Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-14 / 137. szám
* ■ 2 MK.PU JöAli 1924 jűníu« 15 A másik eset, Az izraelita istentiszteleteknél nagy megtiszteltetés az, ha az egyházközség valamelyik polgárát felhívják a Thora ki bontásához. A szertartás végeztével a megtisztelt férfiú, régi szokás szerint, adoma nyokat nyújt át jótékony célokra. Egyezer egy ilyen eset alkalmával a szentélybe szólították az öreg Sauerwein bácsit, akiről köztudomású volt, hogy semmi, de semmi vagyona nincsen a világon. Mikor az ünnepi aktust elvégezte Sauerwein bácsi, hangosan kijelentette az ájtatos közönség előtt: — Ötmilliót adok az izr. árvaháznak. Tíz milliót adok a temetöalapra. Tizenöt milliót az elszegényedett kereskedődnek. És húsz milliót a kiházasítandő hitsorso* leányoknak. Tekintetes Szerkesztő Ur! Vagy kát évvel ezelőtt a »Tudósílő« megütközés hangján ítélte el azt, hogy vannak olyan nők, akik nem törődve sok komoly férfi komoly,jívéleinényével, a férfi uszodába járnak s ott a nők iránt tisztelet nem csekély veszélyeztetésével a férfiak között úszkálnak. Azóta, úgy látszik, feledésbe ment az erélyes tiltakozás, mert most nap-nap után ismételten tapasztaljuk ezt a visszás állapotot. Éppen ezért kénytelenek vagyunk a Szerkesztő Ur b. lapjában ismételten szót emelni, hogy tiltakozásunk hadd jusson el azokhoz is, akik a »Tudósító« lapjait nem igen szokták forgatni. Sok reflexiót lehetne az esethez fűzni a keresztény meguju lás és erkölcs-védelem cimen, amit most minden nemesebb alakulat büszkén ír zászlajára s aminek ez nem jelentéktelen elhanyagolása. De ha csupán a legtermészetesebb erkölcsi érzékre hivatkozunk is, véget kell vetni az ilyen eseteknek, melyek közel vihetnek ahhoz : egy-egy nagyon is vegyes összetételű nagyvárosi strandfürdőző közönség közismert szabadosságához. Éppen mostanában halljuk, hogy Budapesten még a strandfürdőket is (pedig azok szabadok és nem zártak, mint az egri) szétválasztják: külön a férfiaknak, külön a nőknek. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy városunkban van külön női uszoda, tehát a nők mehetnek oda ; A csütörtöki közgyűlésen a viliaBy- gyár zárőszámadása ismét heves vitára adott okot, részben a magas árambérek, részben a vállalat nem elég jövedelmező volta és a haszon felosztása miatt. Magam is bírálat tárgyává óhajtottam tenni a zárőszámadás adatait, de ettől — tekintettel a hosszú tárgysorozatra és arra, hogy hosszabb vitát ne idézzek elő, — elállottam. Dacára ennek, az ügy hosszabb vitára adott okot a Kánitz Dezső és Dr. Alföldi Dávid felszólalásai miatt. Mindketten azt az észrevételt tették, amit több ízben hangoztattak ugyan már mások is, hogy itt valami bajnak kell lennie, hogy a vállalat az üzemet csak tarthatatlan magas árambérek mellett képes fenntartani és állandóan veszteséggel dolgozik, mert a most kimutatott nyereség számba sem vehető. Ily körülmények között joggal kérdezhetik a képviselőtestületi tagok és az adózó polgárság, hogy mi itt a baj, mert erre a felszólalók sem tudtak kielégítő választ adni. Teljesen tárgyilagosan, kereskedelmi szempontból óhajtok a zárószámadásnak rideg számszerű adatai alapján foglalkozni a dologgal, amennyiben azokból észrevételeim megtehetem. Hogy tiszta képet alkothassak magamnak az üzletmenet gazdasági vezetéséről, ahhoz szükséges lenne Erre az öreg büszkén visszaült a helyére. Mellette volt a helye az epebajos Rosenthalnak. Alighogy a nagylelkű öreg ur helyre ül, — nekiront Rosenthal:-Hallja-e, maga, vén svindler! Maga ajándékoz itten ötvenmillió koronát jótékonycélra, amikor magának nincsen csak ötvenmillió poloskája. Miből fizeti meg ezt a nagy összeget? — Semmiből, — feleli nemes egyszerűséggel Sauerwein bácsi. — Hát akkor miért ajánlott fel iiyen nagy összeget? — Nű ! Hadd lássák, hogy van szívem, — felelte kidüieiztett mellel a jókedvű adakozó. A Reisinger oreság is ajándékoz meg nem levő ötszázhold földet, hadd lássák, hogy van szíve. W. továbbá, hogy ez nagyon sérti a férfiakat abban a jogukban is, hogy ha megváltották a jegyet a férfi uszodába, elvárhatják, hogy a vezetőség gondoskodjék arról, hogfr ott férfiak közt törődhessenek. Különben minden kiírás mellett is méltán vethetjük fel a kérdést, hogy van-e Egernek férfiuszodája ? Felhívjuk továbbá a vezetőség figyelmét arra a körülményre, hogy ilyen engedékenységre (ez áll arra az esetre is, mikor csak az egyik uszodát használják fölváltva a férfiak és nők 8 kiszabott órát nem tartják meg pontosan) nagyon is ráfizet, mert sok komoly férfit nagyon feszélyez és nem rikan visszatart az uszodába járástól ez a helyzet. Nem tételezzük fel, hogy a Városfejlesztő R. T, amelyben annyi komoly és tekintélyes ember érdekelve van, helytelenítené álláspontunkat s éppen azért hisz- szük, hogy erélyes intézkedéssel érvényt szerez akaratának s megnyugvást az uszodát látogató komoly férfiaknak. Végül csak egy rövid kérdést. Mit szólnának a hölgyek, ha egy napon nehány férfinak kedve kerekednék ahhoz, hogy a női uszodába menjék fürödni a kölcsönösség alapján. Eger, 1924. juo. 14-én. Tisztelettel Egy férfi, akit a fenti állapot az uszodától többször visszatart. különösen a zárószámadásban feltüntetett 74.7 millió «fizetések,» 362 6 millió «üzemköltségek,» 10.5 millió «fenntartás-javítás,» 4.6 millió «általános üzleti költségek» könyvszerinti minden egyes tételének az áttekintése. Ez esetben volnék csak abban a helyzetben, hogy a baj kútforrását, a nem jövedelmezőség okát megállapíthassam. Előre bocsátom: ne értsen engem félre senki. Nem a könyvelésről van itt sző. Az kétségtelen, hogy rendben van ; ez annak idején megállapítást nyert. Meg vagyok győződve, hogy a szakszerű vezetés ellen semmi kifogás nincsen, de lehet kifogás az ellen, hogy ez az iparvállalat elég gazdaságosan, szigorú takarékossággal van-e vezetve? Ez igen lényeges, mert ellenkező esetben a mai viszonyok mellett az egyensúly igen könnyen felbillen. Hogy baj van: az kétségtelen, ezt világosan igazolják a zárőszámadás adatai. Az egész évi áramszolgáltatás ellenértéke ugyanis 489.7 milliót tett ki. Evvel szemben a kizárólag üzemfenntartási és előbb feltüntetett tételeinek az összegét — 452.4 milliót — számításba véve: azt látjuk, hogy a különbözet minden egyéb szükségletek fedezésére és nyereségre 37.3 milliót tesz ki. Itt kell keresni a hibát, mert mint látjuk, a bevétellel szemben túlságos magasak a kiadások. —- Ez nem egészséges üzletmenet. Ezen segíteni kell a rendkívül maga« kiadások csökkentésével és nem mindég az egyszerűbb megoldást keresve, — a már elviselhetetlen magas árambérek emelésével. Nézzük csak a mérlegszámla készpénztételeit. Itt is azt látjuk, hogy 158.5 millió borona készpénz követeléssel szemben — nem számítva a készpénz állományt — 164.6 millió borona készpénz adósság van, vagyis 6 millióval több mint a követelés Ez súlyos tétel, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a mai viszonyok mellett mily rettenetes kamat terheli ezt a tartozást, ami 16.9 millió koronát tett ki már a múlt évben. Mennyivel magasabb ez a kamatteher az idén a mostani magas kamatláb mellett. Valamely iparvállalat vagy életképes, vagy nem Ha nem életképes, akkor anyagi áldozatok árán fenntartani nem érdemes. Nem így van ez a mi villanygyárunknál. Ez életképe« vállalat; üzeme, jövedelmezősége biztosítva van. Gazdaságos vezetés mellett jövedelmezőnek kell lennie, ez előfeltételek megvannak, a biztos és állandó világítási szükséglet és fogyasztó is. Ily körülmények között, amikor a jövedelmezőség aiapja föltétlenül biztosítva van: a vállalat nem dolgozhat veszteséggel. Legyünk őszinték, az a 16 4 millió korona kimutatott nyereség a zárőszámadás tehertételeivel szemben mint nyereség nem is szerepelhetne. Ismétlem, nem a vilhnygyár derék és szorgalmas igazgatója ellen irányul cikkem: ellene senkinek nem lehet kifogása. Aggályaim a túlságos magas kiadások miatt vannak, amelyek a bevétellel szemben igen aránytalanok. S a míg ezek a kiadások a könyvek alapján megállapítható tételeknél, a szükségletek arányában lényegesen csökkentve nem lesznek,« a míg a város a közvilágításért megfelelő összeget nem fizet: addig a közönség állandó és tarthatatlan megterhelése nélkül a vállalatot jövedelmezővé tenni nem lehet. Radii Károly képv. test. tag. A főgimnázium tornaünnepélye. Eger, 1924. junius 14. A szombat délutáni atlétikai verseny után vasárnap délután 4 órakor az évvégi tornaünnepélyt tartja a főgimnázium a MESE pályán. A már hagyományosan szép sikerű ünnepély iránt most is élénk az érdeklődés. A műsor a következő 1. Fölvonulás és Hiszekegy. 2. Tagszabadgyakorlatok. 3. Zászlógyakorlatok gúlákkal VI. o. 4. Szertorna I. és VII. o. 5. Kézitámfa gyakorlatok zenekisé- rettel V. o. 6. Tagszabadgyakorlatok énekkel IV.o. 7. Rúdgyakorlatok gúlákkal VII. o. 8. II. o. gyakorlatai a svódpadon. 9. Verseny a f. évi intézeti bajnokságért. (Magas korláton, magas nyújtón és lovon.) 10. Karika, zászló és rúdgyakorlatok zenére IV.—V.—VI. o. 11. Társasgyakorlatok zenére III. o. 12. Verseny az alsó osztályok tor- náezbajnokságáért (alacsony nyújtó, alacsony korlát és bak.) 13. Buzogánygyakorlatok gúlával zenére VI. o. 14. Összes látványos gyakorlatok együttes bemutatása. 15. Tornagúlák. 16. Felvonulás osztályonkínt, díjkiosztás. 17. Szózat. Elvonulás. 100 éves a magyar vasút. Az első vasútvonal megnyitásának századik évfor- dúlöja lesz a jövő esztendőben. A Magyar Mérnök és Építészegylet nagyszabású ünnepélyt rendez a centennárium alkalmából. ***** Van-e Egernek férfi-uszodája? — Levél a szerkesztőhöz. — Néhány szó a villany gyár mérlegéhez. Eger, 1924. junius 14. I
