Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-27 / 147. szám
Ara hétköznap 1000, vasárnap 1600 korona. £ger, 1924 június 27 péntek. Xl.T evt 147 sa, > m MM Jlépvjjag Előfizetési di| posts! szállítássá] EgO höra. . 25.000 K Egtsa és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K 1 _----nem fogadunk el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelő* szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. A nemzetg Budapest, M TI. A nemzetgyűlés mai üléséi Va11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Szavazás alá bocsátja azt az indítványt, hogy az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásának idejére 8 órás üléseket tartsanak. A nemzetgyűlés többsége az indítványt elfogadja és így holnaptól kezdve 8 órás üléseken folynak a yülés ülése. nemzetközi tőke ellen nemzetközileg szervezkedik, de nem szabad letérnie a nemzeti alapról. Majd azt fejtegeti, hogy tartózkodni kell a botszú politikájától és egyesek, vagy sokak bűnéért nem szabad egy egész osztályt büntetni. Kifejti azután, hogy a keresztény-szocialistákat az vá- ? lasztja. el a szociáldemokratáktól a privát — A szociáldemokrácia leghathatósabb ellensége a helyes szociálpolitika. Vass József népjóléti miniszter szavaival fejezi be beszédét, aki 1920. novemberében azt mondotta, hogy detronizáljuk a bűnt, a gonoszságot és a visszaélést. Azt mondotta, hogy a nemzetnek kettő kell: hatalmas eszme és megváltó cselekedet. A hatalmas eszme a kereszténység gondolata volna, sajnos, ez ez eszme kezd a lelkektől kiAz indemmtási vita első szónoka Grieger Miklós. Éles szavakkal bírálja a kormány politikáját. Vádat emei a kormány ellen és periig azt hangoztatja, hogy a kormány antiszociális politikával a kereszténységnek, amelynek történelmi és nemzeti misz- sziója van, életképességét és kormányzó képességét diszkreditálja ; másodszor, hogy a. szociáldemokraták malmára hajtja a vizet ; harmadszor, hogy politikája forradalmi kirohanásokra ad alkalmat. — A kormány görcsösen ragaszkodik hatalmához, nem törődve avval, hogy a közvélemény nemcsak főleg a nemzetgyűléstől, hanem ami még végzetesebb a keresztény nemzeti gondolattól is elfordulni készül. Nem törődik avval sem, hogy a keresztény rezsim biztos lejáratásával az örök reakciónak egyengeti az útját. Ezután a szociáldemokratákról beszél. Nem lehet kifogásolni, ha a munkásság a az ürüggyel, hogy a vallás magánügy, ellenségei minden vallási kérdésnek. lekedet, a keresztény szociálpolitika. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. A Magyar Nemzeti Hank megnyitása következtében általános javulás állott be, Budapest, M. T. I. A Magyar Nemzeti Bank megalakúlásával egyidejűén hala- déktalanúl jelentkeznek azok a jelenségek, amelyeket a magyar kormány a szanálás eredményeként vár és amelyek a magyar közgazdasági helyzet erőteljes javúlását mutatják. E jelenségek közűi legfontosabb az, amely az árak alakulását tűnteti föl. Főként azonban a valuták és egyéb külföldi fizetési eszközök szemmel láthatóan fokozódó olcsóbbodását mutatja. Ezek a jelenségek természetesen nem maradnak hatástalanok a politikai életre nézve sem. Megállapítható, hogy ma már azok az ellenzéki csoportok, amelyek a legpesszi- misztikusabban kisérték a kormány szanálási terveit, azok eilen annak idején egészen az obstrukcióig menő harcot indítottak, kénytelenek álláspontjukat revízió alá venni. Megnyilatkozik különben a szanálás eredménye iránti elismerés, bizonyos mértékben az ellenzéki sajtóban is. Különösen az élelmiszerpiacon megindúlt nagyarányú olcsóbbodás általános beszélgetés tárgya a parlament folyosóján. Kétségtelen, hogy az ellenzék harci kedvének ez a szükség- szerű csökkenése a kormányzópárt és a kormány megerősödésének less kiinduló pontja, részben a parlamentben, részben pedig az ország közvéleményében. A két Lenkey. Lenkey Károly.1") Irta: Breznay Imre. Zádorfalvi és lénkéi Lenkei Károly honvédbuszárezredes, ki 1874. május 18-án Egerben halt meg — mint előző cikkemben említettem, — 1803-ban febr. 25-én ’ született Becsben, hol édes atyja nemes : testőr volt. Gyermekéveiből egy párat itt töltött Dobó városában; majd Aradra került, hol a minoriták gimnáziumába járt. 19 éves korában lesz hadapród a József nádor nevét viselő (2.) huszárezredben. Evvel azután el is kendőzte magát a katona-életnek, ahol meglehetős gyorsan lépett elő és 1824-ben hadnagy, 1829-ben már főhadnagy, 1836-ban százados és századparancsnok. Közben beleszeretett Szlavóniában egy ép oly szegény, mint szép leányba, megnősült s 1839-ben nyugalomba vonűlt. Felesége, Preidigo Mária, egyik forrásom szerint egy szlavóniai postatisztnek, más értesülésem szerint Szeréin megye örökös főispánjának leánya volt. Olyan szép nő, hogy láttára az emberek megállották az útcán. Időközben anyja után szépecske vagyont örökölvén, Egerbe tette át lakását *) Első közleményt 1. az Egri Népújság >924. únius elseji számában. J S z e r k. avval a komoly elhatározással, hogy a hadi pályának örökre búcsút mond. Boldog házasságából (egyik unokájától, Bartha István min. tanácsos feleségétől, vett értesülésem szerint), öt gyermeke született; és pedig: 1. ) Albin, aki mérnök lett s mint kalandos hajlamú ember, beállott Miksa mexikói császár önkéntes csapatába, mely- lyel 1864. jűn. 12-én bevonult Mexikóba. Három év múlva (1867. jűn. 19-én), mikor Miksa császárt kivégezték Queretaroban, Lenkey Albinnak is nyoma veszett. 2. ) Emma, aki Burai Böck Bertalanhoz, Szapáry Gyula gróf ezalők-taskonyi tiszttartójához ment feleségül. Ennek hét leánya volt; és pedig: a) Mária, dr. Bodnár Sándor körorvos felesége (Tiizaroff); b) Emma, Plosek Ferenc min. tan., p. ü. ig. özvegye (Budapest); c) Jolán, Mészáros Ferenc özvegye (Budapest); d) Ida Szabó, Károly felesége (Bpest); e) Jozefin, Bartha István min. tan. felesége (Székesfehérvár); f) Irén, férj. Tomka Jőzsefné (Bpest) és g) Margit, dr. Kiss Ernő szolnoki ügyvéd felesége. Ez a két gyermeke még nem itt, Egerben, született, mivel sehol nincs nyoma az egri plébánia anyakönyvében. 3. ) Vilmos 1846. szept. 27-én már Egerben látott napvilágot. Keresztapja Ferentzy József egri kanonok, keresztanyja pedig mélt. Brezovay Jőzsefné szül. Keszlerffy Jozefa; 4. ) Károly Lajos 1848. júl. 29-én született. Ekkor már édes apja úgy szerepel a születési anyakönyvben, mint «nemes őrnagy » Ennek is Ferentzy József kanonok a keresztapja, keresztanyja pedig ennek nővére: Anna. 5. ) Utolsó gyermekök Vilma 1850. máj. 5-én született. S úgy látszik, hogy Ferentzy kanonok meleg barátságban lehetett Lenkey Károllyal, mert ismét —- immár harmadízben — ő a keresztapa, míg a keresztanya tisztét másik nővére, Franciska, tölti be. A keresztelő pap Pőka Zsigmond ároktői plébános, a háznak bizonyára jőbarátja; az a «Zsiga bácsi,» akire még sokan emlékeznek Egerben, hol nyugalmi éveit töltötte. Lenkey Károlynak egyedül csak hasonló nevű gyermeke él Budapesten, mint nyug. postafőtiszt. Ennek gyermekei Bertalan budapesti lakos és Károly ezredes, előbb a cs. és kir. 33. gy. e.-nél szolgált Aradon Hilmár Rudolffal, aki Egerben i /
