Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-14 / 137. szám
2 JüÖRi NEPÖJíJÁO 1924. június 14 Az egri EME. támadása a polgármester ellen. Eger, 1924. junius 13. j A közgyűlés 3. pontja után a polgármester jelenti, hogy Elek István szabályszerű formák között indítványt jelentett be. Elek István igen terjedelmes szónoklatot tart. Támadja a polgármestert azért, mert Setét Sándor dr. befolyásának engedett és megtagadta az Ébredő Magyarok Egyesületétől a Városháza nagytermét. Elmondja az ÉME alakűlását a zászlóezenteléstől kezdve, a klematisz hasonlatot, utal a magyar ébredés szükségére. Ostorozta a magyar tunyaságot, mely miatt a kisebbség törhet előre. A kommunista idők vörös újságjaival a kezében támad Setőtre. Alföldi Dávid a megtámadott zsidóságot védi, sohasem volt konjunktúrás. Évtizedek óta képviselői kötelességét teljesítette. Kötelessége volt mások helyett is gondolkozni. Setét Sándor kijelenti, hogy a polgármesteri intézkedésről utólag értesült és helyesli azt, de nem avatkozott a dologba. Emlékezteti Eleket 1919. évi nyilatkozataira és arra, hogy ő túszként is szenvedett. Kánitz után Petro Kálmán dr. kijelenti, hogy az állandó választmányban senki sem gondolt arra, hogy megtagadják az ÉME-től a termet. Azonban a terem fölött való rendelkezést senkinek a világon át nem engedték, ezért hagyták meg azt a polgármester bizalmi jogának. Hiszen hányszor tették már tönkre hívatlan gyülésezők a berendezést? Trak kijelentette, hogy amíg az ÉME izgatást és szélsőséges eszközöket érvényesít, addig nem támogathatja. Az állandó választmány javaslatát nagy többséggel elfogadták. Az ellenprőba az ÉME törpe kisebbségét tüntette ki. Igazán kár volt ezt az egyesületet, amelynek nagy számban vannak komoly tagjai, ilyen csatába vinni. A magyar faj az ipari, gazdasági és kereskedelmi területek betöltésével, tehát szívós gyakorlati küzdelemmel érhet célt. Don Quijott-i harcokkal csak nevetségessé válik minden. A Kaszinó százmilliója. A város az államtól kapott százmillió fejében 9 lakást lenne köteles építeni. Minthogy időközben kilátást nyújtott az állam arra, hogy a megszabott kötelességek átvállalása mellett, a százmillió átengedését jóvá fogja hagyni, ezért javasolta az áll. vál„ hogy a kötelezettségek betáblá- zása ellenében, adják át az összeget a Kaszinónak. Elfogadták. A városi üzemek. A Közellátási Vállalat fekália üzemeinek felállítását, a kőbányának, a faiskolának és a kertészetnek a Közellátás kezelésébe való átadását egyhangúlag elfogadták. A szeszfőzdét ugyanígy adták át azzal, hogy a költséges új szeszfőző órákat kölcsöndíjjal szerzik meg. Ez hektoliter- fokonkint 1Ö0 K költséget jelent. A villanygyár számadása és az új választás. A tizenhetedfélmilliő nyereséggel záróit mérleg bemutatásával javasolta az áll. vál. az üzemi alkalmazottak nyugdíjalapjának részesítését és ugyanazoknak jutalmazását. Kánitz Gyula panaszolja a hektó- vattonkint 850 K-ás egységár magasságát és régóta teljesített kívánságokat ismétel. Alföldi Dávid dr. Kánitzzal szemben állítja, hogy az egységár még mindig aranyparitás alatt vám Remunerációt — veszteségek között nem szavaz meg. Rin• gelhann Béla a közvilágítás ellenértékére, az előlegekre, az építkezésre és a jutalmakra nézve, megnyugtató felvilágosításokat nyújt, mire több felszólalás után 55 szavazattal 33 ellenében az áll. vál. javaslatát elfogadták. Titkos szavazással a villamosüzem igazgatóságába Braun Károlyt, Kiss Károlyt, Petro Kálmán dr-t, Tóth Csepreghy Andrást, Ungár Ignácot és Weinberger Zsigmondot, a felügyelőbizottságba Kakuk Jenőt, Kollmann Jánost és Polánkay Lászlót választották meg. Számos kisebb ügyet intéztek még el, melyek közül a jelentősebbekre még visszatérünk. Cseh orvvadászok garázdálkodnak a Kárpátokban. Schönborn herceg, az Andrássyak, a Károlyiak gyönyörű erdői, amelyek az egész Kárpátokon keresztül húzódnak s egyik másik erdőbirtok Lengyelországig elnyúlik, a lehető legszomorűbb képet nyújtják. Heteken keresztül a cseh orvvadászok, lesipuskások dúlják fel az erdőket és pusztítják a nemes vadakat. Közben a lehető legbarbárabb módon zúzzák össze a fákat, a fiatal ültetéseket és az ősi kárpáti erdőket egyaránt. Úgyszólván napirenden van, hogy az ipartelepeken dolgozó cseh munkások az erdőkben lefürészelik a legszebb fákat és fényes nappal cipelik haza. Andrásey Géza tizenkétezer holdas birtokán, ahol hajdan angol, francia mágnások vadásztak, ma a cseh munkanélküliek lövik halomra a szarvasokat.; Az egri Lorántfy Zsuzsánna nőegylet 1924. június 15-én (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja közgyűlését az Irgalmas-u. 1. sz. alatti imaházban. A tagokat ez utón is szeretettel hívja meg az elnökség. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után áttérnek az iparosok országos központi szövetkezetéről szólő törvényjavaslat tárgyalására. Farkas István a 2-ik szakaszhoz beterjesztett azt az indítványát, hogy azok az iparosok is részesüljenek támogatásban, akik nem lépnek be az iparosok országos központi szövetkezetébe, Tamási József előadó kérelmére elvetették. A szakaszt ezután váitozatlanúl fogadták el. A 6-iktól a 16-ik szakaszig Reisinger Ferenc és Farkas István nyújtanak be módosító indítványokat. Ezeket a Ház elveti és a szakaszokat váitozatlanúl fogadja el. A 17-ik szakasznál Farkas István a szövetkezet vezetőségének összeállítására vonatkozóan nyújt be módosító indítványt, amely szerint a szövetkezet elnökét és igazgatóságát a szövetkezet maga válassza. Reisinger Ferenc ugyanezt indítványozza. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy az idevonatkozó rendelkezés megítélésének abból kell kiindúl- nia, hogy az állam bizonyos összegű támogatást nyújt a szövetkezet számára és igy érthető, hogy a kormány betekintést kíván biztosítani a szövetkezet működésébe. Hasonló intézmények vezetőjét mindig az államfő nevezi ki. A kifogás tehát csak a dolgok félreismerésén alapúi. Kéri a szakasz eredeti szövegében való elfogadását. A “18-iktól a 25-ig a szakaszokat vita nélkül, változatlanul fogadják el. A 26-ik szakasznál az előadó rámutat arra, hogy az a körülmény, hogy a javaslat szerint csak vagyonilag megbízható ember választható a szövetkezőt élére, azt célozza, hogy ne lehessen olyan lelkiismeretlen ember igazgatóvá, aki a rábízott pénzzal esetleg meglépne. Módosítást nyújt be, mely szerint igazgatóvá az választható meg leginkább, aki megbízhatóság és vagyonkezelés szempontjából kifogástalan. Reisinger Ferenc módosítást ajánl, mely szerint az igazgatóságnak legalább 2/3*ada szövetkezeti tag legyen és vagyontalanokat is lehessen választani. Farkas István csatlakozik Reisinger indítványához. A 26-ik szakaszt a Ház az előadó módosításával fogadja el. A 27-ik- től a 41-ig terjedő szakaszokat változatlant fogadják el. A 42-ik szakasznál, mely az ellenőrzésről szól, Farkas István, Reisinger Ferenc, Propper Sándor a szakasz törlését javasolják. Propper Sándor bolsevista szakasznak nevezi ezt a szakaszt, mert lehetőséget ad arra, hogy az erősebb szövetkezet belenyúljon a gyöngébb szövetkezet életébe. Az előadó megnyugtatja a szociáldemokrata képviselőket, hogy a szakaszban foglaltak nem jelentenek terrort. A nemzetgyűlés a szakaszt váitozatlanúl fogadja el. A többi szakaszpkat .vita nélkül, szintén váitozatlanúl fogadják el. Evvel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Ezután áttérnek a vámjogról szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Eőrffy Imre előadó ismerteti a javaslatot ás rámutat arra, hogy a vámtarifa törvényjavaslat életbeléptetése után nem lehetett tovább várni a vámjog kodifikálásával A javaslatnak nagy hiányt kell pótolnia, azért csak örömmel üdvözölheti mindenki. A javaslatban azt a célt tartja szem előtt, hogy a trianoni béke folytán előállott veszteségeinkből mielőbb kikerüljünk. Kéri a javaslatnak a részletes tárgyalás alapjáúl való elfogadását. Pikier Emil teljesen egyetért az előadóval. Azt el kell ismerni, hogy az elméleti és gyakorlati részen a következményekkel tisztában lévő egyén alkotta meg a javaslatot. A javaslatra akkor is sürgős szükség lett volna, ha nem lett volna vámtarifa törvény. Mindazonáltal nem fogadja el a javaslatot, csupán azért, mert az olyen széleskörű jogokat biztosít a kormánynak, amelyet ő mint szociáldemokrata nem hajlandó megadni. Barta Andor: A törvényjavaslat szövegét nem találja minden tekintetben meg-
