Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-24 / 121. szám

Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1924. május 25. vasárnap. XLI. évt 122. sz Előfizetési dij postai szállítással I BOT ITT K PE I NUDTT DD I Száfkásztőség: Eg er, Liccnm Egg hóra. . 25.ooo K | Egész és félévi előfizetést I I Kiadóhivatal i Líceumi nyomda Negyedévre 75.000 K nem fogadónk ei. I Felelőt szerkesztő: BREZNAY IMRE. I Telefon szám 11 Megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Budapest. M. T. 1. A Magyar Nem­zeti Bank ma délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a M. T. Akadémia dísztermé­ben. Báró Korányi Frigyes pénzügymi­niszter megnyitó beszéde után az elnök bemutatja a részvényjegyzők névsorát, majd Korányi pénzügyminiszter levelét, amelyben igazolja, hogy az alaptőke 50%-át befizették s hogy különböző bankokban 18 092,614 aranykorona áll rendelkezésre, még pedig az All. Jegyintézetnél 2 354,474, a National City banknál Newyorkban 6.669,791-40, a Midland banknál London­ban angol fontból átszámítva aranykoro­nára 2 099,198 56 aranykorona, az Anglo Austrian banknál Badenben 2.162,162-16, az Amsterdam Ch. banknál hollandi fo­rintban 77.47092, a Schweizerische Kre dit Anstallt-nál Zürichben 1.126,048-34 aranykorona, svájci frankban, átszámítva Napi politika. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága Platthy György dr. elnöklete alatt ülést tartott, amelyen folytatták a büntető-no­vella általános vitáját. Az ülésen a kor­mány részéről Bethlen István gróf minisz­terelnök és Pesthy Pál igazságügyi minisz­ter vettek részt. Első felszólaló Hajós Kálmán volt. Nem kívánja érinteni a saj­tószabadságot, csupán az e téren tapasz talhatő kinövéseket akarja megszüntetni. Polemizál Ruppert Rezsővel. Kijelenti, hogy nem lehet ezen a téren többségi párt-terror­ról beszélni. Eőrffy Imre módosító indít­ványt nyújtott be oly irányban, hogy az időszaki lapoknak sem kiadója, sem fele­lős szerkesztője ne lehessen tagja a tör­vényhatóságnak. Ügyancsak indítványt nyújt be az ügyészségi alkalmazottak mez- bízásai és a közvédők tekintetében. Hébelt Ede pártpolitikai törvénynek tartja a no­vellát. Azt gondolják, hogy az igazságügy­miniszter gyorsan át fogja dolgozni Nagy Emil javaslatát. A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága május 27-őn déli 12 órakor, igazságügyi bizottsága pedig ugyancsak 27-én délután 5 órakor tart ülést az első számú bizott­sági teremben. A miskolczi tüzérek ezrednapja. Miskolczről jelentik : A volt császári és kir. 17-ik (15. tábori) ágyús ezred, Mis- kolcz város házi tűzérezrede ma tartja ezrednapját Hildner Károly tábornok, az ezred volt parancsnokának díszelnök- sége alatt. Lóverseny, lóvásár, lókiállitás. A tiszán- inneni Lótenyésztő és Lovasegylet arról értesítette Heveem. gazd. felügyelőjét, hogy f. évi junius hő 19. és 22-ike között, a kül­föld részvétele mellett, lóversenyt, lóvásárt és lókiállítást fog rendezni. Miskolcon 19-én lesz galopp-verseny, 20-án lóvásár és ki­állítás, 21-én pedig concurt és 22-én az ügető verseny. A 19. és 22.-i versenyekben egy-egy szám kisgazdáké, az elsőben ló­háton, a másodikban kettesfogatú szekéren lesz versenyszám. E két versenyszám dí­jait gazdasági eszközökben adják ki. a Skandinavische Kredit Aktié nál Stok- hóimban 3478‘68 aranykorona, Ezután a közgyűlés az alapszabályo­kat egyhangú lelkesedéssel fogadja el, majd közfelkiáltással 13 főtanácsost és 4 póttagot választ. Korányi pénzügyminisz­ter felolvassa a kormányzói kéziratot, mely a Jegybank elnökévé Popovics Sándort, kormánybiztosává pedig Szabóky Alajos pénzügyi államtitkárt nevezi ki. Főtaná­csosokká Bernát Istvánt, Chorin Ferencet, gróf Hadik Jánost, Heinrich Aladárt, báró Kronfeld Móricot, báró Madarassy Beck Aladárt, Meskő Pált, báró Papp Eleket, gróf Somssich Lászlót, Ullmann Adolfot, Szép Károlyt, Walther Gyulát ős Weisz Fülőpöt; póttagokká választották Koós Elemért, Rausch Aladárt, Szurmay Róbertot és Koós Mihályt. A közgyűlés lelkes han­gulatban ért véget Eger, 1924. május 24. Békefi Rémig dr., az Egerben elhunyt zirci apát, tegnap indult el utolsó útjára. A nagy halottat az egri konvent templomá­nak szentélyébe hozták le és szombaton reggel 8 órára zsúfolásig megtelt a tem­plom, hogy rendi hozzátartozói, Eger pap­sága és közönsége utolsó búcsút mondjon a magyar tudományosság e kiváló apos­tolának. Pontban 8 órakor érkezett a ciszter­ciek templomába Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek Kriston Endre püspök és udvari papjai kíséretében. Már ekkor elhelyez­kedtek a templom padjaiban a vármegye, a város, a nemzeti hadsereg, hivatalok és intézetek, egyesületek képviselői. Nem­sokára pedig megkezdődött a requiem, amelyet Szmrecsányi Lajos dr. érsek ce­lebrált fényes segédlettel, amely alatt a ciszterci főgimnázium énekkara Rássy Paulin vezényletével, gyönyörű gyászda- lokat adott elő. A Liberát az Egri Koszorús Dalkör énekelte Huszthy Zoltán karnagy vezetésével. A beszentelés után a rendtársak vitték ki apáturuk tetemeit a négyfogatú halottas kocsira, amelyre fölrakták a Rend és a helybeli szerzetesházak díszes koszorúit is ; majd megindult a szomorú menet a ha­rangok zúgása között a vasúti állomásra. Impozáns és gyönyörű volt ez a menet; méltó volt a jó apátűr utolsó útjá­hoz. A díszbe öltözött egri tűzoltóság nyi­totta meg s ezt követte az állami főreál­iskola, a ciszt. főgimnázium, az érseki le­ánynevelőintézet, az érseki felsőkereske­delmi iskola tanulóifjúsága tanáraik veze­tése mellett, míg az érseki tanítóképző és jegyzőtanfolyam ifjúsága a tudományok csarnoka: a Líceum előtt állott sorfalat. A menetben, a tanulóifjúság között, az egri cserkészcsapatok haladtak fekete fátyollal behúzott, apró zászlóik alatt, teljes díszben, botosán és katonás fegyelmezettséggel. Majd a fehér karingbe öltözött kispapok és segédkező papság után, fekete egyházi díszben Kriston Endre püspök haladt, mögötte pedig az apát holttestét vivő, négyfogatú halottas kocsi. A kocsi után a gyászbaborult Ciszterci Rend tagjai, a vármegye, a város, a nem­zeti hadsereg, csendörség s a különféle hivatalok és hatóságok küldöttsége halad­tak, amelynek tagjai levett kalappal kísérték az Eszterházy-tőren, a Deák Ferenc-űton a nagy halottat. A pályaudvar előtt sorfalat állott a tanulóifjúság, majd a menet is megérkez­vén, Kriston Endre püspök még egyszer beszentelte a koporsót a főgimnázium ifj. énekkarának gyönyörű gyászéneke mellett. Aztán a koporsót a 2 személykocsi­ból és egy halottszállftő-kocsiból álló kü- lönvonatra tették, amely néhány perc múlva el is indult az állomásról. A halottat a rendházak főnökei kisérik Zircre, az már ma, vasárnap reggel 6 órakor érkezett a zirczi állomásra. A temetés 27-én délelőtt lesz. Hir szerint részt vesz azon Klebels- berg Kunő dr. kultuszminiszter is, vala­mint a tudományos társaságok képviselői s mindazon városok küldöttsége, ahol a Ciszterci Rendnek házai, iskolái vannak. Mint értesülünk, Eger város közön­ségét Trak Géza polgármester és Breznay Imre tanár, lapunk főszerkesztője képviseli a zirczi temetésen. BOM%raeKsra9«98e<n»Mmm49etww9(a««a«aw9« Házi ünnepély az Angolkisasszonyoknál, Eger, 1924. májúé 24. Felejthetetlenül szép házi ünnepet tartottak május 22-én és 23-án, a díszter­met zsűfoláiig megtöltő előkelő közönség előtt az Angolkisasszonyok belső növen­dékei. A főnöknő nevenapjára Udvardy Kornélia gyermekszinművét adták elő, a Meiszner Imre szerzetté szebbnél Bzebb melódiákkal, melyeket a katonai zenekar adott elő. A darab gondolatai felemelők és épületesek. Fenséges a japán missziós leá­nyok éneke. Az előadás szépen elevenítette meg a darabot. Gyakorlott rendező ügyességé­ről tett bizonyságot minden szereplő. A festőién szép ruhában játszó Takács Lujza bájosan adta «Holdsugár kisasz- szonyt,» a katolikus bitet megismerő és megszerető japán úri leányt. Búcsú éneke éppen oly sok tapsot kapott, mint Hodobay Anci nagyszerű játékkal és tánccal kisért fülemile dalolása. Szüts Gabriella a japán mandarin, Szende Izabella az édes anya, Schvenner Mária a pogány pap szerepé­ben igen ügyesek voltak. Az élénk gyer­mekénekek, táncok, enyelgések, mindig viharos tapsot váltottak ki. A nagyszerűen betanult énekszámok közül többet, vala­mint a «legyező» és «napernyő» táncokat a közönség szűnni nem akaró tapsára meg is ismételték. Elmondható az előadásról, hogy tar­talmával a szívek épülésére, szép díszíté­seivel és zenéjével pedig szemnek-fülnek gyönyörűségére szolgált. Hatvan áldozatkészsége. Hatvan község tervbe vette, hogy méltányolva azon ér­dekeket, amelyek a miskolczi fémipari szakiskola megfelelő működéséhez fűződ­nek, megfelelő nagyobb ösztöndíjat fog létesíteni az iskola részére. Békefi Rémig dr. utolsó útja.

Next

/
Thumbnails
Contents