Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-27 / 123. szám
Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. iiger, 1924. május 27. kedd. XLI évi, 128. JJS Előfizetési dl) postai szállítással Egg bóra. . 25.000 K Egész és félévi előfizetést Heggedévre 75.000 K > — nem fogadnak el.----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Apponyi Albert gróf Szombathelyen. Szombathely, M. T. I. Gróf Apponyi Albert, a Külügyi Társaság elnöke, Eötte- vényi Olivér ny. főispán kíséretében, szombaton délelőtt Szombathelyre érkezett. Vasárnap délelőtt a Szombathelyi Külügyi Társaság gyűlést tartott, amelyet Kapy Béla ev. püepök, a Vasvármegyei Kultúr- egyesűlet elnöke nyitott meg. Ezután gróf Apponyi Albert a nemzetek szövetségéről tartott előadást. Hangoztatta, hogy Magyar- országnak gazdasági reorganizációja érdekében kellett belépnie a Népszövetségbe. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Eöttevényi Olivér a nemzetek kisebbségeiről tartott előadást, utána dr. Ruppert János a Magyar Külügyi Társaság programúját ismertette. Kapy Béla dr., püspök, ezután köszönetét mondott az előadóknak, a megjelenteknek és a gyűlést bezárta. A közönség lelkesen ünnepelte Apponyi Albert grófot, akit Mikes János, inegyéí- J püspök, látott vendégül. Trak Géza polgármester munikaprogrammja. Hatodik (befejező) közlemény. Városi vagyon. A T. Képviselőtestületnek mielőbb alkalma lesz foglalkozni a városi legelők fenntartásának újabb alapokra helyezésével. A mai kezelési rendszert, nevezetesen a pusztagazdaság intézményét, nem kívánjuk érinteni, — azonban nem lehet tovább odázni a legelők fokozatos és állandó javítását, mert különben szoknak silány, kiszáradt talaján tönkremegy az a kis állatállomány is, amit gazdáinknak eddig sikerült megtartaniok. Köztudomás szerint egyik legelőrész : a «Mészhegy» legeltetési célra egyáltalán nem alkalmas s nem is tehető azzá. De kiválóan jő cseresznye-termeléshez. Ha sikerül itt, szándékunkhoz képest, mintegy 50 holdas cseresznyést létesíteni, vagyonúnkat nagy mértékben gyarapítottuk s új és jelentős jövedelmet biztosítottunk városunk részére. Miután illetékes szakemberek véleményét kikértem, — beterjesztem erre vonatkozó javaslatomat s kérni fogom a tisztelt Közgyűlés döntését. A Közellátási Vállalat már a múlt évben kiterjesztette üzemét a sertéshizlalásra e bolgárkertészeire és jelentékeny haszonnal dolgozott. Ezt az üzemet nemcsak a fogyasztó-közönség érdekében kell tovább fejlesztenünk, — de erre kötelez bennünket a város jövedelmi forrásainak elégtelensége. Megnyugtatásul kijelenthetem, hogy üzemi gazdálkodásunkkal nem akarunk a kisembereknek káros konkurrenciát csinálni, — de hűséggel és becsületes munkával törekszünk a városi vagyon és jövedelem gyarapítására és fokozására. VII. Pénzügyi politika. Város-politikai programmomban kifejtettem, vagy érintettem a gazdasági, közegészségügyi, szociális, kulturális célokat. Az ezek megvalósításához szükséges eszköznek —: a pénznek megszerzése, a pénzügyi politika feladatköréhez tartozik. A mai viszonyok között pénzügyi politikai programmot adni alig lehet. Most éljük azt az időszakot, mikor az ország súlyos gazdasági helyzetének szanálási munkája megindult. Ki tudná ma megmondani, hogy az ennek nyomán remélhető, kedvező eredmények mily idő múlva, minő mértékben és minő területeken kezdenek majd jelentkezni s folyamatának tempója mily ütemű lesz. Ily körülmények között inkább csak elvi kijelentésekre szorítkozhatok. A városi politika reálitása megkívánja, hogy csak akkor kezdjünk valamibe, amikor annak megvslősításához szükséges fedezet rendelkezésünkre áll. — Viszont alig lehet vitás, hogy a felmerülő szükségletek kielégítését oly mérvbeD kell eszközölnünk, mellyel a fejlődést szolgáljuk, vagy ha többet nem tehetünk, legalább a meglevő kultúrát tartsuk fenn. Mert ha a visszafejlődés káros útjára dobtuk a városi élet folyamatát, felmentést ezért a politikáért se a jelentől, se a jövőtől ne várjunk. Céljaink megvalósításához szükséges összeget, vagy kölcsönnel, vagy a költségvetésbe beillesztéssel teremtjük elő. A kölcsöntől lehetőleg tartózkodni kívánok, bár ép programmom elején érintett villanyvilágitási kérdés megoldása csakis ezúton oldható meg. Általánosságban azt vallom, hogy a mostani időkben az évi költségvetések keretében kell biztosítanunk a fedezetet, mindig számolva a polgárság teherbíró képességével, melyet a kormányzat az állami feladatok megvalósítása érdekében bizony erősen igénybe vesz. A mind súlyosabb állami közszolgáltatások a helyességét igazolják annak a pénzügyi politikának, amit ebben a teremben nem egyszer volt alkalmam hangoztatni, hogy erősebb lendülettel kell áttérnünk az üzleti élet terére. Ma a városi háztartás főpillérjeit a kereseti adó, az általános forgalmi adó- részesedés, a fogy. adók, helypénz és vámjövedelmek képezik, melyekhez a pótadő csatlakozik. A kormány az államsegély- rendszerről fokozatosan letér és a szanálási törvény értelmében 1925. december 31.-én teljesen megszünteti a városi alkalmazottak illetményeihez való hozzájárulást, amely pedig összegszerűleg a f. évben kb. egy milliárd koronát tett ki. A városi bevételek forrásainak ez okból szükséges mélyítését nem az adók emelésében kell keresnünk, hanem az üzemi gazdálkodás területén. % Ez okból tartottam ki a közellátási vállalat fentartása mellett, ez a megfontolás vezetett a faiskola kifejlesztéséhez s ezzel kapcsolatban egy nagy városi cse resnyés létesítésének gondolataihoz, amikről a városi vagyonnál szőlottam. Vili. Közigazgatás. Csak önmagamhoz leszek következetes, amikor arra törekszem, hogy városunk közigazgatása kifogástalan legyen. Az egyetemes érdekekért s a polgárság javáért türelemmel s becsülettel fogok dolgozni. Féltékenyen fogok őrködni a adminisztráció tisztaságán s pártatlanságán. Eme törekvésemben bizalommal számítok tisztvieelő-társaim munkásságára, harmonikus együttműködésükre, — viszont én is kollegiális megértéssel karolom föl érdekeiket. Ambiciőm lesz, hogy felsőbb hatóságaim jó véleménye változatlan legyen irántunk. Kiváló súlyt helyezek a helyi hatóságokkal, testületekkel való előzékeny, jő viszony fentartására s különös gondomat fogja képezni, hogy a nemzeti hadsereggel együtt működésünk megértő és kellemes legyen. Egy a cél, mely felé elszántan küzdünk : az állami és társadalmi rend megvédése, s csonka hazánk régi határainak visszaszerzése. A közös cél tudata egy vonalba állít bennünket, s a hazafiasság szent érzése együttérző munkára sarkal s kötelez mindnyájunkat. Büszkeséggel s megnyugvással látjuk dicső nemzeti hadseregünk kiváló fegyelmezettségét s hazafias szellemét s e szellemben összeforr a polgárság és katonaság. Tekintetes képviselőtestület! Ezekben volt szerencsém nagy általánosságbBn vázolni a jövő feladatait, s megjelölni az irányelveket, melyek polgármesteri működésemben vezetni fognak és munkásságom szellemét adják. Becsületesen fogok igyekezni azon, hogy a mai súlyos időkben reám háruló kötelességeknek megfelelhessek s Hazám, városom javát munkálva, a konszolidációból kivegyem részemet abban a mérvben, ahogyan polgármesteri hatásköröm azt megadja.
