Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-11 / 134. szám

2 ÍSÖKI NÉPUJSÁlí 1924. június 11. A Dobó István föreáliskola tornaversenye. Bgsr, 1924. junius 10. Pünkösd hétfőjén zajlott le a Mese érsekkerti pályáján az egri Dobó István főreáliskola ővvégi tornaversenye — saj­nos, — mérsékelt érdeklődés mellett. Pe­dig ez a verseny nagyobb tömegű közön­séget is megérdemelt volna. Maga a felvonulás és minden töme­ges, vagy egyes gyakorlat általános fi­gyelmet érdemelt és jele annak, hogy az iskola testnevelése kitűnő kezekben van. Bereczky Lóránd nagyszerű munkát vég­zett ebben az iskolai évben is. Megnyugvással láthatjuk ezt, hisz if­júságunk testi és lelki harmonikus fejlő­désében van minden reménységünk, te­mérdek bajunk, nagy nemzeti szerencsőt- lenségüuk közepeit. Nem divatos jelsző tehát ma a sport és a testi erők kultusza, hanem fontos cél, amelytől kivételes ered­ményt várunk. így teljesen érthetetlen a közönség, sőt a szülők közönyössége az ifjúság nemes törekvései iránt. Félöt után néhány perccel tűntek föl a diákcsapatok a Deák-Ferenc úti bejáró­nál. Pattogó vezényszavak röpködtek a levegőben s katonás, feszes tartásban né­hány pare alatt elfoglalta helyét a pályán a tornászifjúság. Majd a Himnusz fensé­ges hangjai mellett meghajlott a zászló, mely után a rend és szabadgyakorlatok következtek. Szabatosan, szépen, nagy fe­gyelmezettséggel pergették le a derék tornászok őszinte gyönyörűségére a kö­zönségnek. Nem is cäoda, hisz ez a gya­korlat a tömegtorna minden szépségét egyesítette magában. Aztán a műsor többi száma követ­kezett. Volt futás, igen kedves tornapad gyakorlatok, tagszabadgyakorlatok ének­szóra, szertorna, amelynek keretében az alsó osztályok mintacsapata fomekeit a magas nyújtón, az ötödikesek a korláton, a hetedik osztály a tornaasztalon, a IV. osztály a bakon s nagy érdeklődés mel­lett folyt le e felső osztályú tanulók távol­ságugrása is. A VI. .osztály tréfás stafé­táját, igen kedves és sikerült gűlaalakítá- sát megtapsolták. Közben az összes osz­tályok tornajátékokat mutattak be, majd folyt a verseny az intézeti nyujtőbajnok- ságért. A vezéoyszőnélküli szabadgyakorla­tok, a mintacsapat társasgyakorlatai, a 800 méteres futás, a befejező gúlaalakítások mind, mind igen szépek voltak és az utolsó percig lekötötték a közönség legteljesebb érdeklődését. A versenyek után Habán Mihály dr. kir. igazgató gyűjtötte maga köré a lel­kes hangulatú ifjúságot s megdicsérte őket haladásukért, ügyességükért lelkűkre köt­vén a további becsületes munkát, amelyre széttépett, letört, megalázott nemzetünk­nek oly nagy szüksége van, Evvel ért véget a kedves ünnepség. A tornaversenyen elért eredmények a következők: a) Futás. I. oszt. (60 m.) I. Szabó Géza, II. Deutsch Dezső. II. oszt. (60 m.) I. Leskovits Lajos, II. Schwartz Endre. III. oszt. (80 m.) I. Cslrmaz István, fii. Nagyfejeő József. IV. oszt. (80 m.) I. Rei­ner Márton, II. Kovács Elemér. V—VIII. oszt. 100 m. bajnokság, bajnok : Majthényi József VII. o. 11-9 mp., II. Ehrlich Ernő, III. Szabó Gyula. 400 m. bajnokság ; — bajnok : Szabó Gyula VII. 56*/* nip. 800 m. bajnokság ; — bajnok : Majthényi József VII. 2 p 16 3 mp., II. Meiszner Lajos VII. III. Kertész Géza VI. — b) Ugrás. Ma­gasugrás III—IV. oszt. I. Bárány Gyula IV. 130 cm., II. Nagy István IV. 125 cm. Magasugrás V—VIII. oszt., I. Majthényi József VII. 145 cm., II. Szabó Gyula VII., III. Kertész Géza VI. Távolugrás I. Ehr­lich Ernő VIII. 585 cm., II. Szabó Gyula VII. 582 cm. — Súlydobás. I. Altai Ottó VIII. 830 cm. II. Cserépfalvi Miklós VII., III. Stern Béla VIII. — Nyújtó. Az inté­zet ezévi bajnoka: Habán Mihály VII o., II. Cserépfalvi Miklós VII , III. Meris Jó­zsef II. o. t. — Pontverseny. I. Majthényi József VII. o. 1.14 ponttal, II. Szabó Gyula VII. o. t. 11 ponttal. Tízéves érettségi találkozó. Eger, 1924. junius 10. Tegnap reggel a félnyolc órai diák­misén találkoztak mintegy harmincán azok közül, akik tíz évvel ezelőtt tettek érettségit a Ciszt. Rend egri kát. főgim­náziumában. Ezután a világháború áldozatainak emléktáblájához vonultak a tornaterem előcsarnokába, hol Tóth László megható beszéd kíséretében koszorűzta meg az emléktáblát. Ezután Werner Adolf dr. c. főigaz­gató és főgimn. igazgatónál tisztelegtek, hol az alma mater és a volt tanárok iránti mélységes hálát Szabó Jilek Károly tolmácsolta. Az igazgató alkalmi vonat­kozású beszéde után többi tanárukat ke­resték föl, a főgimn. udvarán ismét levé­tették magukat (öten már feleségestül jöt­tek el) s végül a VIII. osztály termében elevenítették föl a diákmúlt Kedves em­lékeit. Egy órakor a Koronában társas ebédre gyűltek — az egykori tanulók éa tanáraik, hol Reitmann István tolmácsolta a tanítványi hálát megható szép beszéd­ben. Erre Pölöskey Kornél, volt osztály­főnökük, majd pedig Bartók Egyed dr. buzdította őket azoknak az elveknek és eszméknek kitartó és következetes védel- mezésére, ápolására, amelyeket az egri főgimnázium ültetett lelkűkbe. A Leuret-kázaspár Egerben. Négy világrészen keresztül. Tandemen a föld körül. Eger, 1924. junius 10. Egy szabadkai masamőd leányka — még 1916-ban — kiruccant Svájcba, ahol felesége lett egy hídépítő mérnöknek Leuret Maximénak. A házaspár egyike annak a bá­romnak, amely résztvett a svájci nemzeti­ségek világkörüli versenyében. 1921 jan.- tól 1925 januárjáig kell befejeződnie a tú­rának, melyet kétüléses kerékpáron ötöd- fél éve tapos már a kalandos házaspár. A 80 000 kilométerből már 65 ezer a meg­tett út. A német és az olasz svájci pár már kidőlt valahol, a francia pár, úgy látszik azért, mert magyar az asszony, még győzi. 200 ezer frank lesz az I. díj, 50 ezer a II. és 25 ezer a III. A német Hartman (Zürichből) a Karibi tenger Trinidad szigetén sárgaságban meg­halt feleségét eltemette és visszafordult. Az olasz Piccinini Valparaisoban lett far­mer. A magyar asszony ura, aki a Vodvai kanton Velociped-Clubjának titkára, hur­colja magával a szélességi körökön ke­resztül azt a vastag vászonkötésü, fő- köny vnyi kötetet, útirányuk igazolását. Van abban annyiféle írás és pecsét, ahány nép és követség a föld kerekén. Útirányuk a nászutak között eddig páratlan. Sveic, Francia-, Spanyolország, Portugália, Cuba, Venezuela, Brazilia, Uru­guay, Argentina, Chile, Bolivia, PeruEqua- dor, Columbia, Panama, San-Francisko, Egyesült Államok, Canada, Japán, China, Tonking, Indochina, India, Beludsisztán. Mezopotámia, Palesztina, Egyiptom, Ciprus, Sziria, Anatolia, Törökország, Románia, Jugoszlávia. Szabadkán, az asszony szülő­helyén át, hol könnyekkel látta viszont felfordulva az egységben elhagyott hazát, jöttek a Csonkaországba. Szeged, Nyír­egyháza, Debrecen, Miskolc, Mezőkövesden át vasárnap d. e. 11 órakor értek Egerbe, Itt az Erzsébet-parkban munkatár­sunk segítette őket a Dobó-cserkészek otthonába. — 28 kg-os tandem a gópjök. Impresszióikat Leuret följegyzi és alkalmi­lag — mint Törökországban is — előadá­sokat tart francia Dyelven. Innen Gyöngyösön él Jászberényen át Budapestre igyekeznek. Ott kell meg- kapniok a Szabadkán föladott 03 előre küldött poggyászukat. Bár leggyakrabban megkapják a le­hetőségeket merész tervük befejezéséhez, mégis ők adják a legtöbbet. Az energiát, a kitartást és — 5 évet az életükből. SZÍNHÁZ. Az Aranymadár eléggé ismert melódiá­ját kis szombat-esti közönség hallgatta. Erdélyi mókái ős utánzóit csárdásai okoz­tak nagy derültséget. A legnagyobbat akkor, mikor az egri Barcit adta. Csoda, hogy partnere: Gyöngyössv Mary életben maradt. Nem is sikerült újrázásra bírni. Vasárnep délután a Pompadour, este a Piros bugyelláris ment. Csepreghy Ferenc­nek örökszép népszínművet, majdnem telt ház élvezte pünkösd vasárnapján este. Török birő szerepét Érczkövy játszotta nagyon szépen. Valósággal tipikus magyar gazda volt, akinek ajakéról csak úgy gyöngyözött a színtiszta magyar ezó, ma­gyar beszéd. Mariházyné Ttirchányi Olga volt a felesége; roppant kedves, tűzről pattant magyar asszonyt mutatott be s úgy játékával, mint énekével nyilt-ezinen is sok tapsot kapott. Megállapíthatjuk, hogy mint népszimaű-énekesnő legelső­rangú s ezt érezte a hálás közönség is, amely nem fukarkodott az elismeréssel. köldváry S. (Csillag Pál) ezúttal is szaporí­totta habárait. Szépen játszott, hatásosan énekelt és természetes, hogy nagyon sok tapsot kapott. A kisebb szerepekben Hajnal Károly (Peták huszárkáplár), Károlyi Vilmos (Pen- nás), Szigethy Bandi (Hájas Muki), Egyed Lenke (Suták Kata) és Tanai (Kósza Gyurka) járultak a teljes sikerhez úgy, hogy a vasárnapi egyik legkedvesebb es­téje lett az idei színi évszaknak. Hétfőn délután a Tatárjárás, este pe­dig Erdélyi harmadik operettje a Mintha álom volna. A keleti pompa és káprázat, a szerencsétlen magyar hadifoglyom között is családi boldogságra lelt huszárok sorsa a tárgya. Több fogságviselt magyar élvezte és bírálta ezt a darabot, mint az elég gyakori esemény színpadra alkalmazását. A helyzetkomikumok alkalmait Erdélyi gyakorlata sehol sem hagyja kihasználat- lanűl. A darab gördülékeny meséjű, nyel­vezete magyaros, versei Kubinyi tollából, zenéje Barna Izsótól való, dalai között valamennyi a honfibú hangját szólaltatja meg. Az összes szereplők Gyöngyössy (hercegnő), Szigeti Panni (komorna), Föld-

Next

/
Thumbnails
Contents