Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-13 / 111. szám

2 EöjRí HEPUJäAO 1924, május 13. költ lámpaernyőt állított ki. Mind igen szépek. Hevesi Gusztávné függönye (gyöngy­munka) gyönyörű. Válent Antal függőágyat állított ki. Farkas testvérek saját’ gyártmányú törülközőket, lepedős ruhavásznakat, sza­ka] tőkendőket, portörlőket, zsákokat állí­tottak ki. Tárgyaik kivétel nélkül igen szépek és praktikusok. F elsőtár hányból botokat, gazdasági eszközöket, szakajtókat állítottak ki. Szép és praktikus a füzesabonyiak kiállítása is. Veres József tiszafüredi iparostanonc- isk. igazgató gyönyörű fafaragási mun­kákat, kosarakat, kónyhafelszerelési cik­keket stb. küldött. Igen alapos, szép kézi­munka mindegyik. Hortobágyi Jenő áll. tanító fafara­gási munkái is szépek. A pétervásáriak és poroszlőiak házi­ipari tárgyai is ügyesek. Papp László gyönyörű fabetétes asz­talt és képet állított ki. A tiszaigariak házi vásznai nagyon szépek, valamint a kompoltiak küldemé­nye is. Stáhiné tarsolyai Wiezerné kosár­kái meglepően szépek. Az egerszalóki r. k. népiskola játék­tárgyai is ügyesek. Verpelét házi szövései kitünően si­kerültek. Szántó Sándornak, egy pétervásárai földművesnek, olajfestményei primitivek ugyan, de rendkívül ügyesek. Matuska Jánosné hatalmas kézi­munka kollekcióval szerepel a kiállításon. Térítők, divatos aranyszál munkák, tálcák, dobozok, gobelinek, zsebkendők, asztal­terítők, tüllmunkákat állított ki: egyik értékesebb, mint a másik. Valent Gyuláné rátét munkái, vert csipkéi, zsebkendői is gyönyörűek. Moravánszky Sándor gyermekjáté­kai, Román Ferenc fafaragásai £is igen tetszetősök. A tiszafüredi kosárfonó-tanfolyam kiállított tárgyai is praktikusak. Látrányi Sándorné dr.-né két made­ira hímzésű miliőt állított ki. Nagyon kedvesek, szépek. Nejeder Ferencnő (Egercsehi) angol madeira recemunkái is feltűnést keltenek. A Széchenyi-uti r. k. iskola pedig játéktárgyakkal szerepel a kiállításon. Balkay testvérek saját készítésű cérnafonálból készített árúi is igen szépek kitűnő minőségűek. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. Ramsay Macdonald kívánta a közeli találkozást Poincaréval. — Dúca cáfolja Trockij megérkezését az oláh ha­tárra. — 100 mandátumot kapott a szo­cialista párt a német birodalmi gyűlésbe. — Angolul kell prédikálni az amerikai magyar templomokban. — A Times meg­rój ja a csehek nyelvi türelmetlenségét. — Május 24-ére hívták össze az új olasz kamarát. — Simán intézik el a német —orosz konfliktust. — Ausztriában sztráj­kolnak a tanárok. — Repülő rendőrség vigyáz az Ontárió erdeire. — Az osztrák kormány félbilliőt ad a tőzsde szanálására. Magyarország. Át kell dolgozni az egész vámtarifát. — A kormányzó meg­nyitotta a Műcsarnok tavaszi tárlatát. — óriási vihar dühöngött a budapest—kecs­keméti vonalon. — A pápai nuncius 2 milliót juttatott a magyar gyermekeknek. — Tahy követ Angórába utazott. — Lét­számcsökkentés lesz a fővárosnál. — Má­jus 18-án lesz a repülőnap. — Idegen adót vetnek ki Zomborban. — A török követ Hódmezővásárhely. Bethlen István gróf, miniszterelnök és kísérete szombaton éjjel utazott el Budapestről a hódmező­vásárhelyi beszámolóra. A miniszterelnök vonata reggel 7*9 órakor érkezett Hód­mezővásárhelyre. Kíséretében voltak:Pesthy Pál igazságügyminiszter, Almássy László az Egységes Párt ügyvezető alelnöke, Koszó István dr. belügyi államtitkár, Purgli Emil, Almássy Sándor és Fáy István fő­ispánok, vagy húsz nemzetgyűlési képvi­selő, Dudi Elemér min. osztálytanácsos, sajtófőnök helyettes és Szalay József dr. rendőrkerületi főkapitány. A miniszterelnököt a városi Tanács élén dr. Soős István polgármester, az Egységes Párt részéről pegig Genersich Antal dr. egyetemi magántanár pártelnök üdvözölte. Az üdvözlésekre Bethlen István gróf hosszabb beszédben válaszolt, mely­nek alapgondolata volt, hogy bizalomra és optimizmusra van szükség, mert hit nélkül nem lehet megvívni a harcot, azt a küzdelmet, amelyre még az ország ér­dekében szükség van. Az üdvözlések után a miniszterelnök hosszú kocsisor kíséretében, a fellobogózott és virágokkal díszített Andrássy-úton ke­resztül a városházára hajtatott, ahol dr. Aigner Károly főispán és felesége villás­reggelit adott a miniszterelnök tiszteletére. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a beszámoló a Sas-szálló nagytermében, melyet zsúfolásig megtöltött a választó­közönség. Hosszantartó éljenzés fogadta a miniszterelnököt. A gyűlést Genersich Antal dr. helyi pártelnök nyitotta meg, amelynek végeztével percekig tartó taps után kezdte meg a miniszterelnök beszá­moló beszédét. A miniszterelnök beszédében vissza­pillantást vetett az elmúlt év munkájára és beszámolót tartott arról az akcióról, melyet a magyar kormány a nemzet pénz­ügyi és gazdasági talpraállítása érdeké­ben folytatott, másodsorban összefoglaló képét adta azoknak a teendőknek, ame­lyek a közeli jövőben a kormányra és a nemzetgyűlésre várnak. Ha a jövő tör­ténetírója — mondotta — össze foglalja azt, hogy melyek azok a legnagyobb csapások, amelyek a nemzetet a békekö­tés idején érték, ; akkor három eseményt fog kiemelni, mint olyat, amely a nemzet életének fejlődése szempontjábel a legsú­lyosabb jelentőségű. Az egyik az ország területének fel- darabolása, a másik a nemzet lefegyver­zése, a harmadik a pénzügyi blokád, amelyet a nemzetre a trianoni szerződés a jövátételi kérdéssel rótt rá. Az ország feldarabolása egy egységes területet, egy geográfiai, történelmi és gazdaságpolitikai egységet tört széjjel, amely ezer évig volt Európa érzékeny pontján pillére a nyu­gat-európai civilizációnak. A másik csa­pás, amely a nemzetet érte, a lefegyver­zés volt. Amíg ez a lefegyverzés egyol­dalú és az összes európai nemzetek nem követik ezt a politikát, addig csak déli­bábként lebeghet szemünk előtt az az idea, látogatást tett a kormányzónál. — A Falu- Szövetség mozgalmat indít a nyaralóhe­lyek lakásbér uzsorája ellen.— Több mil­liárd értékű gépet szállítunk Bulgáriába. amelynek megvalósítása az összes euró­pai államok javára szolgálhatna. A harmadik csapás a jövátételi kér­désnek előtérbe tolása és a pénzügyi blokád. Egyszerűen kikapcsolódtunk a világgaz­daság egészséges vérkeringéséből. Elvette ez az ország hitelképességét abban a percben, mikor a nemzetközi szerződések és a békeszerződés folytán a terület ter­melő képessége csökkent. Ugyanakkor, amikor ez a terület passzív területté téte­tett, a termelőktől elvétetett az a normális lehetőség, hogy ezt a passzív szerepet akár átmenetileg, akár névlegesen is, meg­felelő eszközzel kiegyenlíteni képes legyen A mindennapi szükséglet fedezése céljából, vagy a termelés emelésének szempontjából a szükséges tőkét nem ké­pesek beszerezni, pénzünk kikinálásával, valutánk folytonos romlásával voltunk kénytelenek naponként életünket tengetni. Majd a Népszövetségről beszól, mely­nek a munkáját idegeskedéssel fogadta az ország. Megállapítja, hogy ez nem volt teljesen alap nélküli, hiszen a Népszövet­ség a győzőkből breálódott, de meg kell állapítani azt is, hogy van a Népszövet­ségben egy állandó organizmus, mely tel­jesen pártatlan szakértőkkel működik és megvalósítani igyekszik azokat a magas ideálokat, amelyeket a Népszövetség célul kitűzött. Elégtétellel és megelégedéssel ál­lapítja meg hogy minden egyes tárgyalá­son, amelyen Magyarország pénzügyi és gazdasági ügyei kerültek szóba, a legna­gyobb pártatlansággal találkozott. Mártírt temettek. Eger, 1924. május 12. Búcsújárás sokadalmához hasonlatos a Fájdalmas Szűz temetőjének kápolnája körül a megingathatatlan embertömeg. Résztvevő szívek mély gyászában temetik a felebaráti szeretet vértanúját: Hibay Károly dr.-t. Fehér érckoporső, oroszlánlábakon, fehér gyöngyvirág, orgona, nárcisz, tuli­pán, rigó és fülemile dal veszi körül a viaszsárga halottat. Pár hétre visszatekint­ve, még mindnyájunkat túlszárnyaló rő- zsapiros reménység. A gyászoló tömegben a legmagasabb­tól a legszegényebbig mind elhozta igaz érzéseit. Ott az érsekfőpásztor, a püspök, a főispán, az alispán, valamennyi orvos, mély gyászban. A város üres, ma mindenki temet. Farkas Gyula apát-kanonok, Petró József dr. és Harkabusz László segédle­tével végzi a beszentelést. Majd elnémul a madárdal. A Pol­gári Dalkör siratja a polgárság büszke­ségét. A szentelt koporsó körül ázik a fű, de nem a velünk borongó égbolt: a nép ontja könnyeit. Mikor a sírhoz indűlnak, a tengernyi koszorú szalagjai meglibbennek: »gyógy­szerészek«,»Károly—apa«, »barátai«, »a ház lakói«, stb. válik olvashatóvá. S a legna­gyobb koszorú, a néptömeg, nem akar el­szakadni a ko porsótól. Bethlen István gróf beszámolója.

Next

/
Thumbnails
Contents