Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-16 / 13. szám
ára 300 korona Eger, 1924. január 16 szerda XLI. évf. 13 sz Előfizetési dijak postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNHYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 12. Ma tárgyalják Londonban a magyar kölcsönt. Paris, Havas. A Népszövetség tanácsának, Magyarország pénzügyi talpra- állítása tárgyában kiküldött bizottsága, ma délelőtt tart ülést Londonban a St. James palotában. Franciaországot a bizottságban gróf Clanzel, a Népszövetség francia osztályának igazgatója fogja képviselni, mivel Hanoiaux, aki b6teg, nem vehet részt a tanácskozásokon. moot im A tisztviselők nyomora a nemzetgyűlésen. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését3/« 12 órakor nyitotta meg Szeitovszky Béla elnök. F. Szabó Géza napirend előtt szólal fel. Szőváteszi a köztisztviselők nyomorát. Felvilágosítást kér a kormánytól, mit szándékozik tenni a köztisztviselők nyomorának enyhítésére? Hajlandő-e segíteni beszerzési előleg folyósításával? Vass József miniszterelnök; helyettes azonnal válaszol. Kijelenti, hogy a kormány a legnagyobb jóindulattal kezeli ezt a kérdést; kétségtelen, hogy drágulási j — Közművelődési Egyesület alakult Hatvanban. Eger, 1924. jan. 15. folyamat indúlt meg decemberben és január elején. A köztisztviselők beadványnyal fordultak a kormányhoz, hogy beszerzési segélyt folyósítson számukra. — Abban a helyzetben van, hogy a kormány már határozott a segélyek ügyében és februárra folyósítja a tisztviselők segélyét Az összeg meg fog felelni a júliusi fizetés 100, illetve a januári fizetés 25 százalékának. Kijelenti, hogy az aktív tisztviselők 8 vagy 10 napon, a többiek pedig 14 napon belül megkapják a segélyt. £B8 bóra . . 7000 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K I -— nem fogadunk el. A drágaság, szomorú életünknek ez az űgylátszik örök problémája ismét mind nagyobb mértéket ölt. A búza ára rendületlenül halad a magasságba s már áíl pte rövid 120 ezres nyugvópontját is. S vele haladnak fölfelé egyéb cikkek árai is, úgy hogy a legutóbbi napokban az összes kereskedelmi árukban 15—20, sőt nagyobb drágulás tapasztalható. Akármilyen szakújság kerül a kezünkbe, egyéb nincs bennük, mint a szakbeli cikkek, anyagok újabb áremelkedése. De mig máskor kissé méltatlankodva ugyan, de mégis belenyugodtunk a láthatatlan, áremelő kéz munkájába— most nem igen tudunk, mert hiszen komoly szavakkal jelentgették felelős helyeken, hogy a korona stabilizálása nem szolgálhat alapúi újabb árdrágulásoknak. Biber Gyula az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke mondotta ezt és meg is indokolta eléggé érthetően, hopy miért nem lehet az árakat emelni, hogy miért fog minden árdrágító ellen uzsoravétségi eljárást indítani. (Jgy látszik azonban, hogy a drágulás ördöge nem fél még az Okáb. elnökétől sem. Hisz ha félne, nem haladnának tovább felfelé a árak s mindenki nyugodtan várná, a stabil koronát, amely már úgy sem jelent váliozást a közgazdasági életben, hiszen az ipar és kereskedelem már az állandó hármas zürichi jegyzés idején is egy nyolcvanas koronával számolt a gyakorlatban. Nem tudjuk hát megérteni ezt az újabb áremelkedést, amelyből azt látjuk, hogy a közgazdasági élet még alacsonyabb stabiíkoronára számit a kölcsön alkalmával. Vagy pedig — ős itt akkor már foganatjának kellene lenni az Okáb elnöke komoly szavának — annyira mértéktelenek már az emberek, hogy a legnagyobb szemérmetlenséggel fordulnak szembe hatóságokkal, hogy semmibe vesznek már minden intő szót, minden fenyegetett. Pedig most, amikor már csakugyan a nemzet gerincét folytogatja a nehéz élet, amikor munkanélküliek százai sétálnak korgó gyomorral, s gyárak kazánjai hűlnek ki, mert a drága portékát megfizetni immár kevesen tudják, csakugyan itt lenne az ideje, hogy az államhatalom minden tekintélyével kiáltaná oda az árdrágító-hadnak hogy: ne tovább! Hisszük is, hogy igy lesz, hisszük is, hogy a legkomolyabban fogják illetékes helyeken megvizsgálni a legújabb drágasági hullám mozgató erőit, amelyek ha tényleg a közönség bőrére, mértéktelen nyerészkedési vágyból drágítanak — a törvény teljes szigorával fog lesújtani reáju . Megírtuk, hogy Hevesmegye e fejlődő nagyközségében kulturális egyesület van alakulóban, amelynek a Hatvani Közművelődési Egyesület nevét adták a lelkes alapítók. Elrabolt városaink feldúlt közművelődési oltáréi helyett — írja a Hatvan és Járása — újakat kell építenünk. Hatvan polgárai megértő szívvel, áldozatos lélekkel és tetterős kézzel január 9-én helyezték le ez oltár alapköveit. Az alapszabályok szerint — amelyet Farkas Dezső készített — az egyesület célja a magyarság nemzeti öntudatának ébrentartása, szellemi színvonalának emelése, gazdasági megerősödésének előmozdítása a pártpolitika kizárásával. É végből az egyesület, tagjai részére, székhelyén házi jellegű és nyilvános, vidéken pedig a nagyközönség számára szintén nyilvános jellegű hangversenyeket, szórakoztató és ismeretterjesztő előadásokat, tanulmányi kirándulásokat rendez. Pártol minden hazafias, közművelődési törekvést, igyekszik gazdag szépirodalmi könyvtár létesítésére. A lehetőség szerint módot nyújt tagjainak az ének, zene és idegen nyelvek tanulására, gyakorlati és kenyérkereső ismeretek részleges elsajátítására megfelelő tanfolyamok létesítése által. Különös gondot fordít a magyar nyelv tisztaságának megőrzésére és a helyes nyelvérzék fejlesztésére . . . íme a programm s kell-e ennél szebb, felemelőbb, praktikusabb. őszintén kívánjuk, hogy a lelkes alapítók ne csalódjanak, hanem tiszteletreméltó eredményt érjenek el mai napság olyan nehéz vállalkozásukkal. A szép reményekre jogosító új egyesület különben a következő tisztikarral alakult meg. Elnök: Lévay Mihály vál. püspök, prépost. Igazgatók: Farkas Dezső, Vár- konyi Sándor, Révász József. Választmány : Ring Gyula, Ferdinándy Tihamér, Csontos Alajos, Ciementis Zsigmond,Tornya Károly, Olló László, Kékessy Dezső dr., Hirling Gyula, Papp József, Csépány Gáza, Előd József dr., Szeman Á., Aczél Béla, Graf Andor dr., Paczolay Jenő, Stefán Béla, Zsigmondy János, Legány Ödön, Vágner S., Sumakker Viktor, Murczkő László dr., Baranyai Gyula, Sulyovszky Zoltán, Niedermüller Ferenc, Győri Lóránt, Reíten- bacher Tivadar. Magyar tanítók sorsa Oláhországban. Marosvásárhelyről írják a Magyar Kurirnakj Az oláh tanügyi hatóság Ma- rostordán a magyar tanítók vizsgájának eredményét most hirdette ki [hivatalosan. Ezúttal 81 tanító közül 13 képesíttetett, 53 elbukott, de javító vizsgát tehet, 15 pedig végképen megbukott. Ezeket nyugdíjazni fogják. A másik 53 tanító addig küzd, tanúi és bizonytalanságban él. Az egész bizonyos, hogy egy részüket annak idején végleg elbuktatják.
