Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-24 / 20. szám
2 \ EGRI NÉPÚJSÁG 1924. január 24. fl lí?r«5ztény:zociílista H^pViselSK I« aKarnaK mondani ? A nemzetgyűlés mai ülésén napirend szerint folytatták az indemnitás törvény- javaslat tárgyalását. Az első szónok Szabó József. Nem fogadja el az indemnitást és nem fogadná el még akkor sem, ha nem volna bizalmi kérdés. 1923, óta exlexben van az ország, ugylátszik ezért mindannyian felelősek vagyunk. A keresztényszocialista képviselők le akarnak mondani mandátumaikról, mert nem akarják vállalni azért a felelősséget ami az országban történik. Ugylátszik, hogy sokan elfelejtették azt a szenvedést, amit a kommunizmus alatt kellett elszenvedniük. Elfelejtették a kommunizmus alatt tett fogadalmakat, hogy fokozottabban fogják egymást megbecsülni. Közömbösség nyilvánúl meg azok részéről, akik hivatva volnának védeni a munkásság érdekeit. Ez az oka, hogy a keresztény szocialista képviselők elvesztették ambíciójukat. Eger, 1924. január 23. A hivatalos lap tegnapi szám« közli a pénzügyminiszter rendeletét az állandó összegű illetékek fölemeléséről. — Az emelést avval indokolja, hogy a decemberi emelés még nem érte el az illetékek háború előtti mértéket, így a belőle eredő jövedelem nem felelt meg annak az igénynek, amit az állam jelenlegi pénzügyi helyzete megkíván. 1. Okiratok első példányának első ive 10 ezer, a másodpéldányoké pedig 5 ezer K illetők alá esik. 2. Öröklési és ajándékozási illetők alá eső vagyonátruházásoknál kiállított okirat első ive után 20 ezer, a további ivek után 5 ezer K az illeték. Egyéb vagyonátruházásoknál meg határozott fokozat szerint fizetendő az illeték. 3. Kereskedelmi könyvek ivenkint 1000 K illeték alá esnek. 4. Marhalevelek kiállításánál: juh és kecske után 200, minden sertés után 500, két évesnél fiatalabb nagyobb állatoknál 1000, ennél idősebbeknél 2000 K fizetendő. 5. Meghatalmazásoknál, ha dij nincs kikötve 10 ezer, ha van, akkor a II. fokozatnak megfeleld díjtétel fizetendő, melynek összege azonban 10 ezer koronánál kevesebb nem lehet. hangjával foglalkozik és azt állítja, hogy ez az oka, hogy a nép végső elkeseredésében feléjük fordul. Ezt mindenkinek kötelessége megakadályozni, de azt látjuk, hogy főuraink zsidóknak adják bérbe földjeiket és a keresztény munkást épen úgy üldözik, mint a szociáldemokratát. A kormány konszolidációt akar teremteni Ennek első feltétele a munka megbecsülése. Ma pedig az a helyzet, hogy a munkások békebeli fizetésüknek egy- harmadrészét kapják. Különösen rossz az állami üzemek munkásainak helyzete, mert ezeknek még kisebb a munkabérük. Ebben az ügyben csak akkor lehet segíteni, ha a kormány béregyeztető hivatalokat állít fel. Határozati javaslatot nyújt be erre nézve. Ezután felemlíti, hogy a szociáldemokraták állandóan jogrendről és szabadságról beszélnek, még sem becsülik mások jogait és nem tisztelik mások szabadságát. Ezután a vasmunkások bérmozgalmát említi fel. 6. Postai szállítólevelek után 100 K fizetendő. 7. Számláknál, ha az érték 10 ezernél nem nagyobb 10, ha 100 ezret meg nem halad 50, ha 500 ezer koronát meg nem halad 100, ha 2 milliót meg nem halad 200 K fizetendő. 8. Bevásárlási könyvekre 1000 K illeték bélyeg ragasztandó. 9. Társasági szerződések 100 ezer K illeték alá esnek. 10. Útlevelek illetéke 2—20 000 K. 11. Hivatalos személyek által kiállított bizonyítványokra 5000 koronás illeték jár. 12. Állampolgári bizonyítványok illetéke 50.000 K. 13. Optálási bizonyítvány illetéke 2000 K. 14. Olyan bizonyítványok illetéke, amelyet nem hivatalos személy — ideértve a közjegyzőket is — állít ki 10 ezer K illeték alá esik. 15. Cseléd- és munkakönyvek, bizonyítványok illetéke 500 K. 16. Iskolai bizonyítványoknak 500 K az illetéke. Érettségi bizonyítványé 2000, tudori és egyéb okleveleké 5000 K. 17. Az iparostanulók részére kiadott bizonyítványok után 100 K. 18. Hitelesítéseknek 5—10 ezer K az illetéke. 19. Váltóővásoknat 500—20.000 K az illetéke. 20. Táncvigalmak kérése 500—4003 K. 21. Az ország címerének használatáért benyújtott folyamodványok illetéke 200000 K. 22. A névváltoztatási folyamodványoké 50 000; ha tisztviselő kéri 5000 K. 23. Szabadalmi kérvények után 50 ezer K. 24. Honosítá«, község kötelékébe való felvétel illetéke 100 000 K. 25. Házassági akadály alóli felmentés illetéke 20 000 K. Természetes, hogy ezeken kívül fölemelték a törvénykezési ős egyéb illetékeket is. Lenin meghalt. London. A szovjetdelegáciő értesítette az angol külügyi hivatalt, hogy Lenin hirtelen meghalt. Róma. A római delegáció Csicserintől azt a hirt kapta, hogy Lenin Moszkvában meghalt. Lenin, másként Wladimir IljitsUljonow 1870 ben született. Szereplősének ideje mintegy másfél év óta lezárult, így csak árnyék volt az orosz politikában. A para- lizis ölte meg. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Február 11-ig elnapolják az angol parlamentet. — Berlinben olcsóbb lett a kenyér. — Január végén rendezik véglegesen Fiume helyzetét. — Lujza volt szász királyi hercegnő nyomorog Brüssel- ben. — Jokohámában újból 600 házat pus- tított el a földrengés. — A német birodalmi bank elnöke Párisban tárgyal. — 7 lord lesz az angol munkáskormányban. — Ismét sztrájk van a Ruhrvidéken. Magyarország Megkezdődtek a magyarromán tárgyalások. — Fölszabadítják a vallásalap püspökladányi birtokát. — A tanítói bank kiegyezik feleivel. — Ismét drágul a budapesti villamos. — Budapestet nem fenyegeti árvíz. — A hercegprímás megnyitotta á liturgikus hetet. — Zichy Géza lelki üdvéért rekviem volt. — Jelenfi őrnagy öngyilkos lett — Budapesten életbe lépett a kötelező halottasházi ravatalozás. — Betiltották az Amerika c. újság megjelenését. — Feljelentők hiányában alig van munka az uzsorabirőságon. — Bécs- ből is megszöktek a Ro'.h és Társa cég- tulajdonosok. — Eddig 18 feljelentés érkezett a Tanítók Bankja ellen. — Január Ezután a Népszava rosszindulatú A pénzügyminiszter újból fölemelte az illetékeket. Cédertermetü két hölgy követte ezeket; egyik lenvirág kék; másik olajbarna szemekkel. A lenvirág-szemű fehér ruhában volt, fehér liliomokkal fején; a barna szemű zöld ruhában, komló-levelekkel fején. Látszik rajtok, hogy anyjok a legszebbek egyike volt valamikor. (Brudermann Gizella és Paula.) Társam most mélyen hajlott meg két szép leány előtt. Egyikök szőke volt lila ruhában, a másik barna, rózsa-szin ruhában, gyönyörű fekete ragyogó szemekkel, s oly termettel, melynek párját találni a teremben alig lehetett. »Ezek is testvérek, — feleié társam, néma kérdő tekintetemre, — szépek, jók ős kedvesek.« (Isadk Ilona és Irma) Kőt fehér ruhás fiatal hölgy lejtett ezek után. Egyiknek kedves derű arcán s rózsa-csokrok fehér ruháján, — a má«ik őz termettel, mélabus, tétovázó fekete szemekkel, — virágokkal elhintett fehér ruhában. (Mártonffy Ilona és Alexy Kornélia) Majd két unoka-testvér jött, egyia barna, másik szőke ; elegáns fehér uszá- lyos ruhában. Mily ellentét a kettő között, mily külömbség a szemek között, és mégis hasonlók, mert szép mindakettő! (Bakó, Remenyik) Ismét két nővér; egyik karcsú syl- phid, másik az egészség rózsapiros színével, fehér ruhában, ezüst csillagos kék tunique-al. (Szuhányi-leányok) Most két tündér-arcú, lengeteg, hajlékony kis leány jött egymással karöltve, ártatlanság derűjével arcukon, egyik fehér- atlasz-tunique-os rózsa-gúirlandokkal díszített ruhában, a másik ugyanoly színű nefelejcscsel díszített fehér ruhába. (Oko licsdnyi Erzsi és Graefl Sarolta) »Két tiszamelléki gyÖDgy^virág, kát bálanyának leányai.« >És az, aki most hozzájuk csatlakozik ebben a narcissokkal és arany-levelekkel díszített fehér ruhában, ezen arccal. mely Halmos bérceire emlékeztet, s e bályos szemekkel, melyek ... (juhász Irén) >Hohő, pajtás, egy kis citromvíz nem fog ártani, elragad a lelkesültség!« Egy hajporozott fürtű, gyönyörű termetű barna hölgy lebbent el mellettünk. A szép barnát még más kettő, egyik szebb mint a másik, követte. Gyöngyös, Jászberény és Mező-Kövesd szépeit képviselték az egri jogászbálon. (Kürthy, Koller Irén, Kuehlovics ) »Hát ez az erdei nympha rózsa-szín ruhában, szőke fürtökkel, mosolygó kék szemekkel — és ez a barna, lelkes sötét szemeivel, vájjon kik ők, s műrre van hazájuk?« (Fülöp Irén, Dapsi Vilma.) »Budapest, Magyarország fővárosa, — kiáltá barátom conductori hangon. — Majd két szép sugár termetű hölgy követte ezeket; egyiken fehér, másikon rózsaszín ruha. Az egyik Semiramis nővére, a másik ... a másik . . . várj csak, neve nem jut eszembe; ott lakik abban az emeletes sarokházban a residentiának átellenében. (Bokrányi Anna, Barchetti Anna.) »Itt jön Szőlát feslő-rőzsabimbőja kék szalag csokrokkal díszített fehér ruhában. Nézd csak ezt az üdeséget, ezt a ragyogó gömbölyű arcot, és ezeket a gyönyörű szép szemeket!«« (Breznay Klára.) Nekem azonban társam lelkesültsége mellett más kötötte le figyelmemet: két ragyogó szempár tulajdonosa, ki férje karján fehér illusionnal díszített rózsaszín selyemruhában defilirozott el előttünk. »Ah, hogy villámlik« — kiáltám fel önkéntelen. »Január hóban ? kérdezi társam csodálkozva — hiszen csillagos az ég odakünn!» Nem (odakünn) ott kün, hanem itt, ama szemekben Nézd csak ! Benszülött?« Igen — és ezen ,ház lakója. (T. i. a Kaszinóé: Köllner Károlyné Hartl-leány.) A fűzértá ic nyitánya megzendült, a székeket kihordták ; zsúfolt kör képződött körös körül a teremben, s a bál-elnök megkezdette a táncot egy arany csillagos fehérruhás lenge, karcsú barna szépséggel. (Andrdssy leány.)
