Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-21 / 118. szám

Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. Eger, 1924. május 21. szerda. XLL évi 118. Előfizetési díj postai szállítással Egy bóra. . 23.000 K j Egész és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K sem fogadónk el. —­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám U. Trak Géza polgármester munkaprogrammja. (Negyedik közlemény. IV. Kulturális ügyek. A városok a kultúra gócpontjai. Fényüket a város falain túl messze vidékre szórják, — nevelő hatásuk oda is kiterjed. Amikor tehát kultusz tevékeny­ségünket a közművelődés egész nagy me- zejére kiterjesztjük, — a szorosan vett vá­rosi feladatokon túl emelkedő, nemzeti munkát végzünk. Egy percre sem szabad elfelejtenünk, — hogy a Balkán kapujában Csonkaor­szágunk kultur főlénye az a nagy erő, mely létjogosultságunkat még ellenségeink sze­mében is kell, hogy elismertté tegye s a nagy magyar jövő biztosítéka. A magyar kultúra ma egy fogalom a magyar integritással. Eger büszkén viseli a kis magyar Athén kitüntető nevét. Valóban, még a nálánál nagyobb vi­déki városok között is kiemelkedik iskolái­val, kultúrintézményeivel. Távol vidékek­nek, városoknak tanulóit hozzák városunk-» ba, különösen a messze híres cisztercita főgimnáziumba s az Angolkisasszonyoknak kiváló intézetébe. A jogi irodalom tanús­kodik az érseki jogakadémia tanári kará­nak kimagasló képzettségéről, s az inté­zetnek ezzel együttjárő magas színvo­naléról. A lyceum épület, a bárok építészet e kiváló műremekének dísztermében Sigrist s a nagy könyvtárszobában Krakker ki­váló festészeti remekét találjuk s az or­szágosan hires könyvtár <0.000 kötetével, — köztük Mikes eredeti leveleivel, sok műkincset érő könyvével, — egri vonat­kozásokban gazdag s értékes múzeumá­val, visszavezet bennünkat a nagy Eszter- házy püspökhöz, kinek nevéhez kapcsoló­dik Eger újkori fejlődése. Városunkat tör- tőnelmi fejlődése s nagy kultúrája az egri püspökség, majd érsekséghez oly sok szál­lal köti, mely egyenesen kötelességemmé teszi, hogy ezt a tradicionális kapcsolatot megbecsüljem, annak fenntartására töre­kedjem. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy a város egyetemes érdekeit sértené, aki e vonatkozások gyengítésére, vagy éppen megbontására törtetne. Beiskoláztatás. Fontos feladatomnak ismerem, hogy a népművelődés általánosabbá tétele érde­kéből a tanköteles korban levő gyermekek beiskoláztatását a megszabott törvényes utón és eszközökkel előmozdítsam. Ta­pasztalatból tudom, hogy itt legtöbbször a szegénység a legnagyobb akadály, ép’ ezért jőakaratu felvilágosítással igyekszem a jövőben meggyőzni a szegényebb nép­osztályt arról, hogy az iskolából vissza­tartás által oly erkölcsi és szellemi érté­kektől fosztják meg gyermekeiket, melye­ket azok felnőttebb korban, amikor pedig keservesen érzik a szülők mulasztásának súlyos következményeit, már pótolni alig tudnak. Felnőttek oktatása. Az iskolán kívüli felnőttek oktatása egyfelül a múlt mulasztásait törekszik pó­tolni, másrészt módot kiván nyújtani az ambiciózus fiatalságnak, hogy ismereteit gyarapítva, a nemzet értékesebb tagjaivá váljanak. Ezért úgy erkölcsileg, mint anya­gilag támogatni kívánom ez intézményt. Ifjúsági egyesületek. Szép lendületet vett az utóbbi évek­ben az ifjúsági egyesületek körében folyó munka. Itt céltudatos neveléssel s nemes szórakoztatással munkálják az ifjúság lelkét, hogy öntudatos fölemelkedett gon­dolkodású polgárokká fejlődjenek. Sport. Nagy erkölcsi s anyagi támogatással segítette városunk a sport egyesületet fejlődésének ama fokára, mely ma nem­csak közöttünk, de kis országunkban is széliében ismert. A sport élet további fej­lődését a jövőben is meg nem szűnő am­bícióval és szeretettel kívánom szolgálni, egy egészséges, ép teBtű s ép lelkű gene­ráció felnevelése érdekében. Testnevelés. Nem tévesztem soha szem elől, hogy egy új honfoglalás nehéz munkája vár reánk s ezért az ifjúság testnevelésének ügyével odaadással és szeretettel kívánok foglalkozni abban a reményben, hogy a munka kezdeti nehézségét le fogja győzni a megértés és egy szebb és jobb jövőnek minden magyar szivét betöltő vágya. . Színház. Fenntartás nélkül teszem magamévá a szinügyi bizottságnak ama felfogását, hogy a színház vezetését, irányítását, nem uralhatják a. rideg üzleti szempontok. A magyar szellem ébrentartő, teremtő ere­jét kell ontania falai közűi. Ha ez az egységes felfogásunk, amit nem is kétlem, — megértéssel találkozik a színtársulat részéről, — meszebbmenő támogatásunkra is számíthat. Gárdonyi-Társaság. Egy lelkes gárda az elmúlt óv folya­mán Eger nagy halottjának szellemében életre hívta a Gárdonyi-Társaságot s ez­zel városunk kultúréletónek űjabb lendü­letet adott. Büszkeségünket fokozza, hogy a város védnöksége mellett alakult s máris nagy ívelésben kifejlett Társaság teremtő éa fenntartó erői Egernek talajá­ból sarjadtak. A magyar faji öntudat iz- mosítására, — a nemzeti ezellem ápolá­sára törekvő hatalmas munkájuk méltán számíthat városunknak s társadalmának megértő támogatására. Napi politika. A nemzetgyűlés együttes bizottsága immár befejezte a vámtarifa tárgyalását. Egyes tételeknél hosszabb vita indult s általában lényeges változtatások lesznek a vámtari­fán a bizottság döntése folytán. Görgey István, a javaslat előadója, már ma beter­jeszti a nemzetgyűléshez a bizottság je­lentését. A büntető novella bizottsági tárgyalása holnap kezdődik. A miniszter, hir szerint, módosított és kiegészített formában ter­jeszd a javaslatot a Ház elé. A francia kormányválság. Paris, M. T. I. Harriot ma Lyonból Párisba érkezett, hogy megkezdje tanács­kozásait a három párt vezéreivé?, amelyek a többséget alkotják. A kormányalakítás­nak ezen az alapon meglehetős nagy ne­hézségei vannak, mert a pártok program­jában nagyok az eltérések. Harriot első­sorban Painleveval fog tárgyalni. — Ha a ezociálisták rászánják magukat a kabinetben való részvételre, akkor való­színűen vissza fogják utasítani Briand be­lépését a kormányba. Millerand elnök mé­lyen hallgat arról, hogy mit szándékozik tenni. Azt hiszik, hogy a képviselőház összeüléséig megmarad az elnöki székben. Sűrűn emlegetik Cailieaux nevét, aki rö­videsen amnesztiát fog kapni és három hőnap múlva tagja lesz a képviselőház­nak. Ántánt körökben nem fogadják szí­vesen Cailieaux visszatérését, mert a há­borúk valóságos megtagadását hirdeti. Kétszázhuszonöt milliárd papirdinárt ítélt meg Ausztria-Magyarországnak a párisi konferencia. Budapest. Az osztrák és magyar kormá­nyok 225 milliárd dinárt követeltek a SHS. államtól kártérítés cimén a birtokába jutott katonai műtárgyakért. Ezt az összeget a párisi konferencia teljes egészében meg­ítélte, a jugoszláv kormány ellenben a leg­felsőbb tanácshoz fellebbezéssel élt. A drágulás május első felében. Dálnoky- Kovács indexszámai szerint a megélhetés május első felében további 9,6°/o-kal drá­gult. A dráguláshoz a lakásbérek emelése 2 8%-kai járult hozzá. Evvel a háború élőid színvonalhoz viszonyítva az átlagos drágulás 14 608 szoros.

Next

/
Thumbnails
Contents