Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-25 / 96. szám
Ára hétköznap 800 kor., vasárnap 1000 kor. Eger, 1924. április 25. péntek. XL1. évi 96. sz. Előfizetési dij postai szállítással ■m hóra.1 . 20.000 K I Égisz és félévi előfizetést Mimiién« 60.000 K > nem fogadónk eb ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBBZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Mennyi vagyonváltságot fizettek eddig? Közli: dr. Nagy János. A földbirtok vagyonváltságát nem kellett a felhatalmazási törvény által kiegészíteni, mert az már majdnem teljesen befolyt, míg a kereskedelmi és iparvállalatokra kivetett vagyonváltságből alig fizettek be valamit és ezt is a mai rossz, nagyon keveset érő koronában. Ezt is adatokkal igazolom: Az 10G0 holdon aluli szántóföld után fizettek vagyonvált3ágot: pénzlebélyegzéskor 10.129.490 650 Kt, hadikölcsönben 276 898 569 Kt, kapó« nyugtával 359.498 626 Kt 24.682.757 » 65.089411 » 29.096.383 » » 5.564.936 629.590 • 94 934 534 » 4188.975 • készpénzben Beltelkek után 259.522.823 Mézőgazd. félsz. u. 618.293 276 » > Szőlőbirtok után 249.136.493 » » Szőlőfelsz. után 23 228.025 » » Erdőbirtok után 1.142,836.644 » » Erdőíeisz. után 11.452180 » _»___ . Összesen 12.433960091 » » Tehát: a mezőgazdaság fizetett végösszegben vagyonváltságűl 13.294.543.872 koronát és az 1000 holdon felüli birtokosok természetben adtak 420.000 katasz- irális hold szántóföldet. Ez ma több billió boronára rúg. A földnek összes vagyon- váltsága aranykoronában kiszámítva 340 milliót tesz ki. Ezzel szemben a részvénytársaságok és bankok fizettek vagyonváltságűl készpénzben 2 337.727.596 K, részvényben 399.407.292 K, összesen 2.737.134 888 koronát. Az iparüzemek fizettek készpénzben 174.413.723 Kt, hadikölcsönben 31.117.257 Kt, összesen 205 530.980 Kt. Kereskedelmi vállalatok fizettek készpénzben 206.858201 Kt, hadikölcsönben 37.381.425 Kt, összesen 244.239 626 Kt. Magánosok betétek és folyószámlakövetelések után fizettek készpénzben 1.272.037.006 Kt,idegen pénzben 67.089.986 Kt Külföldi valuták után külföldi pénzben 33.734.188 Kt, értékpapírban 114.501.236 Kt, magyar koronában 162 254.237 Kt. Egyéb vagyon után készpénzben 157 016.194 Kt, hadikölcsenben 29.325.559 Kt, összesen 1.835 958.406 Kt. A részvénytársaságok és bankok va- gyonváltság tekintetében csak 2 és fél milliárddal szerepelnek, az 1000 holdon alul lévők 13 milliárdjávai szemben; a kereskedelmi és iparvállalatok külön-külön véve annyit sem fizettek, mint a szőlő- birtokosok. Ezért kellett róluk új törvényt hozni. De még ennek az új törvénynek alapján fizetendő vagyonváltsággal együtt sem fog többre rúgni az általuk lerovandó vagyonváltság végösszege 46 millió aranykoronánál, a föld által eddig lerótt 340 millió aranykorona mellett. A merkantil lapok mégis az vitték a köztudatba, hogy a föld kibújt a terhek alúl, mert agrárirány, 6Őt kisgazda-uralom van. Azt hiszem, kiváncsi az újságolvasó közönség, hogy ezek a milliárdok hová jutottak ? Az 1000 holdon felül levó birtokosok által átadott 420,000 hold föld az állam tulajdona lett, az állam nem fogja 495.520.219 » 365.063.562 eladni, hanem bérleteket fog rajta létesíteni a birtokreformmal kapcsolatosan. Most még a volt tulajdonosok bérlik az államtól és a múlt évben fizettek bérletet az államnak 22.961.296,480 koronát. Ezt az összeget az állam külföldi adósságok törlesztésére fordította. A készpénzben befolyt 18.317,407,772 koronából fölebbezés folytán visszafizetett 1.144,199,831 koronát, a kezelés megemésztett belőle 28,236,611 koronát, de nőtt a befizetett összeg az időszaki és késedelmi kamatok utján 181,251,076 koronával. így végeredményben maradt 17.321,122,406 korona, melyből függő adósságokat fizetett ki a kincstár és a megmaradt összeg a törvény értelmében beruházási alap lesz. Tehát folyó kiadásokra semmit sem költöttek belőle, hanem a még befizetendő vagyonváltság-összegekkel együtt beruházási tartalék-alap lesz, amelyet az állami vállalatokba, a szükségleteknek megfelelően, fektetnek be, de az illető vállalatok a kincstárnak kamatostól kötelesek visszafizetni. Ezeket az adatokat a pénzügyi államtitkár engedőimével dolgoztam fel és adom ki a közvélemény megnyugtatására. Hámán András apát-kanonok kompolti diszpolgársága. Eger, 1924. április 25. Tegnap a déli órákban adta át Kompolt község küldöttsége Hámán András apát-kanonoknak a díszpolgári oklevelet. Tudott tény, hogy Hámán Andrást Kompolt község a múlt hó 25-én díszpolgárává választotta, hervadhatlan érdemeiért, nagy- jelentőségű adományaiért, amelyekkel a templom, az iskola, iskolások és a szegények ügyét intézményesen támogatta. A küldöttséget Csepela Lajos dr. esperes- plebános vezette, az oklevelet Mezey László dr. főjegyző olvasta fel, Viezer Ferenc birő pedig átnyújtotta azt. A díszpolgár megható szavakban válaszolt, válaszát írásba foglalva átadta az elöljáróság képviselőinek, hogy azt a legközelebbi gyűlésen felolvassák, a kompolti szegények felsegéiyezésére pedig 500 ezer koronát nyújtott át. A díszoklevél tollrajz, mely allegorikusán a templomot, iskolát és a szegénységet, mint az apátkanonok támogatottjait mutatja be. Azt dr. Mezey m Lászlőné rajzolta, nagy műérzékkel és szerető gonddal. Kompolton az ízléses, szép munka közszemlére volt kitéve, azt a falusiak közül sokan megtekintették. A küldöttséget vendégül látta Hámán apátkanonok, kedvesen elbeszélgetett a régi és az új Kom- poltről, annak lakosairól, végül érzékeny búcsút vett a küldöttség tagjaitól . . . Szép, feledhetetlen emléknapja lett így a községnek és az űj díszpolgárnak április huszonnegyediké A Gárdonyi-Társaság felolvasó-ülése. Eger, 1924. április 25. A G. T. április havi felolvasó ülését 27-én, vasárnap, délután 5 órai kezdettel tartja a vármegyeház nagytermében. A műsor első száma Szmreesányi Miklós tiszteleti tagnak Egerről, mint városi műemlékről irt nagyértékű tanulmánya. Ezt követi dr. Csepela Lajos r. t.-nak Pogány elemek nevelésünkben c. szabadelőadása. A műsort dr. Berze-Nagy János r. t. költeményei és Ringelhanné Fehér Juliska r. t. novellája zárják be. A Társaság tagjai közül Berze-Nagy Jánost kell néhány szóval bemutatnunk, aki a szomszéd Bessenyőtelken született és sok ideig mint tanfelügyelő Erdélyben működött. Most is hasonló hivatalt tölt be a szekszárdi tanfelügyelőségnél. Különösen mint etnográfus szerzett jő nevet; többek közt a Magyar Népköltési Gyűjtemény IX. köteteként jelent meg «Népmesék Heves és Jásznagykunezolnok megyékből» c, hatalmas gyűjteménye. A Gárdonyi-Társaság elnöksége mély tisztelettel ez utón hívja meg a felolvasóülésére tiszteleti, rendes és pártoló tagjait s az érdeklődő közönséget. Nemtagok 1000 kor.-ás jegyet előre a Sajtőszövetke- zet könyvesboltjában, vagy a gyűlés előtt a pénztárnál válthatnak. A Társaság tiszteleti és rendes tagjait, folyó ügyek megbeszélése végett, a felolvasó ülés után zárt ülésre kéri az elnökség. Stefánia főhercegnő egészséges. Bécsi lapok jelentése nyomán az a hir terjedt el, hogy Stefánia belga kir. hercegnő elméje elborult és szanatóriumb a szállították. Mint Budapestről jelentik, a hír teljesen alaptalan és a hercegnő a legjobb egészségben Oroszvárra érkezett
