Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-10 / 109. szám

Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor.

Eger, 1924. májns 11. vasárnap. XLI, évi. 110.».

Előfizetési dl] postai szállítással

Egg hóra. . 25.000 K | Egész és félévi előfizetést Neggedévre 75.000 K > nem fogadunk el.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelő« szerkesztő: BREZNAYIMRE.

Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Trak Géza polgármester munkaprogrammja.

Eger, 1924. május 10.

Az a műnk a-programúi, amelyet Irak Géza polgármester a pénteki közgyűlésen adott: nem hatéves tisztviselői ciklusra szól, hanem egy egész emberéletre. Tiszteletre méltónak kell tehát tartanunk azt a nemes gondolatot, hogy egész eddigi életének dús tapasztalatait, gyakorlati sikereit, minden tudását, szellemének összes erejét és érzelemvilágának egész gazdagságát Egervárosának szolgálatába állítja, — még pedig fenntartás nélkül!

Már ez egymagában elegendő lehetne arra, hogy ezt a programmot rokonszenvesen fogadjuk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a polgármester előadásának minden mondatából, minden szavából sugárzott a rajongó szeretet városunk iránt. Mivel pedig a város képviselőtestületének nincs, de nem is lehet olyan tagja, akit hasonló érzelmek ne irányítanának: a város feje és egész polgársága között biztosítottnak mondható az együttérző, az összhangzó működés. Ebben az együttérzésben, ebben az öeszhangzó működésben már ott van a sikernek legalább fele.

És erre a kölcsönös méltánylásra és megbecsülésre soha nem volt nagyobb szükség, mint a mai nehéz időkben és tömérdek tennivalónk mellett.

Trak Géza polgármester, — ezt örömmel vallhatjuk be, — közéletünk ütőerén tartja mutatőűjját s míg egyrészt minden tekintetben helyesen állapítja meg bajaink diagnózisát, addig másrészt a gyógyításra nézve is helyes utakat és módokat jelöl meg. Éles szemmel látja meg a bajokat, helyesen tűzi ki a célt s biztos kézzel rajzolja meg a képviselőtestület munkájának körvonalait. S míg egyrészről tisztelettel van e város nagy múltja iránt és ismeri a jelen bajait: addig a messze jövőre ia kijelöli a tervszerű munkát; azt a munkát, amely Egervárosát naggyá és Bzéppé, polgárait pedig megelégedetté, boldoggá teheti.

Egerváros képviselőtestületének, szerintünk, nem lehet más célja, mint az, amelyet a polgármester pénteken kijelölt. S nem hisszük, hogy bárki is kerékkötője legyen azoknak a nagyvonalú és szép terveknek, amelyeket ez a munka-programm elénk rajzolt. Meggyőződésünk, hogy a képviselőtestület mindenkor egységes lesz a lényegre nézve; ami pedig a részleteket illeti, higgadt eszmecsere útján bizonyára mindenkor megtalálja a leghelyesebb megoldást.

De üdvözölni lehet ezt a munka- programmot nemcsak általánosságban, hanem részleteiben is. Hiszen kiterjed minden lényegesre: a város-szabályozásra, házhely-rendezésre, az utak fenntartására, a vízellátásra, a lakásügyre, a világításra.

Külön fejezetet szentel a közegészség- ügynek s ennek keretében a köztisztaságnak, kórház-ügynek, anya- és csecsemő- védelemnek, járványkórháznafe, dispensair- nek, cigánytelepnek és temetőügynek.

Helyes ítélettel látja meg szociális bajainkat s nem utolsó teendőként jelöli meg e téren való tennivalóinkat: — a népkonyhát, napközi otthont, menházat, a

hadi özvegyek, árvák ős rokkantak isiá- polását.

Kulturális életünkről, Egernek erről az évezredes hagyományon épülő jeles- ségóről is megvannak a maga figyelemreméltó gondolatai ős tervei, midőn a beiskoláztatásról, a felnőttek oktatásáról, a sportról, testnevelésről, ifjúsági egyesületekről és színházról kellő módon kíván gondoskodni és megfelelő méltatással emlékezik meg a fiatal Gárdonyi-Társaságról is.

Csak természetes, hogy figyelmét nem kerülheti ki az ipar, a kereskedelem, a földmivelés, valamint a munkásság sorsa s mindegyikről szíves szeretettel, megértéssel kíván gondoskodni és méltó figyelmet kíván fordítani a hegyréndé- szetre, mely nálunk végtelen fontos.

A városi vagyonról és pénzügyi politikáról szintén értékes gondolatai és tervei vannak, amelyek között nem utolsó az, hogy a város nagy terheit nem az adók emelésével akarja kiegyeulíttetni, hanem a városi üzemek hasznosításával.

Jóleső megnyugvással hallottuk, hogy a közigazgatásban, városi hivatalokban következetes szigorúsággal követeli meg a legteljesebb pártatlanságot, a felek iránt való előzékeny, udvarias bánásmódot és készséget. Ez bizonyára sokakat meg- nyugtat a mai nehéz viszonyok miatt idegessé vált korban.

Végső, de nem utolsó értéke ennek a munkaprogrammuak az, hogy kedves kegyelet nyilvánúl benne városunk iránt, mintegy jelezvén, hogy tősgyökeres egri, embernek vallja és tartja magát. Igen helyes, hogy Egernek mini városi műemléknek jellegét, bárok karakterét fenn kívánja tartani. S szivesen írjuk javára, hogy hálával emlékezett meg nsgyértókű

elődjéről, Jankovics Dezsőről. . .

*

Érthető ennélfogva, hogy a programm előadását számtalanszor szakította meg az élénk helyeslés, valamint természetes volt az az éljenzés és taps, amely a programm befejezése után szinte nem akart megszűnni a zsúfolt teremben.

És érthető, hogy egyhangú, meleg hozzájárulással fogadták el a következő határozati javaslatot, melyet Breznay Imre terjesztett elő a programmot méltató beszéde végén:

»A város képviselőtestülete úgy teljes egészében, mint részleteiben helyesnek és kedvesnek tartja a polgármesternek előterjesztett munka-programmját; azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja, elfogadja, mert alkalmasnak minősíti arra, hogy avval szeretett városunknak fejlődését, boldogulását elérjük. Egyúttal ígéretet tesz, hogy Trak Géza polgármesternek a város javára irányuló nemes törekvésében hűséges, kitartó és önzetlen munkatársa lesz. Isten áldása legyen a mi szeretett városunkon.«

Eger város iparos társadalmának nevében Balkay Béla ipartestületi elnök, a földmivesek részéről Bóta Antal és a kereskedők nevében Polácsik Jenő szólották a polgármester programmjához, valamennyien hasonló értelemben.

Üdvözlések.

Az üdvözlők sorát a Főkáptalan képviseletében Dutkay Pál prelátus-kanonok vezetésével Kriston Endre püspök, Farkas Gyula apát kanonok nyitották meg. Majd az egri hitközségek következtek Farkas Gyula klasszikus szépségű üdvözlésével. Tóth István lelkész, Lipcsey Péter dr. kor- mányfőtanácsossal a ref., Schweiger Lázár főrabbi a neolog, majd az orthodox hitközségek üdvözlése után befejezést nyert az egyházak képviselőinek üdvözlése.

A helyőrség képviseletében a tisztikar küldöttsége Schranz ezredessel az élén formás és kedves beszéddel, Juhász László tábornok üdvözletét is kifejezésre juttatta. Az államrendőrség részéről Horváth Gyula dr. a három tagú küldöttséggel igen bensőségesen köszöntötték a város első polgárát. A középiskolák, gimnáziumok, reál, kereskedelmi iskola, tanítóképző intézetek igazgatóinak küldöttségét Werner Adolf dr. vezette, aki utóbb még a Gárdonyi T. tisztelgését is tolmácsoita. Közben a népoktatási intézetek Russtek Károly kir. tanfelügyelőnek vezetésével jelentek meg, hogy a város fejét a nemzeti érdekű népoktatási kérdésekben a kölcsönös megértésre és a félsikerek elleni álláspontra bírják. A nagyszámú küldöttség lelkesedetten távozott. A polgári iskolák részéről Keller Aladár igazgató vezette a küldöttséget. A siketnémák intézetét Leopold Rezső ajánlotta melegen pártfogásba. A közlekedésügyi szerveket képviselő vasutasok és postások küldöttségét Tamaskovics Zoltán Máv. felügyelő vezette. Az Ipartestület nevében : Balkay Béla elnök, a tűzoltók részéről Dallos Iván dr. főparancsnok. A kereskedőket Gröber Ferenc vezette. Az Egyház- megyei Takpt. igazgatóságának küldöttségét Sebeők Endre dr. vezérigazgató, végül az Egri Dalkör követeit Fehér Lajos dr. vezette.

A polgármester az egész napi hivatali munka és a rá nézve mindenesetre nem izgalom nélkül való délutáni kimerítő szereplés után is, bár fáradtan, de üde szellemmel viszonozta az üdvözléseket és biztosította az érdekelteket a polgárok között különbségtétel nélkül való társadalmi egységről, mely ideáljai között él.

Este félkilenckor a Polgári Dalkör adott szerenádot a polgármesternek Tűzoltó-téri lakásán Grónay Andor karnagy vezetésével. A sikerült dalok után Balkay Béla iparosköri elnök mondott üdvözlő beszédet, melyre Trak Géza polgármester válaszolt.

Az egri lakásügyek felügyeleti

hatóságát Miskolcz látja el.

Nem találnak már helyben orvoslást a lakásügyek panaszaira.

Eger, 1924, május 10.

A létszámcsökkentés gyakorlati keresztülvitelével 8 lakásügyi kerületet megszüntetett a népjóléti minisztérium. Eger is a megszüntetettek között van. így az 1924. május 1. előtt származott ügyek befejezéséig még van ugyan ügye a megszüntetett egri kerületnek, az e hő elsején túl föllebbezett ügyek azonban már a mis- kolczi kerület hatáskörébe tartoznak.