Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-20 / 17. szám
Ára 300 korona Eger, 1924. január 20 vasárnap Előfizetési dijak postai szállítással Aqg hóra . . 7000 K j Egész és félévi előfizetést Megged évre 20000 K nem fogadunk el. POLITIK ÄI NÄPILÄP. Felelős »zerk^ztő: B8EZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Két malomkő között. Budapest, 1924. jan. 18. A politikusok egy rész«: a fajvédők, a külföldi kölcsönt a hozzá fűzött feltételek miatt elfogadhatatlannak tartja; a másik része: a demokraták, szocialisták, azt hirdetik, hogy más, különösen demokratikus kormány, a kölcsönt enyhébb föltételekkel kapta volna meg. Ezt az utóbbi találgatást Károlyi Mihály óta már folyton halljuk : Pusztuljon a kormány a helyéről! Mi antant barátok, jobb békét fogunk kapni! Láttuk ! Tapasztaltuk ! A nemzet okult, de az antant- barátok utódai nem okultak. Még mindig azt hiszik magukról, hogy ők a nemzet boldogságának és jólétének biztosító intézete. Természetesen ! Jobb föltételeket kaptunk volna, sőt még kölcsönre sem volna szükségünk, ha önérzetvesztett politikusok vállakoztak volna arra, hogy ebből a nemzetből minden nemzeti önérzetet, minden nemzeti öntudatot kiöljenek ; hogy feledtessék vele múltját, hazáját ős hogy ügy vezessék a nemzet politikáját, hogy a nemzet könnyen olvadó kockacukor legyen a kisantant feketekávéjában. Ilyen politikusok számára nincsennek súlyos feltételek, mert a kisantant receptje szerint ezétporlaeztanák a nemzetet és a nemzeti erőket örökre elaltatnák. Talán a kisantant azért is tanácskozik, gyűlósezik oly sűrűn a magyar kölcsönnel kapcsok tosan, hogy föltételeivel felfordítsa a magyar belső politikát és az ö kedvencei számára egyengesse az utat; különösen, ha látják ezeknek kárörvendő felkinálko- zását. Hej! nem vagyunk már a lovagkorban, amikor a nemzetek vezérei párviadalra keltek s mindenik nemzet lábhoz tett fegyverrel, lélek zetfojtva leste, hogy az ő vezére kerűl-e ki győztesen a párviadalból. Akkor nem akadt egy gáncsvető sem ! A nemzeti önérzetet féltő aggodalmaskodóknak meg azt mondom: idézzék emlékezetükbe a v/skancellár mondását, hogy mindig az a legokosabb külügyminiszter, akinek a háta mögött legerősebb hadsereg áll. Akaratának külföldi vonatkozásokban érvényt szerezni csak az a kormány tud minden föltétel és mellékgondolat nélkül, amelynek kormánya a kardjára is tud ütni. Természetes, hogy szorult helyzetünket ellenségeink ki akarják használni, de nyugodt lehet minden aggódó hazafi, mert nem akadt még a magyar történelemben egy Bethlen, aki a magyar érdekeket elárulta volna. Dr Nagy János. Villamos kérdések városunkban. I. Eger, 1924. január 19 A háború r az azt követő idők nehézségei a viliamostelep igazgatóságát sok olyan intézkedésre kényszeríteüék. amely nek okait a város közönsége nem ismerte, így nagyon természetes, meglehetős ellenszenvvel fogadta. Az Egri Népújság igen tisztelt szerkesztőjének tett Ígéretein folytán kötelezve érzem magamat arra, hogy j ezekre a kérdésekre megpróbáljak lehetőleg kimerítő felvilágosításokat adni. Ilye- 1 nek a nappali áramszolgáltatásnak most I már majdnem 10 éves szünetelése, az áram ä egységárának mértéke, a város közviíági- j tásának költsége, az áramfogyasztási elő- j legek, a villamostelep bővítése, s a nappali j áramszolgáltatás ismételt fölvétele. Mielőtt azonban ezeket a kérdéseket 1 tárgyalnám, a dolgok Összefüggésére és j arra való tekintettel, hogy igen sokan őr- j deklődtek már az iránt, nogy miért kellett ! a régi gőzüzemű villamostelep gépberen- , dezéeét eladni, s azok helyett Diesel féle j nyersolaj motorokat felszerelni: e tételből I indulok ki s igy megpróbálok végigmenni j annak történetén s városi villamostelep városi kezelésbe vételének időpontjától a mai napig. Evvel aztán az összes fent felsorolt kérdésekre is megadtam a szükséges felv lágosításoaat. 1908. január hó 25-én jött át 14 évi üzem után a villamostelep a város tulajdonába és kezelésébe. Ez idő alatt szói gáltatta a város közvilágítását 285 darab 16 gyertyafényű izzó és négy darab 12 amperes ívláinpával s az átvételkor volt 604 fogyasztója, 1905. december 30-án tartott közgyűlésében mondotta fel a szerződést Eger város közönsége a Magyar Vil lamossagi Részvénytársaságnak s ez időtől kezdve nevezett részvénytársaság semminemű befektetést nem eszközölt úgy, hogy az átvétel idején a hálózat összedőléssel fenyegetett, a gépberendezés üzemének fenntartása pedig a várostól nemcsak hogy nagy áldozatokat követelt, h nem egyene- j sen katasztrofális volt. E sorok írója, az átvétel második hónapjában látta azt, hogy ha a berendezésen változtatás nem történik, igaza lesz Imre Miklós ügyvéd, tekintélyes városi képviselőnek, aki a megváltást kimondó képviselő ülésen azzal óvta a képviselő- testületet a villamostelep megváltásától, hogy ez a vállalat csődbe viszi a várost.*) Á városi kezelés második hónapjában előterjesztést tettem tehát új berendezés létesítésére s egyúttal arra, hogy a város más szakértőt is htlJgasson meg, s tegyen az javaslatot. így írt azután fel a város a kereskedelmi miniszterhez, aki szakértőül Haltenberger Samu kir. főmérnököt küldötte ki Most azután átadom a szót Halten- bergsr főmérnöknek, illetve helyenkint szőszerint idézve, helyenkint kivonatosan közlöm szakvéleményét é* javaslatát. *) Megjegyzem, hogy azon a képviselőtestületi gyűlésen magam is az átvétel ellen szavaztam, sőt cikksorozatot Írtam e kérdésről a Hevesvárm. Hírlapban. Szerk. A Magyar Villamossági Részvénytársaságtól átvett alkalmazottak följagyzése szerint a telep 1907. éyben termeit összesen 164 500 Kw óra áramot, a melyhez elfogyasztott 241 waggon szenet, azaz kilowatt óránkint 14.5 kgr. szenet használt fel. (Ezt a körülményt e közlemény irőjá nak két havi tapasztalata is fedte.) »Ez a mennyiség oly roppant magas érték, hogy gazdaságos üzemről ily ténképen beszélnünk sem lehet. Gazdaságosan működő gépekkel ugyanis 1 kilowatt óljára normálisan 35 avagy 3 kgr. szén kell, amiből következik, hogy kilowatt óránkint körülbelül 10 vagy Í1 kgr. szén meg volna takarítható.« »Mér ez a ázénpazailás egymagában is múlhatatlanul megköveteli a berendezés rekonstruálását, annyival is inkább, mert a növekvő áramfogyasztással lépést tart majd a szénfogyasztás is, ami viszont a pazarlás mérvét is növeli.* Ez a körülmény a mai értékekre áttéve, a következőket jelenti; 10.000 Koronás szenet és 1700 koronás nyersolajat felvéve: Egy kilowattóra előállítására, a régi gépekkel, kellene ma 1450 korona értékű szén. A ma meglévő Diesel motorral kell 714 korona értékű gázolaj. Két alternativ tervezetet készített Hehenberger uj gőzgép berendezésre és Diesel-motorokra. S tekintve a nyersolaj akkori olcsóságát s így a kedvezőbb üzem költséget: a második alternatívát azaz Diesel-motorokra való berendezkedés elfogadását javasolta, amelyet a képviselőtestület el is határozott. Ebből, azt hiszem, világosan érthető, hogy miért nh csennek meg régi gőzgépek, k ha ehhez hozzáveszük azt, hogy az akkori 135 koronás szén mellett modern gőzgéppel l Kwóra előállítására kellett 4 fillér értékű szén, vagy Diesel-motorral 3 fillér értékű nyersolaj, világos, hogy a képviselőtestületnek is a javaslat értelmében kellett döntenie a Diesel-motorok mellett. (Folytatjuk.) :aaca acocö A búvárnaszád temetése. London, MTI. Megható gyászünnepség folyt le a nyílt tengeren, ott, ahol az L. 24 bűvárnaszád és vele 43 ember örök álmát alussza. 12 bűvárnaszád és több hajó vett részt a gyászünnepen. Majd koszorúkat boci?ájtottak le. A német erő Spanyolországban. Barcelona, MTI. A Krupp-gyár megvetette alapját Spanyolországban. A gyár szerződést kötött a spanyol kormánnyal, melynek értelmében átveszi Spanyolország legrégibb gyárüzemé: és a hajógyárat is. A műszaki személyzet német lesz. A finanszírozáshoz .a spanyol bankok is hozzájárulnak,
