Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-26 / 97. szám
Ára hétköznap 300 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 26 szombat. XLI. évi. 97. sz Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 20.000 K , Egóaa és félévi elófUctést Nan««IÓTTe 60.000 K nem fogadunk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BSEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenm Eladóhlvatal: Licenmi nyomda. Telefon szám 11. Smidt főbiztos első nyilatkozata. London. MTI. A Magyar Távirati Iroda londoni tudósítója beszélgetést folytatott J. Schmidt amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette: — Miután elintéztem odahaza minden üzleti ügyemet, most Páriába, onnan Genfbe, majd pedig Budapestre utazom, ahol mindaddig tartózkodom, amíg arra szükség van. Teljes lelkesedéssel és bizalommal fogok hozzá szép feladatomhoz, amely abból áll, hogy Magyarországot talpra állítsuk. — Meg vagyok győződve, hogy az arra irányuló programra, amely minden politikától ment, a legkitűnőbb üzleti tapasztalatokon épült fel. Ha ez megvalósul, akkor hasznát látja úgy Európa, mint Magyarország. Ennek a feladatnak Magyarország újjáépítése fontos részét alkotja. A legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak legjobb tudásommal segítségére legyek. Április utolsó és május első napjaii nópgyülést és felvonulást nem lehet tartani. Budapettt. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében április két utolsó és május két első napján semmiféle nép- gyűlést, vagy felvonulást nem lehet tartani. Megrovási kalandok. — Adalékok Eger színészetének történetéhez. — Nem holmi rendszeres történeti tanűl- mányt akarok itt adni, hanem apró-cseprő kritikai följegyzéseket, amelyek mindenesetre világot vetnek a múlt század harmincas és negyvenes éveinek viszonyaira. Az esetekből maga az olvasó is kihámozhatja a lényeget, leszűrheti a maga következtetéseit. — Hiszen: sapienti sat. * Divat volt abban a korban, hogy ügy az idegen darab címét, mint a szereplők nevét is «magyarították» a szöveg fordítói. A szellem idegen volt ezekben a fordított darabokban, de a nevek magyar hang- zásűak. Megtörtént azonban az is, hogy meghagyták az idegen nevet, sőt olykor — hatás kedvéért — magyar neveket is némettel cserélték föl. — Az pedig egész megszokott dolog volt, hogy a magyar szerzők nevét nem közölte a «színi tzé- dula.» íme egy eset: 1837. nov. 18-án *Átok, vagy az őrült nemzetség» c. 2 szakaszból s egy előjátékból álló darabot adták. Tóth Lőrinc, a Kisfaludy-Társaság elsó titkára, írta s Bállá direktor uram németre változtatta ft hofltmegyti (seb tanfelügyelő szennyirata a bat. papság ellet. Körmendy-Ékes Lajos a tanfelügyelő elcsapatását és megbüntetését követelte a cseh parlamentben. Eger, 1924. április 25. Egy Köpette névre hallgató hontzse- gyei tanfelügyelő minősíthetetlenül durva támadást intézett egyik elmetermékében a kát. papság ellen. Ebben az ügyben Kör- mendy Ékes Lajos képviselő a napokban meginterpellálta a cseh miniszterelnököt és beszédében a következőket mondotta: — Kopelec ipolysági tanfelügyelő eddigi hivatalos működését és politikai tevékenységét a hallatlan botrányok egész sora jellemzi. A volt Hontmegye békés lakosságának valóságos réme ez az ember, aki az őslakosság köztiszteletben álló szlovák és magyar vezetőit jogos ok nélkül, minden téren a legdurvább eszközökkel üldözi és úgy élőszóval, mint írásban a legocsmányabb kifejezésekkel sértegeti. Legutóbb is oly szégyenteljes szenDyiratot produkált, amely nemcsak a belföldi közvéleményt botránkoztatja meg, de alkalmas arra is, hogy a csehszlovákiai közállapotokat a művelt külföld előtt a legsötétebb balkáni szinekban tüntesse föl. — Az eset annál súlyosabb megítélés alá esik, mivel Kopelec hivatalos minőségben nemcsak az őslakosság egyik köztiszteletnek örvendő vezető egyéniségét sértette meg, hanem vele együtt igaz- talanul az egész kát. papságot. A páratlanul álló eset a következő: Richter János szakálosi plébános, volt országgyűlési képviselő, a község lakosságának színe- java által aláírt kérvényt adott be a pozsonyi vasútigazgatősághoz, amelyben Davida Mihálynak, a volt szakálosi állomási elöljárónak — botrányos családi életére való hivatkozással — áthelyezését kérelmezték. Davida erre, hatóság előtt elkövetett rágalmazásért beperelte Richtert és a per folyamán a bíróság megszerezte a vasútigazgatóságtől az ügy aktáit. Az akták között Kopelec tanfelügyelőnek a vasútigazgatősághoz intézett írását találták, amely a legocsmányabb módon rágalmazza meg az egész kát. papságot. — Ha a magyar rezsim alatt egy vezető állásban levő köztisztviselő bármily nemzetiségű és bármely felekezetű lelkész! kart ilyen sértéssel illetett volna, 24 óránál tovább nem maradhatott volna meg állásában. Tette volna azt az illető nemcsak egy világszerte köztiszteletben álló papi testülettel, hanem bármely társadalmi osztállyal szemben is, — nem kerülhette volna el méltó büntetését. Lehetséges az, hogy éppen e köztársaságban, egy fontos tanügyi állásban garázdálkodhassék szabadon és bántatlanul egy ilyen, minden erkölcsi érzékből kivetkőzött egyén ? Tana szereplők nevét, a szerző nevét pedig nem közölte a szinlapon. Meg is rótta a kritikus a következőkben: «E5 mai játéknak szerzője ismét nem volt megnevezve a’ hirdetményen, mi több, a’ játéknak is idegen név adatott.* * *) Hát szégyeljünk-e hazai elmeszüleményekkel fellépni ? Szé- gyeljük-e olly írónak, ki sok kikürtölt franczia ’s német írónak elébe tétethetik, nevét művének czímje alá tenni, ámbár elferdített, elcsavart czímjének ? mért a’ magyar személyzetet idegennel felcserélni ? — Ha magyar munkát merészel színpadra vonni, merészeljen annak eredeti czíme ’s magyar személyzete mellett is megmaradni. — Valljon mivel jobb Widenvall, mint Vidényi ? mivel kellemesebb a Sendenburg, mint Szendery. Azon véleménye pedig igazgató úrnak (mint némelly társaság tagjaitól ballám), hogy — ha magyar szerző nevét látják a’ ezédulán, a’ közönség elijed, — fonák, hamis; mert a’ jobb érzé- sűekben inkább még lelkesedést szül, városunkban legalább igen.* (Honművész, 1837. 99. sz.) * Máskor is megtörtént, hogy a szórakozott direktor nem tűntette fel a szin*) A darab «ime t. i. csak ennyi: Átok. B. I. lapon, hogy ki írta a darabot. 1837. nov. 9-én <A király Ludason, vagy Tóbiás diák» című 5 fvsos vígjáték adatott. «E’ játék szerzőjének neve — mondja a kritikus — a’ hirdetményről elmaradt, mi igen nagy hiba; mert olly lelkes ’s közkedvességfi írónak (minő e’ darab szerzője) nevét elhallgatni vagy feddést érdemlő hanyagság, vagy részrehajlás, ’s mindkét esetben megbocsáthatatlan hiba. Kérjük az igazgatót, jövőben iliyesmi, ha csak kárát látni nem akarja, ne történjék.» (Honművész, 1837. 100. sz.) NB. A darabot Gaál József írta éa éppen ebben az évben tüntette ki az Akadémia. * 1837. nov. 22-én a «Maszkarák vagy a’ bált kedvelők* ez. 2 fvsos tréfa ment A darabra vonatkozóan ezt jegyzi meg a kritikus: *E’ darab több illetlen, két értelmű kifejezéssel van megtömve; illy nemű daraboknak gyakoribb előadatása után bezárhatjuk a’ színteremet.» Ugyan mit szólna az «S» betű alá rejtőzött színházi tudósító, ha a mai francia bohózatokat végignézné, végighallgatná ? ♦
