Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-21 / 142. szám
2 JüUSLl NüiPQJSAl* 1924 június 21 „Vau-e Egernek férfi-uszodája?“ — Az Egri Városfejlesztő r, Eger, 1924. június 20. Vettük minapi ilyen c. cikkünkre a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem, szíveskedjék b. lapjuknak június 15-iki számában megjelent, »Van-e Egernek férfiuszodája ?• c. levélben foglaltakra válaszul a közönség tájékoztatására a következőket közzétenni : >A férfiuszoda férfiak számára van fenntartva, azonban melegebb vize miatt a nők is nehezen mondanak le annak használatáról. Ennek ellenére azonban a közös fürdőzést nem rendszeresítettük. Mivel azonban a katonai üdülő kórházat használó nemzeti hadseregbeli tisztek kérték, hogy feleségeikkel és gyermekeikkel a melegebb uszodában akkor, amidőn az ke- vésbbé látogatott, megfürődhessenek, (mert hiszen nyaralás, fürdőzés céljából vannak Egerben,) — kivételesen, névre szóló engedéllyel, ezt megengedtük, de csak délelőtti 9—11 óra között. Azt hiszem, nem vétettem sem az erkölcs, sem a Ijóízlés ellen, amidőn ezt a csekély szívességet vendégeinknek megtettem s ha valaki ezen megütközik és túlságos aggodalmai vannak, kérem : használja az uszodát a jelzett időn kívül a nap bármely szakában, amidőn teljesen biztos lehet abban, hogy ott hölgyekkel nem találkozik. Az engedély megadásánál az a szempont is vezetett, hogy Eger fürdővárossá lasaan-lassan csak úgy lehet, hogy ha a jő ízlést nem sértő, családias strand-fürdőzést fokozatosan lehetővé tesszük. Természetesen, a jövőben is gondoskodni fogunk-t. igazgatójának válasza — arról, hogy mindazok, akik ez ellen kifogást tesznek, csakis a saját nembelijeik számára kijelölt uszodát használhassák. Egyébként is a melegebbvizü férfiuszoda használatát csak a nagyobb melegek beálltáig engedtük meg, vagyis e hónap végéig s egyáltalán nem célunk, hogy közös fürdőt létesítsünk«. Egerben, 1924. junius 18-án. Bárány Géza, ügyv. igazgató. * A magunk részéről megnyugvással vesszük tudomásul azt a kijelentést, hogy mihamar vége lesz a nők fürdésének a férfi uszodában. Ezt kívánatosnak is tartjuk, mivel a közös fürdőzés — még hozzá ilyen zárt és kis uszodában — nagyon könnyen mehet az etikai szempontok rovására. Eger iskolaváros, melynek hagyományai mindig figyelemmel voltak az ifjúság nevelésére. S ez a pedagógia, mely összeforrott városunk múltjával, tiltakozik a közös fürdés ellen. Legfontosabb pedig az, hogy egyáltalán nem ajánlatos rést ütni férfiuszoda korlátáin, mert később bizonyára mind többen kívánkoznak oda. S a fürdő vezetősége, ha már egyeseknek módot adott az ottani fürdésre, másokat viszont nem zárhat ki onnét. Ezért is ajánlatos, ha a hölgyek saját uszodájukba járnak. Azt az érvet, hogy a fórfiuszoda pár fokkal melegebb, mint a régi medence vize: nem fogadhatjuk el. Tessék visszacserélni a kát uszodát s akkor ez az ok is elesik. Megkezdte működését a „Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara“ | növényvédelmi felügyelősége. Eger, 1924. junius 21. A rendkívüli nyomasztó helyzet, amely lerongyolódott hazánkra évrői-évre jobban nehezedik, azt tárja a gondolkodók elé, hogy az ország fennmaradása, a szenvedések enyhítése kizárólag mezőgazdasági hozzáértésünk fokozásától remélhető. A mezőgazdasági kamarákat is ez az ok hívta létre. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a több és minőségileg jobb termelés útjában álló növényi (gyom, gomba) és állati (rovar) kártevők milliár- dokra menő pusztításával szemben nemrég megalakította, a kamara kerületére kiterjedő hatáskörrel vele szorosan együttműködő növényvédelmi felügyelőséget. Ezen új intézmény, melynek szervezésével és vezetésével — mint növény- védelmi felügyelőt Kulin István oki. gazdát bízták meg, működését a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara hivatalos helyiségében (Miskolcz, Széchényi-u. 36. a színházzal szemben) már meg is kezdte. Gazdaközönségünk bizalommal fogadja ezt a nagyjelentőségű intézményt. Hiszen az állami szakintézmények és pedig a Rovartani-, Növényélet- és Kőrtani állomás stb. fogják támogatni. És ez fogja a kerületben fellépő növényi és állati kártevőkkel! a küzdelmet felvenni, amelyek ellen az említett szakintézmények által is kipróbált eljárások avagy szerek alkalmazásával biztosan védekezhetünk. A tiszta jövedelem tekintetében is eredményesnek kell lennie a védekezésnek. Úgy magának, mint a köznek tesz jót minden gazda, ha a termését veszélyeztető kártevők ellen hathatósan védekezik. Javunkra lesz, ha élénk figyelemmel kiséri a növényvédelmi felügyelőség utasításait, hogy a védekezések idejében való végrehajtásával a termést, viszonylag kevés munka és költség mellett, minden csökkenés és ‘minőség romlás nélkül megmenthesse. A növényvédelmi felügyelőség bármely növényvédelmi kérdésben díjtalanul ad szakszerű felvilágosítást az érdeklődő gazdáknak. Csak válaszbélyeges borítékot kell csatolni a levélhez. Kapu zárúl, kapu nyílik. Hétfőn megszűnik a Jegyintézet, kedden megnyílik a Magyar Nemzeti Bank. Illetékes helyről kaptuk a következő közérdekű értesítést: A m kir. áll. Jegyintézet üzleti forgalma hétfőn, f. hó 23.-án, az átalakulás munkálatai miatt, teljesen szünetelni fog. A Magyar Nemzeti Bank — így annak egri fiókja ie — kedden megkezdi működését. Mi magyarok, akik — Istennek hála — megértük ezt, új reményekkel kívánunk magunknak szerencsét, mikor nagy várakozással tekintünk a M. N. B. jövője elé. Abelügyminiszterésacserkészek Eger, 1924. junius 20, A hivatalos lap legutóbbi száma belügyminiszteri rendeletét közöl a cserkészszövetség jelvényeivel való visszaélés és a cserkésztáborozás ellenőrzése tárgyában. A Cserkészszövetség panaszbeadványából ugyanis arról értesült a belügyminiszter, hogy a szövetség formaruháját és jelvényeit úgy egyes személyek, mint szervezetek jogosulatlanul viselik, sőt adományokat gyűjtenek. Az által, hogy az említett egyének és szervezőtek a cserkészszövetség jelvényeinek és formaruhájának használata alkalmával cserkészekhez nem méltóan viselkednek, súlyos merényletet követnek el a magyar cserkészek jó hírneve ellen. Az említett visszaélések megakadályozása és a jövőben való megismétlődésének lehetetlenné tétele céljából, a belügyminiszter felhívta a hatóságokat, hogy a jövőben a cserkészjelvényeket és cserkész- ruhát viselőket fokozottabb mértékben ellenőriztesse. A jogosulatlanul formaruhát éi jelvényeket viselők ellen a kihágási eljárást azonnal meg kell indítani. A cserkésztáborok ellenőrzésére pedig a következőket rendeli a miniszter: Minden cserkészcsapat, amely valamely község területén táborba száll, a csapat parancsnoka által az elsőfokú rendőrhatóságnál köteles táborozási igazolványát bemutatni és láttamoztatni 48 órán belül. Amennyiben a csapat parancsnoka a táborozási igazolványt fölmutatni nem tudná, a tábort azonnal föl keli oszlatni. Tíz éves szünet után. Az iparostanoncok kiállítása. Eger, 1924. június 29. A Grónay Andor igazgató megnyitó beszéde éB Trak Géza polgármester méltatása után vasárnap megnyílt taconc- kiállítás iránt, melyet a vezetőség falragaszokon is közhírré tett, városszerte nagyobb érdeklődésnek kellene megnyilvá- núlnia, mint azt tapasztalni lehet. Az épület- és bútorasztalos, koosi- gyártó, kocsifényező, bodnár, kádár, lakatos, vasöntö, köteles, kosárfonó, felső- részkészítő, cipész, csizmadia, szűcs, magyar és németszabó, kertész, díszítő, kőfaragó és szobafestő ipar tanoncainak mintaszerű készítményei dicséretére válnak mind az iskolának, mind a mestereknek, mind pedig a derék tanoncoknak. Tíz éves nyomorúság után sok nehézség, az anyagbeszerzés nehézségei és egyéb bajok között a föltámadás jelentőségével jár ez a kiállítás, mely azonban már vasárnap este be fog zárúlni. Ingyen lehet megtekinteni. Megtekintését még a vizsgákkal elfoglalt összes tanintézeteknek is figyelmébe kell ajánlanunk. Gyilkosság Erdőtelken. Eger, 1924. június 20. Nagy Antal erdőtelki földműves feleségével nem jő viszonyban élt. Feleségének sógora, Kovács Ferenc, jún. 16-án délután a felesége lakásán megjelent férjjel összetűzött, aminek a vége az lett, hogy Kovács Ferenc Nagy Antalon halált okozó súlyos sérüléseket ejtett.
