Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-27 / 98. szám
a üiQ’Kl NÉPÚJSÁG 1924, április 27, Zendülés Mezötárkányban. Volt vörös katonák a szervezők. Mezőtárkány, 1924. április 26. Mezőtárkány közrendjét a hatóság féltő gonddal törekedett megőrizni. Nemcsak rendőröket alkalmazott a rend fenntartására, hanem a hitesek közűi sorosokat is osztott be melléjük, hogy munkájukat eredményesebbé tegye. Ez a közcsendi szervezet járta be a község utcáit olyankor, mikor erre szükség volt. Így történt ez hűsvét vasárnapján is, amikor Nyeste Antal és Cseh Ferenc rendőrökkel Vitéz Kovács Géza soros hites tartott szolgálatot. Este féltiz tájban nagy zajra lettek figyelmesek. Verekedés folyt a szent ünnep éjjelén. S a rend éber őrei, kötelességükhöz híven, odasiettek és csöndre intették az embereket. A hatósági személyek minden dicséretet megérdemlő erkölcsi fellépésének, becsületes törekvésének, sajnos, nem volt meg az a következménye, hogy a zajongók elcsendesültek, a verekedők szétváltak volna. Ki várhatna ilyen hatást, olyan rendbontó társaságban, melyben a volt vörös katonák és büntetett előéletű emberek szerepeltek. Ezek hatan-nyolcan nagyon természetes dolognak tartják azt, hogy a munkaszünet egyébre sem való, mint a legalsőbbrendű emberi indulatok, a bosz- szúállás, kötekedés, verekedés, stb. fékezetlen megszervezésére és kitombolására. A hivatalos kötelességükben eljáró hatósági személyek ellen fordúltak tehát. Az úton lévő, zúzott köböl, közáport zúdítottak rájuk. Kinek a kalapját verték le, kinek a fejét verték be, kit a földre tiportak. Kalmár Gyula főjegyző éppen akkor érkezett haza és arra hajtatott A kőzáport ez a kocsi sem kerülte el és egyik lovát érte a kő A fokozódó zajra Nagy Imre segéd jegyző és Csirmaz József jegyző-gyakornok is a helyszínére sietett. Nekik is kijutott a támadásból. A különböző sérüléseket a körorvos látleletben állapította meg. Eszerint azok egyike- másika 8—21 nap között gyógyul. Mezőtárkány község elöljárósága fájdalmasan mutatott rá arra, hogy a fiatalság sem embert, sem Istent nem akar ismerni. A humánus törvények gyönge- ségét panaszolja s a züllött kornak megfelelő, erősebb rendszabályok életbeléptetését sürgeti, különben egy percre sem lesz már meg falun az élet- ős vagyonbiztonság. Nem újak, régi nevek adnak okot folyton panaszra, a megrögzöttek, a javíthatatlanok. A járási főszolgabiróság a beérkezett panasz alapján a legszigorúbb eljárást indította meg. Ebben is van Egernek becsülete. Eger, 1924. április 27. A nagy kínnal virulásnak induló barackfákra tekintünk. A hosszú ideje tartó hanyatlást megérezte gyümölcsészetünk is. Talán leginkább az érezte meg. A télben nyilt tavasz és a tavaszba benyúló tél kártétele még fokozza a gyümöl&iöseinkre tekintő elé táruló kép szomortfeá^át. Pusztulás. Kiveszett reménység. És mikor ez a vigasztalan kép elszomorít, nyomában felderűi a jövő. A városi faiskolai kertészet előrelátó gondoskodása visszahozza reményünket. Itt még nem veszett el minden ? A múlt évben 15 ezer, az idén 20 ezer csemetével telepítették be a néhány éve elvadúlt területet. Az elévült, elkorcsosúlt és rosszul sikerűit fáktól már az előző években megszabadították a területet. így ott most eladásra való gyümölcsfa egyáta- lában nincs. Azonban két éven belül már lesz gyümölcsfa és azontúl évről évre több és több. Ujságképen hat, hogy a faiskola nélkülözött díszfákból is berendezkedett. Az előrelátás és gondozás minden vállalatnál sikert biztosít. Csak örvendetes, hogy ebben a tekintetben nemcsak megnyugtató, hanem lelkesítő tényekkel is találkozunk. A gyümölcsfa-kereslet évről évre fokozódni fog. Hiszen nem csak nálunk, hanem országszerte nagy visszaesést kell kiegyenlíteni, sőt túlszárnyalni. A többtermelés már nem csak jelszó, hanem valóság. Különösen ott, ahol kiváló szakemberek és megértő tényezők munkálnak együtt. Nekünk csak kellemes az a tudat, hogy azon a téren is az igyekvők közé tartozunk, ahol már féltünk az elmaradástól. A japán pénzügyminisztert felszólították, Hogy hagyja el az „ árnyékvilágot“. London. A japán földrengés óriási módon megnövesztette az adóterheket és az adóbehajtások miatt nagyon népszerűtlen lett a japán pénzügyminiszter. A japán adózók elkeseredése azonban kissé különös módon jutott kifejezésre. A japán nép haragszik pénzügyminiszterére és halált kíván reá. Ennek jelképes módon kifejezést is adtak és japán szokás szerint felszólították, hogy hagyja el az *árnyék~ világot«. A felszólítás úgy történt, hogy egy koporsót helyeztek el a pénzügyminiszter háza elé és egy levélkét, amelyben felszólítják, hogy a nép elnyomásának bűnhödéséül kövessen el harakirit, aztán feküdjön bele a koporsóba. A japán pénzügyminiszter azonban egyelőre hallani sem akar az öngyilkosságról. Stefanik-ünnepség Pozsonyban. Pozsony. Stefanik, a csehek első hadügyminisztere, 1919. május 3-án Szőllősnél repülőgépével lezuhant és szörnyet halt. Ez év tmájusában lesz ennek 5 éves fordulója, mely alkalomból Pozsonyban és a Bezova melletti Bradlóban gyászünnepségek lesznek, amelynek programmján most dolgoznak. Bradlóban emléket emelnek, amelynek alapkövét az ünnepség alkalmával teszik le. Részt vesz az ünnepségen Benes is és Udrzal hadügyminiszter. Mivel pedig a rendezők félnek attól, hogy majd nagyon részvétlen lesz az ünnepség — a cseh államvasutak 50%-os menetdíjkedvezményt adnak az ünnepségre utazóknak. Műkedvelői előadás Tarnazsadányban. Eger, 1924. április 26. A tarnazsadányi földmíves ifjak húsvét napján a leányiskola termében rendkívül nagy hatással adták elő Erdősi Ká- rolynak •Rákócziért« című regényes színművét. Az előadás sikerét csak növeli az, hogy Tarnazsadányon sokkal nagyobb az analfabéták száma, mint más községekben. Azonkívül sokan vannak olyanok, akik a kultúrának eme terjesztésében csak >ko- mógyiát« látnak és azt mondják, hogy »minek a falun a muzi<. Mindezekkel azonban mit sem törődött Fejér Imre plébános, az ízig-vérig székely magyar pap, aki csak nemrégiben került Tzsadányra, mert ezelőtt t. i. a község filiális egyház volt. Nagy munka várt itt rá, de ő nem sajnált semmi fáradságot és hozzá látott a falu fejlesztéséhez. Az iskolák és a templom, amelyek igen elhanyagolt állapotban vannak, voltak az első gondjai. Ez az előadás is az iskolák felszerelésének javára rendeződött. A darabot teljesen ő rendezte és ő tanította be. Nagy segítségére volt neki ebbeli munkájában Gáspár Mariska tanítónő. Bizony, mikor a függöny széthúzódott és a szereplők mozogni, beszélni kezdtek, meglepődtünk az eredményen. A fiatal lányok és legények nagyszerűen átérezték a darab levegőjét. Az előadás menete sima, minden zökkenés nélküli volt, csak egyszer akarták részeg, duhaj legények nagy ordítozással megzavarni; de a szereplők nyugodtsága és lelkesedése diadalmaskodott minden rendbontó törekvésen. A darab a Himnusz eléneklésével ért véget, nagyszerű hangulatban. Virágok nyílnak a hősök sírjain Egri asszonyok dicsérete. Eger, 1924. április 26. Sokszor tollhegyre vettük már a Hősök temetőjének sorsát. Mindig az egriek lelkiismeretóhez szóltunk, amikor felpanaszoltuk, hogy a temető még ma sincs bekerítve, egyes sírdombjai jeltelenek, hogy letapossák a városszéli, rakoncátlan gyermekek . . . Alig-alig volt valamicske eredménye felszólalásunknak, sajnos tatra borsó az írás, amiben a hősök temetőjének méltó jókarba helyezéséről beszélünk. Ezúttal örömmel írunk a Hősök temetőjéről. A Mansz. derék asszonyai közül jó uéhányan nemes ötletet valósítanak meg. A hősi sírokat virágokkal ültetik tele és gondoskodnak arról is, hogy a nyár folyamán szerető kezek öntözzék és ápolják a kegyelet virágait. Eddig már vagy 70 sírdombot ültettek be és nem hiányzik a lelkesedés a többiek feldíszítésére sem. Eddig a következő hölgyek ültettek virágot a hösök sírjaira : Zalán Antalné, Bárány Kálmánná dr.-né, Éliás Sándorné, Gaál Piroska, Heringh Jánosné, Kóczián Gyuláné, Meilinger Dezsőné, Popini Nán- dorné, Szabovics Jenőné, Timon Béláná. Nemes és tiszteletreméltó, honleányi- szívből fakadó cselekedetük nem szorul dicséretre. Csak azért is Budapest. MTI. Mint jelentettük, a belügyminiszter körrendeletben utasította a hatóságokat, hogy április 27-től május 2-ig semmiféle gyűlést, ünnepélyt rendezni nem szabad. A Népszava ennek ellenére feltűnő helyen hívta föl a munkásságot a milléneumi emlékműnél tartandó május elseji ünnepélyre. Illetékes helyen erre vonatkozóan utasították a hatóságot, hogy a kormányrendelet elleni szembehelyezke- déssel kövessenek el mindent és semmiféle eszköztől ne riadjanak vissza, hogy a rendelet érvényre jusson. Április első felében 13°/o olcsóbbodás volt? Budapest. Dálnoki Kovács Jenőnek, a Közgazdasági Figyelőben megjelent statisztikája szerint, április első felében l'3*/i olcsóbbodás következett be. Olcsóbb lett a liszt, a zöldség, a tojás, a cukor, a szappan. Az a körülmény, hogy a posta megdrágult, nem befolyásolta a megélhetési cikkek árainak alakulását. A békéhez viszonyítva a drágaság április hónapban 13.153 szoros, az év eleje óta pedig a drágulás 161'8%-ot tesz ki. Dálnoki statisztikájával szemben Gál Benő 1.63'/«-os drágulást állapít meg. »JiV*nJifi!■«■■in- ■— ■- . ■ 1 ■ .. -.* ., .11 Háromezer éves régiségek. Cegléd, 1924. április 26. Az egyik ceglédi szántőföldön őskori leletre bukkantak. A szakértő megállapította, hogy a lelőhely a bronzkorszakban temető volt, tehát körülbelül 3700 évvel ezelőtt is laktak ott emberek. A talált tárgyak többnyire temetkezési urnák és ételhordó edények, kisebbek, nagyobbak, van köztük 50 literes is. Találtak még malomkövet, tűzhelyvédő kúpokat, parázsborítókat, stb. A lelet néprajzi és régészeti szempontból nagyjelentőségű.
