Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-17 / 14. szám
2 &\3r&í NfiPUJSÁU 1924. január 17. Sürgősen intézkedni kell a tavaszi áradások ellen. Eger, 1924. január 16. Évek hosszú sora múlt el azőtav amióta ennyi hó esett az egész országban. Ma is hő alatt van minden és ami néhanapján elolvad belőle, körülbelül ugyanannyi esik hozzá. Ha aztán elmúlik a hideg s az egész vonalon megindul a hó olvadása, folyók, patakok megtelnek vízzel annyira, hogy a medrük nem képes befogadni. így hát kiöntenek s elöntik nemcsak az árterü letet, hanem a szántóföldeket is, kiszámít hatatlan károkat okozva úgy az egyeseknek, mint az egész ország közgazdaságának. A beköszöntő tavasz elé — tekintettel éppen a nagymennyiségű hóra — aggodalommal kell tekintenünk; s ha valamikor volt helye a preventív intézke déseknek, úgy most van, amikor olyan nagyon szegények vagyunk és szükségünk ven minden talpalatnyi földre. Jól tudja ezt az államkormányzat is, éppen azért a földművelésügyi miniszter körrendeletét küldött a törvényhatóságokhoz, hogy a tavaszi áradások idejére az árvédekezés sikeres biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket tegyék meg. Nagy szerencsétlenség egy sodrony kötélpályán. Eger, 1924. jaa. 16. Kedden este n9gy szerencsétlenség történt azon a sodronykötólpályán, amelyen a Zsérczről indított fatermóst szállítják le csillékkel a íelnémeti fatelepre. A szerencsétlenségnek Eisenmann János gépész az áldozata. Olyan ember, aki, mint munkás, a legteljesebb elismerésnek és bizalomnak örvendhetett a munkaadó vállalat részéről. A szerencsétlenség a drótkötélpályán haladó két csillének még ki nem derített okból történt összeütközése folytán állott elő. Neményi Ferenc, az Egri Hordó- és Faárúgyár igazgatója teljes megillető- déssel és fájdalommal nyilatkozik az Eisen- mann Jánost ért szerencsétlenségről. — Olyan munkás volt, akit valósággal vissza kellett tartani, hogy ne dolgozzék, annyira .szerette a munkát. Tudása és megbízhatósága olyan nagy értékű volt, hogy lehetetlen erről másként, mint a tisztelet hangján szólni. A műit tavaszon is azért küldöttük szabadságra, hogy egészsége kímélésére kényszerítjük. A szerencsétlenséget megmagyarázni nem tudjuk. Ismeretien körülmények szerepelhettek, amik ránk ezt a csapást hozták. Előző délután egy hosszabb időre szóló munkatervet beszéltünk meg. Eisen- mann utasítást adott bizonyos csille-részek leszállítására. Délután 4 órakor a középső állomásról távbeszélő jelentést Jadtak le, hogy Eisenmann elindúlt. Ez azt jelenti, hogy 17 perc múlva oda kell érkeznie. A drótkötélpálya úgy van építve, hogy egy végtelen kötél forog körben a pályán, amelybe, mint vooókötélbe két pofavas kapaszkodik. Ezeket egy átváltó kar szorítja a vonőkötélhez. A csillék a tartó köteleken apró csigákon görögnek, amint a vonókötél azokat bal-irányba vonja. Van azonkívül még egy vízszintes mechanikai szerkezet, amely megállítja a pályát, ha a pofavasak kapcsolása nem volna tökéletes. De különhen, ha a kapcsolás tökéletlen, akkor a legelső meredeknél visszacsúszik a csille. Ez nem történt meg. Az utána következő, fával rakott csille utőlérte azt, amelyben Eisenmann elhelyezkedett, az összeütközés folytán a fadarabok megcsúsztak és koponya-alapi törést okozva, egy pillanat alatt megölhették a szerencsétlen férfiút. Az eset színhelyéhez közel olyan emelkedés van, ahol ezer méterre 220 cm. emelkedés esik. Hegykúp van itt, ahol sűrűbben is állanak az oszlopok. Lehetséges, hogy valamely ismeretlen okból létrejött rázkódás akadályozta meg a kapcsolást, ezt elhagyta a fixirozás, vagy a hideg, esetleg egy jégszeaicse, ki tudná azt? Találgatásokra vannak utalva. Tény, hogy a cél előtt kb. 600 m távolban érhette utói a fával terhelt csille az elsőt az összeütközés ereje következtében rá- borúló fa Eisenmannt menthetetlenül kidobta a 20 méteres mélységbe. A végállomáson 2 csillét láttak üresen bejönni, holott ilyen indítás nincs. Misor a 21 percre sem jött Etsenmann, azonnal keresésére indűltak. Körülbelül 400 lépésre akadtak rá, holtan. A pályát ős a kocsikat végigvizsgálták, egyik sem mutat hibát. A szerkezetek szabályosan működtek. A vizsgálatnál arra is kiterjeszkedtek hogy nem volt-e szándékosság az eset oka. Neményi igazgató erről igy nyilatkozott : — Áldott jő fember volt. Haragosa sem volt. Azt is fontolgatták, hogy vájjon Eisenmsnn, aki nem mindennapi ember és gépekhez értő egyén volt, nem hallhatta e a hozzá közeledő veszélyes csillét. A saját csilléjének a zaja nem nagyobb, mint a rendes hangú beszédé. A rakott csilléé azonban jelentékenyen nagyobb. A hivatásának áldozatául esett derék férfiú iránt nagy a részvét. Az Egri Hordó es Faárugyár méltó temetéssel nyújt végső tisztességet érdemes emberének. Felesége, 2 éves és 4 éves árvái siratják. A Hordógyár külön gyászjelentése lapunkban olvasható. Temetése csütörtökön lesz a Hatvani kápolnából a Grober temető családi sírboltba. íSHBassei5waíS!st9tSMS9í9SBaísaat^iSí5íí£«9aí»5r3! Pogrom tört ki Oroszországban. Budapest. Mindenfelől hírek jönnek arról, hogy Oroszországban a legutóbbi napokban pogrom tört ki, amelynek eddig 128 áldozata van. Hogy a zsidóüldözés és tömeges mészárlás Oroszország mely városában történt, erről nincsenek megbízható jelentések. De bizonyos, hogy a pogrom visszahatása annak a sok évi szenvedésnek, amelyben részük volt az orosz polgároknak az egész bolsevista uralom virágzása alatt. Adomány. A Mária-útcai Olvasókör részéről maloműtcai Nagy János elnök 50 ezer koronát adott át Trak Géza h. polgármesternek az inségakcióra. Spórol az állam! Budapest A m. kir. kormány a Kereskedelmi Múzeumot takarékossági szempontból megszüntette. Pedig másként is igen fontos szerve volt a Kereskedelmi Múzeum a magyar közgazdaságnak. Ez bonyolította ugyanis le eddig a külföldi kereskedelmi hírszolgálatot, értékes szolgálatot téve mindazoknak a magyar kereskedőknek, akiknek külföldi összeköttetésekre volt szükségük. Mint Budapestéi jelentik, ezt a szolgálatot ezentúl a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fogja végezni. ti'tti* iHOffa axxxz Mxmetgag?3LamJixrui5xxr,ragj.'«3!rtrirs 3 anm Az egri kir. törvényszék 1924. évi tanácsbeosztása és új ügyrendje. Eger, 1924. jan. 16. Az egri kir. törvényszék a f. évben a következő ügyrend szerint intézi az igazságszolgáltatást: Az I. büntető tanács elnöke: Preiten- hoffer Ödön kir. törvényszáki tanácselnök, tagjai.- Boross Gyuia és Szabó Ignác dr. kir. törvényszéki birlk. A II. tanács elnöke: Hollós Nándor kir. tvszéki birő, tagjai: Bánhidy Gyula és Mészáros Béla kir. tvszéki bírók. A tanácsok jegyzői Varrók Kálmán, Berecz Kálmán dr. és Gulyás János dr. kir. tvszéki jegyzők. Az I. büntetőtanács kedden, csütörtökön és szombaton ülésezik a III. számú tanácsteremben, a II. pedig hétfőn, szerdán és pénteken szintén ugyanott. A polgári felebbezési tanács elnöke Bőhm Alajos dr. kir. tvszéki elnök, tagjai pedig Hegedű? Gyula táblabiró és Hoffmann József kir. tvszéki birő, jegyzője pedig Jolbey Sándor dr. kir. tvszéki jegyzó. A tanács az I. számú tanácsteremben ülésezik minden hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton. A büntető felebbviteli és vádtanács elnöke Eötvös József dr. tanácselnök, tagjai Szabó Béla és Illykovics István kir. tvszéki bírók. Jegyzője Erdős Pál kir. tvszéki titkár. A tanács a II. számú tanácsteremben ülésezik fellebbviteiben hétfőn, pénteken, vádtanácsi ügyekben szerdán. A fiatalkorúak törvényszéki tanácsának elnöke Eötvös József dr. tanácselnök, tagjai Szabó Béla és Derecak8y János kir. tvszéki bírók, jegyzője Erdős Pál titkár. Az uzsorabiróság elnöke Prettenhof- fér Ödön tanácselnök, helyettese Ficzere Béla táblabiró, tagjai Boross Gyula és Szabó Ignác tvszéki bírók, jegyzője Fekete Sándor kir. tvszéki titkár. Az I. számú tanácsteremben ülésezik minden szerdán. A földbirtokrendezőbiróság elnöke Horkay István kir. tvszéki birő, helyettese Várhelyi Sándor kir. tvszéki birő. Bírói Cservény István, Geőcze Elemér kir. tvszéki bírók, pőtbirőtagjai: Bitskey Andor és Szongott Tivadar. Jegyzői: Fekete Sándor dr. és Jankovics Béla dr. A kerületi gazdasági bíróság elnöke Búzás Iván kir. tvszéki birő. A haszonbért megállapító vegyes bíróság elnöke: Várhelyi Sándor kir. törvényszéki birő. Egyes bírák: Polgáriak: Virágh Károly dr., Várhelyi Sándor, Búzás Iván, Geőcze Elemér, Cservény István. Bünte-
