Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-23 / 120. szám
Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1924. május 24. szombat. XLI. évf. 121. sx Előfizetési dl] postai szállítással Egg hóm. . 25.000 K j Egész és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K l —- nem fogadnak el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelő» szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. A kultuszminisztérium elkészítette a tanárképzés reformjáról szőlő törvényjavaslatot, amelyet a Ház még a nyári szünet előtt le fog tárgyalni. A reform a középiskolai tanári kar legkiválóbb tagjaira szándékozik bízni a gyakorlati tanárképzést. A javaslat 19 szakaszból áll. A vámvita végét mára várják. Az általános vita során még Sándor Pál, Dénes István és Hegyeshalmy Lajos szólalnak föl. A kereskedelmi miniszter az egyes tételek módosításáról még mindig tanácskozik a képviselőkkel. Tegnap Temesváry, Gschwindt Ernő és Kühne Lóránt képviselőkkel folytatott tanácskozásokat. A közélelmezési miniszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén beszámolt az állami gabonakereskedelem mérlegéről. A jelentés legérdekesebb része az, hogy a svájci eladások teljesen tehermentesítették az ellátatlanok ellátását. Az egységespárt. mint ismeretes, bizottságot küidött ki a közalkalmazottak fize- téerendezésének tárgyalására. A közalkalmazottak fizetésrendezéséről különböző hírek jelentek meg. Az ad hoc bizottság ezekkel a hírekkel szemben megállapítja, hogy a tisztvise’őkérdée rendezésére csak azért vállalkozott mert véglegesen óhajtja ennek a fontos kérdésnek az elintézését. A bizottság egyébként holnap tárgyal ebben az ügyben Bethlen István gróf miniszterelnökkel. Békefii Rémig dr. irodalmi munkássága. Egyik fővárosi napilap, Békefi Rémig dr. haláláról írván, evvel fejezi be cikkét: «A régi Magyarország egyik legnagyobb tudós fiát vesztette el benne.» Ez tény. Meg kell azonban toidanunk avval, hogy egyúttal legszorgalmasabb és így egyik legtermékenyebb történet-tudósunk is volt. Ennek igazolására fölsoroljuk önálló történeti munkáit, melyek egész kis könyvtárt tesznek ki. Megjegyezzük, hogy ezt a munkásságát 1911-ig, apáttá történt megválasztásáig, fejtette ki. Azóta úgyszólván minden idejét rendjének szentelte b igy történetírói működésének fonala félig-meddig megszakadt. Irodalmi munkásságáról — a Magyar Tudományos Akadémia Almanachjai alapján — a kővetkezőkben számolunk be: *) I. Művelődéstörténeti munkák. a) Önálló müvek. Kethely és környékének néprajza. — A közoktatás története Magyarországon 1000—1867-ig. — Az elemi vagy népoktatás története Magyarországon 1540-ig. (A M. T. Akadémia pályázatán az Oltványi-jutalmat nyerte el.) — A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. (A M. T. Akadémia pályázatán az Oltványi-jutalmat •) Megjegyezzük, hogy a könyvismertetéseket és bírálatokat nem soroljuk fel, de még azon kívül sem tart számot ez a kimutatás a teljességre. jJBékefiJRen^ Eger, 1924. május 23. Az elárvult ciszterci Rend nagy halottjának, Békefi Rémig dr.-nak, ravatalát tegnapról-mára komor gyászpompa veszi körül. A lépcsőházat lombfüzérekkel díszítették, az apátsági szalonban ahol a megboldogult ravatalon fekszik, égő gyertyák Bzomorú fényénél negyedóránkat felváltva imádkoznak Krisztusban szeretett testvérei. Ott látjuk a kis cserkészeket is, akik katonás tartással, cserkészdíszben állanak díezőrséget a szerető atya kihűlt teteménél. A város közönsége, a kis magyar Athénnek érző szivü lakói, szintén elzarándokolnak a ravatalhoz, hogy lerój ják kegyeletük adóját a Rend iránt, amelynek a város kulturális élete annyit köszönhet. Ók is osztoznak a veszteségben, a bánatban, a komor gyászban, amely egy idő óta csak nem akarja elhagyni ez őbí vallie Agriensist. Persze ilyen körülmények között igen mozgalmas a ciszterci rendház. Amikor érdeklődni felfutok a gyászbavont lépcsőkön, látom, hogy egyik ember a másiknak adja a szerzetesszobák kilincsét. Már mindenki itt vau az idegen rendházak részéről; megérkezett Szentes Anzelm a ciszterciták kormányzó perjele, Bitter Illés dr. c. főigazgató a budai, Buzássy Ábel dr. c. főigazgató a pécsi, Kürti Menyhért dr. igazgató a bajai, Mátrai Rudolf dr. igazgató a székesfehérvári rendházak főnökei, Wéber Márton előszállási uradalmi jőszágkormányző, Hagyó-Kovács Gyula másodjőszágkormányző, Farkas Alberik buda-lágymányosi plébános, Korilly Szilveszter zirczi segédszámvevó, végül bejelentette jövetelét Mázy Engelbert dr., a tankerület főigazgatója is. Mikor benyitunk az igazgatói terembe, éppen akkor folyik a tanácskozás a szombati szertartásról. Ott van Werner dr. főigazgató, Ivanovich Emil dr. kanonok, Rubovszky Ferenc, Rássy Paulin ős Fehér Alajos dr. a Dalkör elnöke. A végleges terv szerint a holttestet a zirczi perjel és az egri rendház főnöke kiséri Egertől—Zirczig s velük megy még az egri házbői Pölöskey Kornél rendi kormány tanácsos is. A gyászeset alkalmából persze számosán fejezték ki részvétüket élőszóval levélben vagy táviratban az egri rendháznak, többek között a következők: Szmrecsányi Lajos dr. érsek, az egri főkáptalan minden tagja, Bobory György dr. főispán, Négyessy László dr. egyet, tanár, Majzik Viktor közig bíró, Werner Gyula dr., Nagy János dr. ngy. képviselő, Trak Géza polgármester, Mihályffy Ákos dr., Drágffy tanácsos, a Központi Sajtóvállalat, a Magyar Jövő. az egri orth. izr. hitközség, az Egyházm. ős Hevesmegyei takarék- pénztárak, a szeminárium, a jogakadémia, főreáliskola, tanítóképző, angolkisasszonyok intézetei, Szabő-Jilek Károly, a gazd. nyerte el.) — A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. — Az iskolázás története Magyarországon 1142—1883. b) Értekezések. Néhány szó a gimnáziumi tanulók túlterheléséhez. — Ismét néhány sző a a gimnáziumi tanulók túlterheléséhez. — Vallásos nevelés a családban. — Erkölcsös nevelés a családban. — Széchenyi István gróf, a magyar nemzet regenerátora. — A Szent Korona nemzetünk történetében. — Mária Terézia Magyarország királynője. — Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. — Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése. — Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban. — A kát. papképzés Magyarországon. — Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. — Az oktatásügy állapota az Árpádok korában. — A magyarországi szerzetes rendek hivatása a múltban és a jövőben. — A szerzetesrendekről. — A sárospataki ev. ref. főiskola 1621 iki törvényei. — A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. — A marosvásárhelyi ev. ref. főiskola XVII. századi törvényei. — III. Béla és a magyar nemzet művelődése. — III. Béla temetése. — A magyar egyetemek. — A rabszolgaság Magyar- országon az Árpádok alatt. — A magyar- országi káptalanok megalakűlása és Szent Chrodegang regulája. — Zircz, — A bolognai jogi egyetem. — Szent István király •Intelmei.» — Mátyás és az iskola. — Külföldi főiskolák látogatása a középkorban. — Utolsó szó Szent István király «Intelmei» ügyében. — Az oktatásügy állapota 1301— 1526. — Az oktatásügy állapota 1526—1867. — A középiskolai tanárképzés. — A pécsi egyetem. c) Emlókbeszódek. Inczédy Dénes emlékezete. — Incződy Dénes. — Búcsúbeszéd Kerékgyártó Árpád Alajos lev. tag ravatalánál. — Kerékgyártó Árpád Alajos emlékezete (Akad. emlékb.). — Czobor Béla. — Czobor Béla emlékezete. (Akad. emlékb.) — Majer Móric. — Pauler Gyula emlékezete. (Akad. emlékb.) — Mátyás Flórián emlékezete. (Akad. emlékb.) — Emlékbeszéd a bpesti kir. Magyar Tudomány-Egyetem Rákóczi - ünnepélyén. — Egyházi beszéd Magyarország ezeréves fennállásának évében Szent István király napján. II. Rendtörténeti munkák. a) Önálló művek A pilisi apátság története. I. kötet. 1184—1541. 521.1., II. köt. 1541—1814. 612.1, — A cikádori apátság története. — A pásztói apátság története. I. köt. 1190— 1702. 787. 1. — A pásztói apátság története. II. köt. 1702—1814, 628. 1. — A pásztói apátság története III. köt. Oklevéltár 1342—1812. 512. 1. — A Ciszterci Rend története Magyarországon. (Emlékkönyv,
