Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-27 / 147. szám

Ara hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1924. június 28 szombat. XLL evf, 148. Előfizetési dij postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. jEbb »éra. . 25.000 K Egész és félévi előfizetést tieggedévre 75.000 K I nem fogadunk el. Felelek szerkesztő: BEEZNÄY IMRE. Szerkesztőség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ! nyújtott földek minél praktikusabban való ülését ytll érakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Erdélyi Aladár kéri a Ház tanácskozófeépességónek megállapítását. — Csupán 21 képviselő van jelen. Az ellen­zéki oldalon, a szociáldemokraták közűi 1, a fajvédők részéről 2 képviselő van jelen. A Ház nem tanácskozóképes, ezért az el­nök elrendeli a névsorolvasást, majd az indemnitási javaslat tárgyalására térnek át. Strausz István az indemnitási javas­latot a szanálási törekvések szempontjá­ból kívánja bírálni. Sürgeti az arany-költ­ségvetés beterjedését. Minden pénzügyi intézkedés előfeltétele a részletes költség- vetés. Kéri a kormányt, indokolja meg azt, mi akadályozta meg abban, bogy a rész­letes költségvetést még nem terjesztette be. Sürgeti a zárszámadási költségvetést. Elismeri azonban, hogy a kormány telje­sen korrekt és alkotmányjogi »lapra he­lyezkedett, mikor a miniszterelnök baje- leDtette, hogy a kormány nem avatkoz- batik bele az állami számvevőszék mun­kájába. — Azt hiszi, hogy a miniszterelnök kijelentése előbbre vitte az ügyet, meit szerinte figyelmeztetés volt az állami szám­vevőszék részére, hogy igyekezzék végre elkészíteni a zárszámadást. Ezután a föld­reformmal foglalkozik. Határozati javas­latot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a földreform keretében művelése céljából szervezetet létesítsen minden érdekelt városban. Másik határo­zati javaslatot nyújt be arról, hogy a földreform keretében kiutalt házhelyek céljából az építkezést megfelelő hitelmű­veletek útján előmozdítani. Határozati ja­vaslatban sürgeti, hogy a kereskedelmi miniszter az utak jőkarba helyezésére tegye meg az intézkedést. Erről a nemzet­gyűlésnek tegyen jelentést. Strausz István határozati javaslatot felépítésének előmozdítására a községek- ; nyújt be, tegyen a kormány jelentést a ben megfelelő szervezetet állítsanak fel, I társulati adóról. Az indemnitást nem fo- igyekezzenek a házhelyek felépítésének j gadja el. Werner Adolf dr. apáttá avatása. Zírc, M. T. I. Zireről jelentik a Magyar Kurírnak : Schioppa Lőrinc pápai nuncíus, aki a közelmúlt napokban áldozó­papokká szentelte a bencések végzett nö­vendékeit, tegnap délután ideérkezett. Ma, péntek délelőtt, ünnepi mise keretében apáttá avatta az ősi monostor székesegyhá­zában dr. Werner Adolf Vilmost, akit a minap választottak a Rend apáturává. Az ünnepélyes mise a Rend tagjainak nagy segédletével, két infulás apát közreműkö «weit »S»»SW<» Angliában a magyar korona javulására spekulálnak. Budapest. A magyar koronára való spekuláció «sár átcsapott az ország hatá­rain is. Egy angol pénz«*oport ugyanis 600 ezer dollár eladására adott megbízást és ez összeg erejéig magyar koronát vá­sároltatott. Pénzügyi körök véleménye szerint a vásárlás oka az, hogy a külföldi désével folyt le. Ezután dr. Werner Adolfot avatta fel a nuncíus, átnyújtván neki az apátsüveget, pásztorgyűrűt, a mellkeresz­tet az aranylánccal ó* az apáti gyűrűt Az apát a jelvények átvétele után a nuncius kíséretében végigvonult a templom hajó­ján és első ízben osztott apáti áldást. Az ünnepély alkalmából igen sokan keresték fel az apátot az ország minden részéről, hogy üdvözöljék, mint a Ciszterci-rend fejét. euntríc «•«*> töke most fedezi azt a korona szükség­letet, amit annak idején majd mezőgazdasá­gi termények vásárlására fognak fordítani. Új vasút az Alpesekben. Budapest, M. T. I. A Brenner-hfigón át vezető villamos vasútvonalat a napok­ban kezdik építeni. A vasútvonal hosszú­sága 237 kilométer. A vállalkozó társaság engedélye 30 évre szól. A két Lenkey. Lenkey Károly. Irta: Breznay Imre. Azokat, kik idegen földre menekültek, nem érte el a bosszú. És a büntetés, mely csak a honmaradottakat sújtotta, Lenkey Károlyt sem kímélte. Tömérdek nehéz kaland, akadály és nélkülözés után Egerbe érkezett, hol két napig lappangott titokban; de az osztrák katonai parancsnok, Költő őrnagy, hamar megtudta ittlétét s miután Lenkey, hogy elfogatását megelőzze, önként jelenkezett nála: pár nap múlva Haynau parancsára katonai fedezet alatt Pestre szállították. 1849. szeptember 26-án az Újépületbe zárták s harmadnapra vallatásához is hozzá fogtak. Ez egyszer kedvezett a szerencse Lenkeynek. Dreyer hadbíró, ki jő ismerőse volt még abból az időből, miskor huszár- százados volt Szlavóniában, úgy intézte a kérdéseket, hogy az enyhítő válasz fölötte könnyűvé vált. S mikor azután a kihall­gatás véget ért, a hadbíró vörös ceruzával azt írta a jegyzőkönyv hátára: «Nem súlyos bűnös.» Alkalmasint ennek a pár Bzónak köszönhette Lenkey, ho T október 6-án s a rá következő napokon Haynau vérontó figyelmét elkerülte. Később, harminchatodmagával, kik azelőtt valamennyien osztrák tisztek voltak, Aradra szállították. Az ottani hadbirő, Daubeck, már szigorúbban fogta ügyét s golyó általi halálra s jószágvesztésre, majd kegyelem útján 12 évi nehéz vasban töl­tendő várfogságra ítélték. Felesége, mivel nem volt miből élnie, borait adogatta el. így vett tőle 1850. szept. 10-őn Mártonffy Lajos egri ügyvéd. — A szerződésnek idevonatkozó pontja így szólt: «Lenkey Károly nő születet Praydigő Mária e jelen szomorú körülményemnél fogva, magam és családom feltartására kéntelenülvén nem csak a most meg lévő, hanem ez évben várandó boraimat is eladni, arra nézve Tttes Mártonffy Lajos úrral következendő feltételek mellett al­kudtam meg, jelesen: eladtam 13V* pár­ral, értve hordóstól, párját 36 ezüst fo­rinttal számítva, melynek árát, vagyis négyszáz hatvan egy 461 pft és 30 kart valósággal felis vettem ; az ez évben tér- mendönek pedig szinte hordóstul huszon­négy ezüst forinttért számítva párját, melyért esendőbe jelenleg felvettem négy­száz—400— ezÜBt forintot az ezen ösz- vegen felül a borok számba vétele után esendő menyiséget pedig, szüret után megadni köteles lészen.» A szerződésből azonban sok baj szár­mazott. Mivel Lenkey Károlyt minden ingó és ingatlan vagyonától megfosztották, a lezároló bíróság Mártonffy Lajosnak megvett, lepecsételt és 1850. október 27-én teljesen kifizetett borait is lefoglalta a Lenkey-féle pincében. 1851. január ll-én. Folyamodott is a károsult tulajdonos a fenti bírósághoz, majd a «cs. kir. Heves­megyei álladalmi ügyészséghez,» végre pedig a «Számolási Bizotmány>-hoz. A budai «likvidáló bizottság még 1854. okt. 24-én is hoz ebben az ügyben egy hatá­rozatot, de bizony csak 1856. okt. 26-án kelt az a végzés, amely Mártonffy Lajost jogos tulajdonához juttatta. Pedig a kérvény, a szerződést be­csatolva, világosan megmondotta, hogy: «... én Lenkey Károlynétől a bo­rokat nem nyereség vágyból, hanem inkább szorult ’s gyermekekkel terhelt állapotyát szivemre véve vettem meg, ’s egész nyugodt lélekkel azért fizettem ki, mert tudtam, hogy egyedül szőlejének terméséből él, ’s ennek miveltetésére te­temes pénz öszvegre szüksége van, meg­lévő ingd vagyonainak pedig élelmére való felhasználásában épen senki által ( \x

Next

/
Thumbnails
Contents