Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-18 / 91. szám
2 £QB1 ÜSJBPUJSAU 1924. április 18 Zemplén megye a szanálási javaslat mielőbbi törvényerőre emelését követeli. Sátoraljaújhely, 1924. április 17. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott rendkivüli közgyűlésében határozatilag kimondta a következőket: Azt a parlamenti törekvést, amely a kormány által benyújtott úgynevezett szanálási törvényjavaslatok megbuktatását és ezzel egy következményeiben kiszámíthatatlan politikai helyzetnek előidézését célozza, aminek érdekében parlamentben és parlamenten kivöl osz- tálygyülöletre vezető agitációt indított meg, a vármegye törvényhatósági bizottsága a leghatározottabban elítéli s ezen javaslatok sürgős törvényerőre emelkedését erős és meg nem ingatható meggyőződéssel követeli. E határozatát a törvényhatóság a kormánynak megküldi és kérvény alakjában a nemzetgyűléshez felterjeszti. A budapesti nyomdászok ismét beszüntették a munkát. éO százalékos béremelést követelnek. — A ma esti «ent jelennek meg. és holnap reggeli lapok már Eger, 1924. április II. Alig lélegzett föl az ország a néma hét nyomasztó süketségéből, ma hirtelen és váratlanul megállották az újságnyomó gépek. A budapesti nyomdászok ma délelőtt >/t 10 órakor az egész vonalon abba hagyták a munkát és 50%-os azonnali béremelést követelnek. A sztrájk kitörése folytán ma már sem az esti, sem a reggeli újságok nem jelennek meg. Az egyezkedő tárgyalások a nyomdászok és a főnökegyesület között meg- indúltak ugyan, de semmi kilátás ninos arra, hogy a nyomdászok egyhamar munkába álljanak. Különben részletek, — amelyek a sztrájk hirtelen kitörését megmagyaráznák, — még hiányoznak. a»»« wm aoea w Június 1-én lép életbe Eger, 1925. ápr. 17. A Máv. igazgatósága a múlt héten zárta le a reformtarifa előkészítésének aktáit, amelyeket a kereskedelmi miniszterhez terjesztett föl. A reformtarifa legújabb formájában aranyalapra van alapítva és megállapításuk elvben nem jelent különöa Máv. arany tarifája. ssbb tarifaemelést az árúszállításnál, mert a vasúti tarifák ma is az aranyparitás körül mozognak, sőt azt meg is haladják. KérdéB azonban, hogy megmarad-e a Máv. az egyszerű átértékelésnél és nem bujtat-e el az aranytarifára való áttérésnél díjemelési szándékokat is ? Német és angol katonák egy közeli új háborúról. Eger, 1924. április 17. Deimling német tábornok az egyik berlini újságban cikket írt egy közeli új háboriról, amely bizonyosan hamarosan kirobban. A fenyegető katasztrófával szemben — írja — csak egy mentség van — az általános leszerelés, a fegyverkezés korlátozása, amit a népszövetségi szabályok is előírnak. A legnagyobb veszedelemnek a nagy és kisantantnakfújabb' szövetkezőéi politikáját tekinti. »Európa újból beleesett a háború előtti idők gondolkodásmódjába. A titkos diplomácia újból működik s ehhez jön a fantasztikus méreteket őltő fegyverkezés. Nem volna csoda, ha egy nak. Ha nem sikerül a veszedelmet feltartóztatni, új világháború elé megyünk.« Különösen azoknak az államoknak a fegyverkezése nagyarányú, amelyek annak idején a világot a barbár militárizmustól akarták megszabadítani és fölsorakoztak a középponti hatalmak ellen A német tábornokkal azonos véleménye van Hamilton angol tábornoknak. A tábornok szerint a közeli világháború, főleg a légi harcokra nyújt elrettentő kilátást. A repülőrajok a front mögött fognak pusztítani s az ellenséges államok nagyobb városait tűzik ki célpontul, hogy a front mögötti lakosság elpusztításával a jövő revansháborűt megelőzzék. napon a puskák maguktól megszólalná- j — ♦♦ ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Gázmórgezés okozta Raffersberg Irma halálát? Budapest. Megírtuk, hogy Oreskovics Bogumilné visszavonta a rendőrségen tett vallomását és kijelentette, hogy Raffersberg Irma már halott volt, amikor ő elvágta a nyakát. Raffersberg Irma gázmérgezős- ben halt meg. Ékszereit magához vette s hogy a lopás ki ne derüljön, fel akarta darabolni a holttestet és aprődcnkint a Dunába akarta dobni. Az orvosszakértők kijelentették, hogy Raffersbarg Irma tényleg gázmőrgezésben halt meg. A koldusok újságot adnak ki Parisban. Páris. Párisban »Koldúsok Lapja« címmel hetilapot adnak ki a koldúsok, amely a párisi utcák tipikus alakjaival foglalkozik és a koldúsok szociális ügyeit támogatja. Az uj adóalanyok 1922—23. évi jövedelem- és vagyonadója. Eger, 1924. április 18. A hivatalos lap mai száma pénzügy- miniszteri rendeletet közöl az 1922—23. évi jövedelem- és vagyonadó kivetéséről. Az eddigi rendelkezések szerint azoknál, akik csak az 1922, illetve 1923. években váltak adókötelesekké, az érvényben levő adótételek kerültek volna alnalmazásra és ennek következtében az új adózók aránytalanul nagyobb összegű jövedelem- és vagyonadót, illetve kényszerkölcsönt fizetnének. A pénzügyminiszter ezért úgy intézkedett, hogy az új adózók a 1922—23. évi jövedelem- Ős vagyonadó kivetésénél az 1920. évi XXIII. tc-ben megállapított adótételek alkalmazásával az 1922. évre az adóalap egyötödének megfelelő adótétel ötszörösét, az 1923. évre az adóalap huszadrészének megfelelő adótétel húszszorosát fizetik. A legnagyobb 30*/t-os jövedelemadótétel 1922-ben 10 millió, 1923 ban a 40 miliiót meghaladó jövedelmeknél, a legnagyobb 1.5%-os vagyonadőtőtel 1922 ben a 200 millió, 1923-ban a 800 millió koronát meghaladó vagyonoknál kerül alkalmazásra. Azok az adózók, akik tartozásukat május végéig be nem fizetik, a hátralékot aranykorona értékben kötelesek megtérítésére. Válasz Szikszay Gyula bíró úrnak. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnk az alábbi nyilatkozat közlésére kérte föl lapunkat: Az Egri Népújság április 15-diki számában az egri közalkalmazottak gyűléséről szőlő tudósítás szerint Szikszay Gyula bíró úr a gyűlésen a következőket mondotta: »Az emlékiratra a vármegye választókerületei összes képviselőinek figyelmét törekedett felhívni, ez azonban csak Mikovényi Jenő képviselőnél járt sikerrel.* Ebben a pár szóban alaptalan vád van ellenem ás a többi hevesmegyei képviselő ellen és pedig azért alaptalan, mert én Szikszay úrtól a Házban szokásos meg-, illetőleg kihívót nem kaptam. A többi képviselőnek is megmutattam a fenti vádat; ők is kijelentik, hogy Szikszay úrral nem beszéltek, tőle lehívőt nem kaptak, tehát a mi részünkről sem «előzékeny,» sem »nem előzékeny fogadásról,* «jó-* vagy *roszindulatról* szó sem lehet. A magam részéről még kijelentem, hogy a nemzetgyűlés bizottságából, — ahol éppen a javaslatokat tárgyaltuk, — a csengő hívó szavára felszaladva, a Ház folyosóján találkoztam Mikovényi képviselő-társammal, aki futólag azt mondotta nekem, hogy lent van Szikszay. Arra a kérdésemre, hogy mit akar, azt a választ kaptam, hogy a szanálási javaslatok szövegét kéri. Egy szót sem szólt azonban arról, hogy velünk az emlékirat ügyében akar beszélni. Most, mikor megmutattam Mikovényi képviselő úrnak az újságot, kijelentette, hogy ő nem is igen vette észre Szikszay úron, hogy velünk, vagy velem különösen is akart volna beszélni. Abból, hogy valaki másütt való elfoglaltságom miatt nem talál: nem következik az előzékenységnek, vagy jóindulatnak hiánya. Szikszay bíró úr rólam mondhatja ezt legkevésbbé, mert mindig készséggel állottam rendelkezésére és nem egyszer jártam vele a minisztériumot Különben pedig nem szoktam várni felszólításokra, hanem, mivel minden törvényjavaslatot alaposan áttanulmányozok, észreveszem magamtól is az esetleges sérelmeket és azonnal közbelépek az illetékes tényezőknél ős a bizottságokban. A szanálási javaslattal is minden felkérés bevárása nélkül ígyjtettem s a bizottságban úgy a nyugdíjas tisztviselők ügyében, mint a forgalmi adó ügyében felszólaltam és tárgyaltam az illetékes tényezőkkel. De úgy látszik, ma az a kép'viselői sors, hogy még intelligens emberek is minden becsületes, lelkiismeretes munkát, előzékenységet és jóindulatot felednek — egy véletlen körülmény miatt. Budapest, 1924, ápr. 16 án. Dr. Nagy János.
