkezünk, ketten. — Halló! Itt Marossy, Egerben. — Hallói Itt Gyöngyös. Kérem az urak este ott lesznek az előadáson. — De kérem, hiszen az előadás csak 25 én lesz! — Csrrr. . . ! A nagy csattanás után a hátramozdító ajtóstul, helyesebben autóstúl rohant az állomásra és az indulás pillanata előtti fél másodpercben mind a két műkedvelő- séget lehúzgálta a vonatból. Azóta Gyöngyösiék tanűlják a nótát, betétnek, a legújabb drámai előadásukra; hogy : »Ne higyj pajtás a szemednek.» Mennyi lakásbért kell fizetni február 1-én? Eger, 1924. január 25. A Vincze-gyerek otthonában.
