Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-07 / 132. szám
Ára hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1924. jtmius 8. vasárnap. XJLI. evt 133 sa. EJCfixetési dl| postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Ebb bóra. . 25.000 K I Égisz és félévi előfizetést I Neagedévre 75.ooo K I nem fogadónk eu I Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám U. jKenzeti alapra helyezHedtcK a csrt szocialistát Prága, MTI. Dr. Sie, a szociáldemok- r a te párt elnöke, egy prágai gyűlésen a párt. feladatáról a következőket jelen- tette ki: — Mindenekelőtt arról van ázó, hogy államunkat egy igazi nemzeti állammá építsük ki. Számunkra egy út van, a határozott, megalkuvás nélküli nacionalizmus útja. A köztársaság nemzeti jellegét elveszti, ha megkísérli a németeknek a kormányba TSmárStjctieH egyesületbe Eger, 1924. junius 7. Szőlőgazdaságunk jövő fejlődése és színvonalának emelése érdekében szeretnék egyesülést teremteni. E tömörülésnek célja lenne: oktatással, buzdítással szőlősgazdáinkat irányítani, az egri bortermeléssel az egri bor régi, közismert »jellegét« visszaállítani; az »egri borvidék« kiimájának ‘megfelelő s már bevált és különösen fekete fajta szőlő- művelésre buzdítani; a fajminta táblamű- velősre reábirni ; a ßzüret kitolásával érettebb szőlőből, magasabb szetzfokú borokat szűrni; a bor értékesítést elömozdí tani; a jó hegyrendészetet megteremteni; a szőlőutakat járhatókká tenni. Mert szőlőgazdaságunk ma éppen olyan siralmas, mint volt a fillokszera vész után, mikor az «egri vörös« minden tőkéje eipusztúlt. A szőlő- felújítást ötletszerűen ejtették meg, nem figyelve éghajlatunk és talajviszonyainknak megfelelő fajok ültetésére. Szóval: tömegtermelésre és nem a termelés minőségére és jellegére törekedtek. Az elmúlt évtizedek után látjuk be, hogy bizony a mézesfehér, a mustosfebér, a szlankamenka B több más fajízőlő nem ide való; ellenben jellegzetes borokat termelhetünk az ezerjó, furmint, olaszrizling, s a teljesen ide tartozó kadarka, nagy burgundi, török- szölö, oportő fajokból. Elítélendő nálunk Budapest, M. T. I. A kormány tagjai Bethlen István gróf miniszterelnök elnök- lésével rendes heti minisztertanácsot tartottak. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter részletesen ismertette a kölcsön tárgyalások állását. Bejelenti, hogy Te- lészky János a Népszövetség tanácsának szentesítése után abban a helyzetben lesz, hogy a magyar kölcsön ügyében folytatott tárgyalások eredményéről szintén jelentést tehet. A minisztertanács a pénzügyminiszter bejelentését megelégedéssel vette tudomásul. A pünkösdhétfői torna-ünnep. Közöltük, hogy a «Dobó István» főreáliskola folyó hő 9-én d. u. V*5 órakor évzáró torna-ünnepélyt tart a Move Ese pályáján. Az intézet ezúttal is kéri a szülők és érdeklődők megjelenését. Az ünnepély az intézetből való felvonulással kezdődik. A pályára a Deák való fölvételét, hogy ilyen módon Svájc mintájára alakított államokat hozzanak létre. így nálunk íb elkövetkeznék a fás- oizmus ideje. A szónok végűi kijelentette, hogy ne gondoljuk, hogy erre az intézkedésre szüksége lenne a pártnak; mégis kötelességének tartja, hogy a nemzeti eszme számára hadsereget gyűjtsön, nemcsak a nép rétegeiben, hanem a munkásság soraiban is. az egri szőlősgazdán! minden direkt termő szőlő ültetése, mit nehány kisgazda megkezdett. Borgazdaságunk jövőjét éppen abban látom veszélyeztetve, hogy míg más borvidék, mint Tokaj. Mád, Szekszárd, Bara- nyamegye, Moőr, Kecskemét nagy áldozatokat hozott bortermelésük »jellegének« biztosítására, mi tétlenek vagyunk s a fejlődés útjára lépni nem akarunk. Eger mindig • vörös« és »silier« boráról volt híres. Valamikor a lengyel borkereskedők kocsikkal jártak ide és mindig aranyakkal fizettek borainkért; a magyar felvidék minden falujában ismerték az egri sillert'; főuraink, főpapjaink asztali dísze volt az egri vörös bor; a budapesti éttermek lapjain mindenütt szerepelt az »egri vörös.« Ma ez mind megszűnt. Még az osztrákok sem jönnek el hozzánk, kik eddig tömegborainkat vásárolták. A külföld elzárkőződása, az olasz és dalmát borok beözönlése Ausztriába, a csehek záró gyűrűje Lengyelország felől, évtizedekre visszavetette régi borforgalmunkat ; ennélfogva beláthatatlan időkig csupán a hazai fogyasztásra szorítkozhatunk. Ha tehát e mai szánalmas helyzetből menekülni akarunk, föltétlenül törekednünk kell Eger borvidék-jellegét visszaállítani. Erre volna szükséges a szőlősgazdák tömörülése. —n. Ferenc-útcáről jutnak be. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Felvonulás. Himnusz. 2. Rend- és tagszabadgyakorlatok. 3. 60, 80, 100 m. futás. 4. Tornapad-gyakorlatok. (IV. oszt.) 5. III. oszt. tagszabadgy., énekszóra. 6. Szertorna: a) alsó oszt mintacsapata a magas nyújtón ; b) korlát. V. oszt.; c) tornaaeztal, VII. oszt.; d) bak, IV. oszt.; e) távolugrás (felső oszt.). 7. II. osztály, tréfás staféta, gúla. 8. Játék (I—VIII. oszt.). 9. Nyújtó. (Intézeti bajnokság.) Magasugrás. 10. II. o. szabadgy., vezényszó nélkül. 11. Társasgyakorlatok. (Mintacsapat.) 12. 800 m. futás. 13. Gúlák. (I-VIII. oszt.) 14. Sorakozás. Eredményhirdetés. Elvonulás. aa6»»aai«5»»»aa»a»»»»a«a»»»a»aaBBB» Aranykoronás tandijak ? Mint éstesülünk rövidesen rendeletet ad ki a kultuszminisztérium, amely szerint az iskolák tandíját aranykoronában állapítják meg. A cseh tiszteknek nem kell az »osztrák copf«. Osztrák copf = törvényes házasság. Prága. A cseh légionáriusok lapja egyik legutóbbi számában nekimegy Udr- zal cseh hadügyminiszternek, mert külön E arancaban tiltotta meg minden katonai avidíjasnak, hogy jövőre vadházasságban éljenek. A legionisták lapja szerint ez a tilalom olyan, hogy nem lehet sző nélkül hagyni. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a tisztikart újra a régi osztrák copf szerint kezeljék. Milyen jogon avatkozik be a hadügyminiszter a tiszt törvényes vagy vadházasságába ? Ezek után már csak az következik, hogy a menyasszony előéletét is vizsgálgassa. A cseh polgári tisztviselők nemcsak, hogy tetszés szerint élhetnek vadházasságban, hanem balkézről való feleségük részére családi pótlékot is kapnak. Ezt a jogot követelni kell a tisztikarnak is! Június 12-én lesz a városi közgyűlés. Eger, 1924. junius 7. Mint értesülünk Eger város képviselőtestülete június hő 12-én tartja legközelebbi közgyűlését. A közgyűlés igen érdekesnek ígérkezik, amennyiben ekkor terjesztik be a jogügyi bizottság javaslatát Braun Károly főjegyző és Braun Viktor pénztáros össze férhetetlenségi ügyében. Nem kevősbbé érdekes lesz a polgármester beszámolója a Petrissevich-Horváth Emil államtitkárral valő tanácskozásáról, annak a 100 milliós kölcsönnek visszafizetése ügyében, amit annak idején a városnak engedélyezett a kormány 7 kislakás építésére. Mint az Egri Népújság értesül, a polgármester és államtitkár tanácskozásának az lett az eredménye, hogy a város a Kaszinónak engedjen át ebből a 100 millióból annyit, amennyiből az ott tervezett 5—7 kislakást a meglévő szobákból meg tudják csinálni. A fennmaradó összeget pedig az utak jőkarbantartására kell fordítani. Evvel kapcsolatban pedig a polgármester előterjesztést fog tenni az utaknak jőkarba valő helyezéséről. Aranyköltségvetés lesz a városnál. Eger, 1924. junius 7. A szanálási törvény következtében július hő 1-től kezdődően a köztartozásokat aranyban kell megfizetniük az adózó polgároknak. Korányi pénzügyminiszter pedig most nyújtotta be régidő óta az első aranyköltségvetést a Nemzetgyűléshez. Mindezekből következik, hogy a városok háztartásának is föl kell hagyniok a papírkoronái költségvetéssel. Ebben az ügyben, mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban legközelebb értekezletet hívnak össze, amelyre a városok polgármestereit is meghívják. Az értekezlet tárgya a városok aranyköltsőgvetésé- nek készítési módja lesz. Trak Géza polgármester különben már intézkedett, hogy a költségvetést még ebben a hónapban elkészítsék. Minisztertanács.
