Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-06-04 / 129. szám

Ára hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, Í924. június 4 szerda. XXL évf, 129. sz. Előfizetési di) postai szállítással Ego hóra. . 25.000 K i Egész és félévi elóflzetéat Neggedévre 75.000 K nem fogadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Munkanélküliség. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M TI. A nemzetgyűlés mai ülését */«12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt előterjesztést tett a Seypel dr. szövetségi kancellár elleni merénylettel kapcsolatban. Megdöbbentő fontosságú az a körülmény, hogy a me­rénylet oly kiváló és nemeslelkű férfiú ellen irányúit, aki fáradhatatlan szorga­lommal dolgozott nemzete jólétéért és nemzetének talpraállítáea körül rendkívül nagy érdemeket szerzett. Indítványára a nemzetgyűlés mély megdöbbenésének és felháborodásának adott kifejezést és erről az osztrák nemzetgyűlést táviratilag ér­tesítette. Az elnök bejelenti, hogy több kép­viselő ellen mentelmi megkeresés érkezett végül jelenti, hogy Ruppert Rezső a Kos- suth-párt gyűlésének feloszlatása tárgyá­ban napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Rttppert: Szóvá teszi, hogy már több­ször feloszlatták a Kossuth párt gyűlését, komoly ok nélkül. A vasárnapi gyűlés nyugodtan folyt le és egyetlen figyelmez­tetés után feloszlatták. A leghatározottabban tiltakozik ez ellen. Választ kér a belügy­minisztertől, miért oszlatták fel a gyűlést? Rakovszky litván belügyminiszter azon­nal válaszol. — A képviselő úrnak három szem­pontból akarom megadni a választ. Sze­retnék foglalkozni a gyűlés feloszlatásá­nak okaival s válaszolni arrs, hogy a fel­szólalás után oszlatták volna fel a gyű­lést és általában a gyűlés feloszlatásáról kívánok szólni. A képviselő úr — úgy látszik — tévedésben van, amikor a sző megvonásáról beszél. A képviselő úr és a sajtó ügy állítja be a dolgot, mintha a rendőrség felsőbb utasításra vonta volna meg a szót Nagy Vincétől, mert kilátásba helyezte hogy a dinasztia bűneit fogja ostorozni. Nem ez a helyzet. — Leszögezem azt 8z álláspontot, hogy a lojalitással és a tisztességgel ellen­kezik, hogy a nagy tömeg előtt, nyilvános gyűlésen, durva kitételekkel, kíméletlen szavakkal mondjanak bírálatot a volt uralkodó családról. (Nagy zaj. Általános ellenmondások a baloldalon.) Nem azért történt a szómegvonás, hanem azért, mert Nagy Vince beszéde közben a tömeg a köztársaságot éltette. (Nagy zaj.) — A köztársasági propagandát a rendőrség kénytelen megakadályozni, mert erre tételes törvény van. — A feloszlatás azért történt, mert a tömeg a rendőrséggel szemben fenyege­tően viselkedett. Ezután Rakovszky részletesen cáfolja Ruppert vádjait. A sajtó nagyon fölfújta a dolgot s azt bizonyítja, hogy a rend­őrség a politikai gyűlésekkel szemben még most is nagyon tájékozatlan s nem tudj8, hogy milyen magatartást tanúsít­son. De tájékozatlan a közönség is. Eger, 1924. június 3. A világ közgazdasági életének egyik legégetőbb kérdése a munkanélküliség. Bármely világréizben vagy államban,szak­mában, művelési ágban kutatunk vizsgáló szemmel: a munkanélküliség ijesztően go- molyodik ki a napi éet ködéből. * Szociálpolitikusok keresik a baj okát, a gyógyítás módját; rendszereket állíta­nak fel, űj jogszabályokkal jönnek, de gyökeres megoldás nem adódik. Újabban a német irodalom terén »Recht auf die Arbeit und Arbeitspflicht• cimen 300 oldalas mű jelent meg, mely e kérdéssel történeti, jogi, nemzetgazdasági alapon foglalkozik, anélkül hogy megta­lálta volna a gyógyítás csalhatatlan or­vosszerét. A szerző felvonultatja Louis Blance, Fourier, Proudhon, Sombart, az angol la­bour party felfogását, a francia forradalom idején létesített állami munkahelyeket, mű­helyeket, a szervezetek segélyét munka­nélküliség esetére, a munkanélküli állam­segélyeket, szükiégmunkák végzését, stb. Angiidban, pl., bár a munkanélküli­ség nagy terhet ró az állampénztárra, mert annak egy részét az állam viseli és a munkaadóra is ; — a munkanélküliek száz­ezrei lepik el a piacokat, a tereket, parko­kat. Az európai államok nyakán ülő Fran­ciaországban sincs másképen a helyzet. Egyedül Németország az, ahol a munka- nélküliek száma fogy. A kéznél levő sta­tisztika szerint 1919. év februárjában a munkanélküliek száma 1 millió 100 ezer volt, 1922. júniusában 30 ezer, augusztus­ban csupán 15 ezer. Nálunk a munkanélküliek száma egy­re nő. A nagyipar pang; a nagy üzemek felére csökkentett erővel dolgoznak ; a nagy vállalatok alkalmazottjaiknak felmondanak, mert pang az üzlet, nincs kereslet, nincs forgalom. Az egész világ közgazdasága — ki­véve Németországot — csak teng. Sok kis üzem felszámol, vagy beolvad a nagy üzembe s alkalmazottjait 3 havi kielégí­téssel szélnek ereszti. A gazdasági válsá­got még tetézi az erkölcsi, amiből csak ve­szedelem származhat a sokat szenvedett magyar hazára. Politikusaink törjék fejőket, keresse­nek kivezető utat a nehéz, nyomasztó köz- gazdasági helyzetből. Dr. Cs. L. Az iskolai költségvetés megtekinthető. Az egri r. k. iskolaszék elnöke közli az egri r. k. hitközség tagjaival, hogy az 1924-ik évi második félévre szóló iskolai költségvetés az egri r. k. plébániai hivatal­ban 14 napig közszemlére van kitéve. Magyarország semleges marad ? A Kassai Újság írja: Besszarábia hovatartozandóságának esetleges fegyve­res elintézése éiénken foglalkoztatja a po­litikusokat, diplomatákat és a külföldi sajtót. A Szófiában megjelenő Epoca azt a szenzációs hírt közli, hogy a magyar kormány hivatalosan közölte Párisban, hogy Románia és Oroszország háborúja esetén Magyarország semleges marad. A Posta pedig azt írja, hogy tekin­tettel az orosz veszélyre, Franciaország megengedi Bulgáriának, hogy életbelép­tesse az általános hadkötelezettséget. Repülőgép Ujhely fölött. Sátoraljaújhely. A napokban reggel fél 8 órakor egy kétfedelű repülőgép szállt Sátoraljaújhely fölé Széphalom felöl és Sárospatak irányában távozott. Sárospa­tak felől 11 óra tájban tért vissza, majd újból feltűnt egy fél óra múlva. Minden valőszinüség szerint cseh repülő tartott szemlét a magyar terület fölött. Megszűntetik a miskolczi postaigazgató­ságot. Miekolczról írják,hogy a kereskedelmi miniszter a miskolczi postaigazgatóságot megszünteti. Az eddigi postakerület a deb- reczeni postaigazgatósághoz fog tartozni, kivéve Hevesmegyét, amelynek postaügyeit a budapesti igazgatóság fogja intézni. Az átszervezést fokozatosan fogják keresztül­vinni. Fölállították a trianoni sírköveket a jugoszláv határon. Eger, 1924. junius 3. A jugoszláv—magyar »határ« meg­jelölését befejezték. A magyar delegáció által szerkesztett térképeket már el is szállították Zágrábba. A hétfőn megkez­dett tárgyaláson a magyar kormányt Vas- sel tábornok képviselte. A tárgyalások célja az, hogy helyesen állították-e föl a határköveket. A kövek közötti távolság 400 méter, de vannak helyek, ahol csak 20—30 méternyire vannak egymástól. Min­den számozott határkövön a magyar ol­dalon M. 0., a jugoszláv oldalon S. H, S. betűk vannak. Ezenkívül rajtuk ven a kő száma is.

Next

/
Thumbnails
Contents