Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-22 / 119. szám
Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1924. május 22 csütörtök. XLI. évf. 119. m Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 25.000 K [ Égisz és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K ' — nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Trak Géza polgármester munkaprogrammja. (Ötödik közlemény. V. Ipar, kereskedelem, földmivelés. Ipari és kereskedelmi életünk fejlettsége nincs arányban városunk kulturális nagyságával. Ez a helyzet a vasúti fővonalból való kiesettségünkre vezethető vissza. A nyomasztó gazdasági viszonyok különösen a kisipart sodorták nehéz, küzdelmes helyzetbe. Az építő-ipar még ma is pang ; a többi ágak, úgy a kereskedelem is, a középosztály, a tisztviselői kar leszegényedésével elvesztették jő vásárlóiknak jelentékeny részét. Az állam háztartásáról, — a gazdasági élet szanálásáról alkotott törvény, erős bizalmam szerint, ki fog vezetni mai súlyos helyzetünkből, — de az átmenet további megpróbáltatásoknak elviselésére kötelez. Az ipar és kereskedelem jelentőségét jól ismerem, mindkét osztály iránt becsüléssel vagyok s érdekeiket hathatósan kívánom támogatni. Távolabb jövőbe eső programmá a Hatvan—Gyöngyös—Eger vasúti vonal kiépítésével, némileg helyre hozni a múltnak azt a nagy mulasztását, mondhatnám vétkességét, mely Egert a budapesti fővonalból kihagyta. Régebbi törekvést hangoztatok most, amikor az Észak-Magyar- országba való kapcsolatnak Eger-en keresztül vezetéséről szólok. És ha ezt a kérdést nem sorolhatjuk is a jelen feladatai közé, úgy érzem, mégis érintenem kellett, mert állandóan felszínen tartását szükségesnek, kötelességnek tartom. Az iparos és kereskedő tanonciskolákat készséggel fogom támogatni abban a feladatukban, hogy a jövőnek intelligens generációt neveljenek. Földművesek. Városunk lakosságának jelentős részét teezi a földmives nép. Szorgalmuk, munkásságuk közismert. S hogy ennek kellő eredményét nem látják, — okát a mindnyájukat egyaránt sújtó gazdasági helyzetben találjuk. A bennünket körülvevő ellenséges államok gazdasági blokádja j^hirű boraink elől elzárta piacát, ■ ezzel a borárak egészséges kialakulását lehetetlenné tette; reméljük, nem oly hosszú időre, mint tervezték. A földmives néposztály érdekeinek megvédésénél mindig számíthat reám. Munkásság. Legsúlyosabb helyzetben a földmives munkásság van. Nyári keresményét a munkaidő alatt jőrészben feléli. Aratási, cséplési munkára, hol télire, a kenyérnek valót megkereshetné, — csak egy kisebb rész tud elszerződni, mivel minden vidék a maga embereit akarja elsősorban kenyérhez juttatni. Oly gyárai, hol a tél folyamán munkaalkalmat találhatnának, nin- csennek. Ennek a reájuk súlyos helyzetnek mérlegelése arra az elhatározásra bírt, hogy sorsuk jobbra fordítása érdekében a föld- mivelésügyi miniszter úrral tárgyalást kezdjek, téli munkaalkalom megteremtése érdekében. Minden törekvésem oda irányul, hogy a soraikban ma még észlelhető elégedetlenséget mielőbb a megelégedettség érzése váltsa fel. Hegyrendészet. Itt foglalkozom a már régebb idő óta állandóan kifogásolt s mielőbbi orvoslást igénylő hegyrendészet ügyével. A szőlőtulajdonosok a hegyek őrzésére fordított költségeiknek ellenértékét nem találják meg. A vagyonbiztonság egyáltalán nem kielégítő, bár valamit javult a helyzet, mióta a külhatár őrzésiben a csendőrség is segítségünkre jött. Az eddigi rendszer mellett, az utak jókarbantartására alig tudtunk valamit fordítani, ami pedig igen hátrányosan érinti a szőlősgazdák érdekét. Legfontosabb feladataim közé sorozom ennek a helyzetnek szanálását. Az érdekelt birtokosok kívánságainak s hajlandóságaiknak meghallgatása után, rövidesen a közgyűlés elé hozom javaslatomat, hogy kielégítő megoldást találva, nyugvópontra hozzuk ezt a rég óta vajúdó kérdést. VI. Városi vagyon. Egy rövid tekintet a városi vagyonleltárra s előttünk a nem épen biztató kép: mily szegények vagyunk jövedelmező ingatlanokban. A tulajdonunkban lévő épületek jórésze állami iskolák elhelyezésére szolgál s az örökhasználatra átengedés szokásos feltételei mellett nem beszélhetünk jövedelmezőségről, sőt igen súlyos fenntartási költségek terhelik évente háztartásunkat. A városi kertészet és faiskola, két év előtti elhanyagolt, mondhatnám parlagi állapotán sokat javítottunk előrelátó gazdasági programunkkal. A befektetett költségek már is bőségesen fizetnek a kertészetnél, — mig a faiskola két év múltán lesz abban a helyzetben, hogy háztartásunk egyik jelentékeny jövedelmi forrását képezze. Itt nagy súlyt helyeztünk olyan facsemeték nevelésére, melyek éghajlati s talajviszonyainknak megfeleltek s ezek árusítását két év múlva kezdjük meg, amikor az ojtványok 4 éves turnusokban állanak rendelkezésünkre. Szakszerű muaka folyik telepünkön s hiszem, hogy pár év múlva a vidék egyik legszebb faiskolája a miénk lesz. Ezzel a céltudatos munkával gazdáinkat képesek leszünk fennakadás nélkül ellátni gyümölcsfa ojtványokkal s ezzel hanyatló félben levő gyümölcskultúránknak új lendületet adunk. A tisztelt Képviselőtestületnek mielőbb alkalma leend foglalkozni a városi legelők fenntartásának] újabb alapokra helyezésével. A mai kezelési rendszert, nevezetesen a pusztagazdaság intézményét nem kívánjuk érinteni, — azonban nem lehet tovább odázni, a legelők fokozatos és állandó javítását, mert különben azoknak silány, kiszáradt talaján teljesen tönkre megy az a kis állatállomány is, mit gazdáinknak eddig sikerült megtartaniok. Köztudomás szerint egyik legelőrész : a »Mészhegy* legeltetési célra egyáltalán nem alkalmas és nem is tehető azzá. De kiválóan jó cseresznye termeléséhez. Ha sikerül itt, szándékunkhoz képest, mintegy öCTholdas cseresznyést létesíteni, vagyonúnkat nagy mértékben gyarapítottuk s új és jelentős jövedelmet biztosítottunk városunk részére. Miután illetékes szakemberek véleményét kikértem, — beterjesztem erre vonatkozó javaslatomat s kérni fogom a tisztelt Közgyűlés döntését. A közellátási vállalat már a múlt évben kiterjesztette üzemét u sertéshizlalásra és bolgár kertészetre és jelentékeny haszonnal dolgozott. Ezt az üzemet nemcsak a fogyasztó közönség érdekében kell tovább fejlesztenünk, — de erre kötelez bennünket a város jövedelmi forrásainak elégtelensége is. Megnyugtatásul kijelentem, hogy üzemi gazdálkodásunkkal nein akarunk a kisembereknek káros konkurenciát csinálni, — de hxiséggel és becsületes munkával törekszünk a városi vagyon és jövedelem gyarapítására és fokozására. Népszavazást kérnek az oroszok Besszarábiában. London, MTI. A Manchester Guar- dián tudósítója előtt Rakovxzki londoni orosz követ kijelentette, hogy Oroszország semmi esetre sem fog belenyugodni Besz- szarábia elvesztésébe. Besszarábiaproblémája nemzetközi jelentőségű. Ezért e kérdést a nemzetközi jog alapján kell rendezni. Romániának nem volt törvényes joga Besszarábia elszakitásához. Romániában az anneksziős mozgalom régi keletű. Már Kerenszki megdöbbenve észlelte, hogy a román izgatok beözönlenek Besszará- biába. Vezetőjük Catarau volt, az eszközökben nem válogató román ügynök, akinek neve az 1913 ban elkövetett magyar- ellenes üzelmei révén vált ismeretessé. Rakovszki hangoztatta, hogy a lakosság nem akar Romániához csatlakozni. A kérdés egyedüli megoldása a népszavazás, melynek előbb-uiőbb el kell következnie.
