Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-02 / 102. szám
Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. május 2. péntek. XLI. évf. 102 sz Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 20.000 K j Egész és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K 1 nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE. ' Szerkesztőség: Eger, Licemn. kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A magyar Nemzeti Bank. Közli dr. Nagy János. Eger, 1924. május 1. A szanálási törvénynek egyik leglényegesebb alkotó része a Nemzeti Bank felállításáról való rendelkezés. Eddig ugyanis a békeszerződésbon minden állami vagyont lekötő zálogjogok miatt csak jegyintézetünk volt. így pénzünk nem volt más, mint államjegy, mellnek egyetlen fedezete a bizalom volt a magyar állam iránt. Az állami vagyont a békeszerződésbeli zálogjog első helyen terhelte. Ez a természetes oka annak, hogy valutánk miért volt természeténél fogva eső- irányzatú A jóvátételi bizottság által elfogadott gazdasági jegyzőkönyv XIII. cikke megszabja a Nemzeti Bank felállítását. Ennek kötelessége lesz a jegyintézet egész szervezetét, összes aktíváit és passzíváit átvenni. Ez a Nemzeti Bark az államtól teljesen független lesz és a saját a világ összes jegybankjaival megegyező alapszabályok alapján fog működni azzal az eltéréssel, hogy az ország mezőgazdasági természetének megfelelően nemcsak fcá- rorohőnapos, hsnem — ha a váltőaláírők egyike mezőgazdasággal foglalkozó, akkor — hathónapos lejáratú kölcsönt is adhat ki. A Nemzeti Bank fogja ezentúl a deviza- és valuta-forgalmat szabályozni, tehát a Nemzeti Bank felállításával megszűnik a deviaakőzpont. Az államjegyek kizárólagos kibocsátója a Nemzeti Bank lesz és e tekintetben teljesen független lesz a kormánytól. Ez azt is jelenti, hogy a Bank az állami de ficit fedezésére az államnak kölcsönt nem adhat. Ez által gondoskődik a Bank a most forgalomban levő államjegyek értékének állandóságáról, vagyis mintegy meg fogja rögzíteni koronánknak azt az értékét, amely a Bank működésének kezdetén (valószínűleg junius közepén) az állandó valutájú országokra szőlő devizák árfolyamában jelentkezik. (Ez valószínűleg az osztrák koronával le»jz egyenlő.) A Bank tehát egyelőre új pénzjegyeket nem fog kibocsájtani. Marad a mostani pénz. A Nemzeti Bank részvénytőkéje SO millió aranykorona. Ezt az összeget kell jegyezni május 7-ikének déli 12 órájáig. Egy egész részvény névértéke 100 aranykorona, de lehet egynegyed, azaz 25 aranykoronás részvényt is jegyezni. A jegyzett összegnek felét a jegyzéskor kell befizetni, a másik felét két hő múlva. A befizetés történhetik magyar vagy idegen arany- péuzben, nemes valutában vagyis dollárban, angol fontban, svéd koronában, vagy ezekre szólő devizával. Az értékmérő ezeknél a valutáknál, devizáknál a dollár, és pedig 20 dollár 261/* cent tesz ki 100 magyar aranykoronát. Lehet ezüst pénzzel is fizetni ős pedig egy kilo ezüst 20 dollárban lesz elszámolva. A devizaközpont a jegyzési helyeknek felhrtalmazá.t adott, hogy nem nemes valutákat vagy devizákat, így magyar papírkoronát is nemes valutára vagy devizára becserélhessenek. Ez azt jelenti, hogy a jegyzési helyeken magyar koronáért lehet a jegyzéshez szükséges nemes valutát vagy devizát szerezni. A bankrészvények nem névre szólnak, tehát tőzsdepapírok lesznek. A Nemzeti B&nk közgyűlésén csak az gyakorolhatja szavazatát, akinek 25 drb. egé.z részvénye van és ezeket a részvényeket a közgyűlés előtt levő év július hónapjában a j Banknál letétbe helyezte. A negyedrészvények, vagy egyes részvények birtokosai 25 egész részvényenkint a fenti letétbehe lyezés utján egy taggal képviseltethetik magukat. A Nemzeti Bank élén a főtanács áll, melynek elnökét az államfő nevezi ki öt évre, a főtanács 13 tagját szintén 5 évre a közgyűlés választja. A főtanács nevezi ki a vezérigazgatót, igazgatókat ős a vezető tisztviselőket. Minden üzletág felett üzletvezetőség működik. Az államot a Banknál kormánybiztos képviseli. A Nemzeti Bank joga lesz ezután Közöltük tegnap az új ős mai nap érvénybe lépő lakásrendelet leglényegesebb intézkedéseit Nagy János dr. nem zetgyűlési képviselő tollából. Képviselőnk, az erre vonatkozó törvény alapján, mindenre kiterjedő figyelemmel tájékoztatta az érdekelteket az új lakás és üzlet-bérekről, példákkal is megvilágítva a rideg szakaizokat. Vártuk a megígért hivatalos lapot is, amely azonban — nem érkezett meg. Közben arról értesültünk, hogy a szanálási törvényen alapuló lakásrendelet egyik szakasza mindenütt behozza a közüzemi (vízvezeték, csatornázás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöcegödor-tisztí ,ás, stb,) díjat, amely pedig az eddigi rendeltekben egyszer sem érvényesült egész Hevesvármegye területén. bankjegyeket kibocsájtani és köteles oly aranykészlet gyűjtéséről gondoskodni, hogy az összes kibocsájtott bankjegyek, levonva az állami deficit fedezésére eddig ki- bocsájtott bankók összegét, az első 5 év alatt 20, a második 5 év alatt 24, a harmadik öt év alatt 28, a további években pedig 33V3 százalékkal legyenek fedezve érckőszlettel, amelybe a valuták és devizák is beszámíthatók. Mikor a bankjegyek ezt a fedezetet elérik és a Bank által elvállalt állami deficit fedezésére szolgáló államjegyek ösz- izegö 30 millió aranykoronára leapad, a Bank megkezdi a készfizetést, vagyis a bankókat ércre (arany,) köteles beváltani. Mig ezt a készfizetést meg nem kezdi a Bank, köteles 25 millió aranykoronát Európa és Amerika főbb értékpiacain állandó értékű valutákban, vagy devizákban elhelyezni. Ezzel is védi és biztosítja a Bank a korona állandóságát. Ha közben az állam ércpénzt veret, a kivert ércpénz értékének megfelelő bankót a Bank köteles a forgalomból bevonni. Mivel a B«nk kereskedelmi és agrárhiteleket 3 vagy 6 hónapos lejárattal bocsáthat ki, hogy túl ne haladja a fedezetet ez a hitel utján kibocsájtott bankó: a Bank fokozatos jegyadót kötelse az államnak fizetni azoknak a bankóknak értéke után, amely a jegyforgalomnak a fedezet alapján kiszámított végső határán túlmegy. A Bank a készfizetés megkezdésekor áttérhet a teljes arany értékű bankjegyek kibocsátására. Megjegyzem, hogy készfizetést még egyetlen európai bank som tud teljesíteni. Pénzünket biztosítani és rendbe hozni a Nemzeti Bank feladata. A szakasz szerint a közüzemi díj: 1. Budapesten az alapbér 3°/« ának; 2. azokban a vidéki városokban és községekben, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4%-ának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 5% ának; 3. vízvezetékkel és csatornázással nem bíró más városokban az alapbér 2\-ának, más ilyen községekben pedig az alapbér 1°/» ának megfelelő aranykorona-értékben számítandó összeget kötelesek a bérlők a béren felül fizetni Mivel a vízvezeték a fontos : Egerben a 2 % -os közüzemi díj érvényesül, valamint más hevesmegyei városban is, a községekben pedig 1%. Ez alapon így alakul a házbér: 1. az 1917. nov. 1-én fizetett óvne- gyedi bér 7°/«-a szorozva 16 ezerrel ; Közüzemi díj is lesz mindenütt. Az ú] lakásbérekhez még Egerben, Gyöngyösön 2®/®, más községekben 1% közüzemi dij jár. Eger, 1914. május 1.
