Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-05-01 / 101. szám

Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. május 1 csütörtök. XLI. évf. 101. sz Előfizetési dij postai szállítással Egg hóra. . 20.000 K j Egész és félévi előfizetést Keggedévre 60.000 K 1 nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelő« szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Gazdasági alapkőletétel. L^ur, 1924. április 30. Amiért elődeink annyit harcoltak, ina megvalósulás előtt áli: meg fog alakulni az önálló Magyar Nemzeti Bank. Igaz ugyan, hogy apáink kedvezőbb körűimé-* nyék között gondolták megvalósítani ezt a régi magyar álmot, de ha a viszonyok a mai helyzetbe sodorták nemzetünket) ma már kénytelen-kelletlen ezzel kell szá­molnunk. Nemzetünk gazdasági létét fun­damentumában rombolták le az áldatlan viszonyok, s mi sem természetesebb, hogy most a munkát az alapkő-letételnél kell kezdenünk. Ez az alapkő: a Magyar Nemzeti Bank, amely építmény megteremtésénél a nemzet minden fiának áldozatkészségébe és segít­ségére szükség van. Erre az áldozatra azonban, mindenki bátran vállalkozhat, meri vegye tekintetbe azt, hogy hazafias kötelességet teljesítünk, amellett elsőrangú gazdasági befektetésre is szert teszünk, ami az egyetemes gazdasági helyzetre is nagy hatással lesz. E részvényjegyzés 8°/«-os aranykorona kamatozást biztosít a részvény-tulajdonosok számára. Ugyan­akkor az ingadozó magyar korona biztos bázishoz jut. Nem fogja szeszélyesen ki­lengetni stabilitásából a fedezetien bank­jegyek véguélküii szaporodása s ily módon tudni fogjuk, hogy a tulajdonunkban lévő pénz értéke a további időkben is ugyan­olyan érték» marad. Gazdasági szempontból talán fölösle­ges is ennek fontosságát hangsúlyozni. Jő oldalait érzi ugyanis nemcsak a fogyasztó, hanem a termelő osztály is, mert egyszer a mindenkorra végeszakad annak a siber- spekulációnak, amely évek hosszú során át abból tartotta fenn magát, hogy kihasz­nálta a külföldi piacokon romló korona értékét. S az örökösen hullámzó, de min­dig lefelémenő irányzatot mutató korona- romlásból hihetetlen sápokat tudtak húzni a konjunktúrák U ki nem használó osztá­lyok bőrére, ami egyben az ország rom­lását is eredményezte. A Magyar Nemzeti Bank felállítása első lépés lesz arra, hogy visszatérjünk a normális gazdasági mederbe. Ki fog ala­kulni az egységes gazdasági jövő, amely­ben úgy a kereskedő, mint az iparos, de a gazda is meg tudja csinálni tervszerű számítását, mert lesz olyan fiz alap, amely­re építhet. A kü egzisztenciák számára is roppant nagy jelentősége lesz ennek a bank alakulásnak ; a fixfizetéses ember pl. tud bánni pénzével, okosan felhasznál­hatja, beoszthatja, s esetleg meg is taka­ríthat valamit. Szóval: mint a múltban, úgy a jövőbim is összerakosgathatja meg­spórolt pénzét, amely ahelyett, hogy a korona-ingadozással veszítene értékéből, gyümölcsözően fog kamatozni. A Magyar Nemzeti Bank részvény­jegyzése megindult s tart május 7 ig. A részvényjegyzésben mindenki részt vehet, mert alaptalan az a hír, hogy a kormány a részvényjegyzés lehetőségét a különbö­ző gazdasági osztályok számára bizonyos százalékos arány alapján állapította meg. Mindenki annyit jegyezhet, amennyit akar. S kívánatos is, hogy ennek mielőbb te­Eger, 1924, április 29. Előre boeeájtom, hogy a kormány a legnagyobb készséggel szabadítaná fel a lakásokat azonnal, ha a városok közrend jenek felfordűlásától nem tartana. Hisz’ e törvényben foglalt rendelkezések ellen is, melyek a lakások fokozatos fel zabidítá- sára céloznak, az ellenzék és a lakók a legélesebb harcol indították. Az 1922. év óta épült új házakban és épületrészedben (a négyezer lakoson alúl lévő községekben) minden lakás felett szabadon rendelkezhetne^ a háztulajdo­nosok. Ezekre a lakásokra a felhatalmazási törvény sem vonatkozik. Úgyszintén nem alkalmazhatók az alábbi rendelkezések azokra a lakbér-szerződésekre sem, ame­lyeket a lakók a háziurakkal önkent kö­töttek eddig terményben, vagy más állandó értékben, vagy e törvény életbe lépése után írásban fognak kötni meghatározott időre. A lakbérek kiszámításának alapja az 1917. évi nov. 1 én fizetett házbér. Amely lakásrészek akkor még nem voltak kiadva, azokra nézveegy ugyanolyan körzetben lévő és teljesen megegyező lakrésznek 1917-iki nov. 1-én fizetett bérösszege az irányadó. A bérösszeget aranykoronában kell ki­számítani, de papirkoronában kell fizetni. A lakbér évnegyedeakint fokozatosan emelkedik a lakások után a következő módon: 1924. májns 1-én fizetni kell az 1917. hot. 1. bér 7°/#-át, 1924. ang. l-én C « « « € C 10°/o-át, 1924. nov. l-én < « « < « 150/o-át, 1925. febr. l-én < « « € « 20%-át, 1925. május l-én < « c « « 25<V.-át, 1925. ang. l-én « « < < € « 30%-át, 1925. nov. l-én < < c « € € 36®/«-át, 1926. febr. l-én c « « « « < 43“/.-át, 1926. május l-én < < < « € « 50°/o-át. Tegyük fel, hogy valaki 1917. nov. 1-én a lakása után fizetett 100 Korona negyedévi bőrt, 1924. máj. t-éc fog fizetni 7 aranykorona bért, vagyis moit 16,000-rel szorozva: 112,000 papirkoronát; 1926 máj. l-én fog fizetni 50 aranykoronát, vagyis, — ha állandó marad a mostanra megállapított szorzőszám: akkor 800.000 papirkoronát. gyen eleget, mert nem tekintve azt, hogy tőkéjét a legbiztosabb s legjobban gyümöl­csöző helyre fektette be, adódik még az a nagy előny is, hogy a részvénytulajdonos személyében is befolyást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank ügyeinek intézésénél. Jó eleve figyelmeztetünk tehát min­denkit : minél nagyobb készséggel vegyen részt a Magyar Nemzeti Bank részvény­jegyzésében, mert a későbbi sérelmeket senkinek sem lesz módjában orvosolni. . Üzleti célra használt helyiségek (mű­hely, iroda, üzlet, raktár) után a bér fo­kozatos emelkedése a következő: 1924. május l-én fizetni kell az 1917. év nov. bér 18®/«-át, 1924. aug. l-én „ „ „ „ „ „ „ 26»/«-át, 1924. nov. l-én „ „ ,, „ „ „ „ S4»/o-át, 1925. íebr. l-én „ „ „ „ „ „ „ 42®/,-át, 1925. máj. l-én „ 50%-át. Ha tehát valamely kereskedő 1917. nov. l én fizetett 400 korona évnegyedi bért a boltja után, akkor 1924. máj. l-én fizetni fogja ennek 18°/«-át, vagyis 72 aranykoronát, tehát 1.152,000 papirkoronát ős 1925. máj. l-én a 400 koronának 50®/«-át, vagyis 200 aranykoronát; tehát ha 16,000 korona marad a szorzőszám 3.600,000 pa- pirkoronát. A lakókat terheli még a bérösszeg után fizetendő 25%-os kincstári haszon- részesedés, amelyet a háztulajdonos hajt be a lakón, de a kincstárnak fizet be. A közüzemi pótlékot időről-időre a miniszter állapítja meg A törvény fölhatalmazza a minisztert, hogy a lakásügyeket — addig is, míg a a tulajdonosok szabadrendelkezesi joga vissza nem állítható — a lakásviszonyok­nak megfelelően szabályozhassa. A laká­sokat 1926. nov. elsejétől kezdve, az üzleti helyiségeket pedig 1925. május elsején szabaddá tehesse ; ahol a lakásviszonyok engedik, ott előbb is felszabadíthassa és a tulajdonosok szabadrendelkezését vissza­állíthassa; a gazdasági gyengébbek érde­kében azonbsn a fenti rendelkezésektől eltérő módon is intézkedhessél. Ha Egerben az a 321 ház, amelyre házhelyet kaptak, az idén felépülne: a la­kások felszabadítását Egerben a jövő év február elsejére már ki lehetne eszközölni a minisztériumtól. Ha e házhelyek beépí­tésének előmozdítására megtett lépéseim eredményesek lesznek: azonnal értesíteni fogom a házhely-tulajdonosokat A mexikói felkelés. Washington, M. T. I. Reutor. Teguci­galpa városát Hondurasban a felkelők el­foglalták. A foUiatalmazási törvény a házbérröl. — Közli dr. Nagy János.

Next

/
Thumbnails
Contents