Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-13 / 87. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1924. április 13. Erdőbe futott egy dunai hajó. Budapest. A MFTRT. Szent László nevű dunai hajója a napokban elindulva Bajáról, útban volt Dunaföldvár felé. A hatalmas áradás következtében egyes részeken alaposan kiöntött a Duna és bizony a hömpölygő víz már sok helyütt a külső védőtöltéseket nyaldosta. A magas vízállás miatt így került víz alá a bokrokkal és rekettyékkel szegélyezett alacsonyabb part, hogy még a jő hajósnak is nagy feladat ▼olt a tengerré dagadt kanyargó folyón a tájékozódás. Este 8 óra tájban vidám hangulat volt a felfelé baktató hajón. A vidám beszélgetést egyszerre egy erős zökkenés és éles csikorgás szakította meg. Az utasok ijedten ugráltak föl, de csakhamar megjelentek a dunai «tengerésznek és megnyugtatták a közönséget, hogy nincsen semmi baj. A hajó egy kiB zátonyra került. Lefüggönyözték az ablakokat, hogy a közönség ne lássa a hajó orra körül, a vízből kissé kiemelkedő bokrok ágait,amelyek gúnyolódó harcsabajuszként fogták körül a rossz útra tévedt hajót. Egy órai késés után folytathatta útját az erdőből kiszabadult Szent László, amely ezúttal alaposan lepipálta oceánjárő kollégáit, amelyek soha sem dicsekedhetnek azzal, hogy erdőben «jártak.* Visszatér a bizalom a magyar korona iránt. Genf, ápr. 12. Amióta a Népszövetség delegációja Budapesten a magyar kormánnyal kapcsolatban megkezdte munkálatait a magyar pénzügyek szanálása cél jából, azaz körülbelül négy hét óta, a bizalom visszatérésének biztató jelei mutatkoznak. így a korona hirtelen változá sait, amelyek az év eleje óta a magyar koronát jellemezték, relativ nyugalom váltotta fel. Feljegyzésre méltó azonkivűl, hogy a devizaközpont négy hét óta abban a helyzetben volt, hogy a hozzáintézett kívánságoknak a kivitel által rendelkezésére bocsátott devizák és valuták segítségével sokkal nagyobb mértékben tehetett eleget anélkül, hogy kénytelen lett volna ahhoz a húszmillió svájci frankot kitevő előleghez nyúlni, amelyet a nagybankok és a nagyipar ez államnak adtak. A húsvéti vásár. Tetve vannak a kirakatok húsvéti tojással, meg nyuszikával. Méregdrága minden — azért csendes lesz a húsvéti vásár. — De olcsósági hul- lámocska érte a textil-piacot. Eger, 1924. április 12. No gyerekek! Itt a nagyhét, közeledik husvét ünnepe. Már kikaptátok a vakációt is és ha nap-nap után járjátok a templomokat, menet közben meg-megáll- hattok a kirakatok előtt és legeltethetitek a szemeteket a sok szép piros és egyéb színű tojáson, a kiagyusztált, pántlikás nyuszikákon. De csak — legeltethetitek. Kapni nem sokat kaptok az idén, mert a magunkfajta szegény ember pénztárcája ma már nem bírja meg ezeket a drágaságokat. Tudják ezt a mi derék kereskedőink is, akik bizony nem számítanak ezúttal zsíros üzletekre. Tegnap, az első valamirevaló napsütésben, végigjártam néhány egri boltot, hogy megkérdezzem a kereskedőket, mi a véleményük a húsvéti vásárról? Az egyik főutcai üzletben, ahol gyönyörű húsvéti dolgok voltak kitéve a kirakatban, — a következőkép nyilatkoztak: — Jaj, jaj kérem! Rossz üzlet ma már minden, nincs pénzük az embereknek. Húsvéti cikket mégis hozattunk egy keveset, de mi sem nagyon bírjuk a befektetést. — Tessék nézni ezeket a papirmasé tojásokat. Ez a nagyobbfajta 20.000 K-ba kerül. — Cukorral? kérdezem. — Dehogy, mondja mosolyogva — üresen. Cukorral, — persze finomabb fajtára gondolok — 30—40.000 korona az ára. — És csak papir-tojásuk van? — Leginkább. Selyemtojást nem is hozattunk, mert az megfizethetetlen. A gyárosok árjegyzéke szerint egy közép- nagyságú selyemmel behúzott tojás ára 180.000 korona! — A kisebb, tyúktojásnagyságű tojások 8—10 ezer koronába kerülnek. — Ez a felszerelt nyuszika 22.000 K. Apró figurák ős kisebb nyuszikák ára 15—20.000 K, illetve 2—15.000 korona. Szinte szédültem ezektől az áraktól és bizonyára szédülsz te is, kedves olvasóm! A húsvéti tojások ős nyuszikák után a parfümök és öntöző készségek árai után érdeklődtem az ilíatszertárban. A parfümök 25 ezer koronával kezdődnek és a legdrágább 80 ezer korona. A locsolős-parfümök 12—15—20.000 koronába kerülnek. A kölni víz ára szintén 15 ezertől 80 ezerig terjed. Automatikus locsolók ára 20, 30, 40 ezer korona. Rózsavízből a legkisebb mennyiség ára 1000 K. Tojásfesték 10 tojásra 2000 korona. A divatárú-üzletek kirakatai is telve vannak. Majdnem félmilliós cipők a tavasz occasiói. A gyönyörű férfiingek és nyakkendők káprázatos elrendezésben csalogatják vásárlásra a publikumot. Az ingek ára 100—120000, a nyakkendőké 30—40— 80.000 K és feljebb ... A női cikkek áráról pedig legjobb hallgatni. Tegnap reggelre mégis volt Egerben egy kis szenzáció. Olcsóbb lett a karton. Már 15.000 koronáért is kínálják. Az optimisták nagy reményekkel néznek a közeli jövőbe, mert az olcsősági hullámocska éppen a textil-piacot érintette, éppen azt, ahol eddig a legbüszkébben diktálták az iramot. MH» «raegi»WimEB?°ailu^ A mexikói forradalom. Prága, Havas. MTI. A Matin jelenti Washingtonból, ho&y a mexikói forradalom egyik repülő gépe Hondúras városaira bombákat dobott. A bombák 141 embert megöltek. Levél Oláhországból. * Eger, 1924. április 12. Hír jött az oláhlepte (oláhlopta) Erdélyből, hogy az ottani magyarok a nagy- enyedi tanítóképző intézet bezárásától tartanak. Az oláhok nem tűrnek felekezeti iskolákat A magyar tanárok helyzete igen válságos, minthogy a tantárgyak nagyobb részét oláh nyelven kellene tanítaniok. Mi csak azt nem értjük, miért volt hát a magyar rendszer nekik igazságtalan, amely Eötvös báró türelmével adott lehetőséget a felekezeti iskolák fönntartására. A földreform végrehajtásánál azzal nem elégedtek meg, hogy a magyarok földjeit elvették, hanem most már a városokban lévő üres telkeket is elveszik, ha azok magyar kézben vannak. így lassan kisajátítanak mindent. A magyart kidobják a szántójából, ki a kertjéből. Nehogy egy darab is magyaré maradjon. Pedig — akié a föld, azé az ország. Az oláhok a tolvaj gyorsaságával sietnek. A magyarok, mi, meg a »Nemzetek Szövetsége« a Pató Pál kényelmével nézzük, milyen az az oláh szabadság! Visszajött a tél. Bécs. MTI. Tegnap este óta sűrűn hűli a hő. A hőmérséklet a fagyponthoz közel van. Az osztrák Alpok tartományaiból is hóesést jelentenek. Ellanyhult a borpiac. Eger, 1924. április 12. Budapestről jelentik: A borüzlet menete meglehetősen 6zűk keretek között mezog. Gyengébb kezek igyekeznek túladni készleteiken, mert a tavaszi munkálatokra kell a pénz. Tekintettel a mezőgazdasági munkák szünetelésére, a szőlő-munkák elvégzésére mindenütt van munkaerő. A terméskilátások nem nagyon kedvezőek. Az árakban lényeges változás nincsen, csak a tokaji bor ára emelkedett. 12—13 fokos borok ára 3500—3800, kimérve 7000 korona. Kiskőrösön 4000 koronán alul lehet bort kapni. Egerben 3500—4000 korona a bor ára, de erős kezek 5—6000 koronán alul nem válnak meg boraiktól. Kémkedő katona. Prága. M.T.I. BScsben április 8-án egy katona-személyt kémkedés vádja alapján letartóztattak és vizsgálati fogságba helyeztek. A nyomozást a katonai hatóság folytatta le. Az ügyet legközelebb nyilvánosságra hozzák. kis hírek a nagyvilágból. Külföld. A nacionalisták győztek a bajor választásokon. — Hódoló felvonulás volt Rómában Mussolini tiszteletére. — Luden- dorffot felmentése alkalmából több ezren levélben ős táviratban üdvözölték. — Újra leszavazták az angol kormányt. — Az oláh királyi pár Páriából Londonba utazik. — A szkupstina feloszlatását várják. — Radies kisebbségi értekezletet hív össze. — Az amerikai képviselőház 10 millió dollárt engedélyezett a német nők és gyermekek élelmezésére. — Az abessziniai trónörökös Párisba utazik. — Tömeges mérgezés volt egy mődlingi kolostorban: ketten meghaltak, százan súlyos betegen fekszenek. — Görögországban megünneplik Lord Byron halálának évszázados fordulóját — A szerb király meglátogatta az árvízkárosultakat. Magyarország. A Szózat visszavette munkásait és pénteki száma már megjelent. — Tanácskoztak a gazdák a Jegybank részvényeinek jegyzéséről. — Az új olasz követ átnyújtotta megbízó levelét a kormányzónak. — A kormányzó kihallgatáson fogadta a szerb követet. — Aradon járt a japán trónörökös. — Autóbaleset történt a gödöllői országúton. — Az oláhok és szerbek kölcsönösen kirabolták az átadásra kijelölt községeket. — Marx János, a Máv. nyug. elnökigazgatőja meghalt. — Wirtz Frigyes hollandi újságíró előadást tartott Budapesten a román iga alatt nyögő magyarság helyzetéről és azt vigasztalannak mondotta. — Szerbia Magyarországon javíttatja ki egész mozdonyparkját. — Stra- kosch kijelentette, hogy Magyarország minden lakójára 2 angol font évi adó esik. Boszorkányper 'Földesen. Debreezen. Barla János földesi borbély gyermeke a napokkan megbetegedett. A beteg gyermekhez kuruzslóasszonyt hívtak, aki azt tanácsolta, hogy az inget, amely a gyermeken van, a legközelebbi kedden vagy pénteken ütögessék a lakás küszöbéhez, azután égessék el. A beteg gyermeket a kuruzsló asszony szerint megrontották és a boszorkánynak, aki megrontotta, az ing égetésére meg kell jelennie. Amikor a gyermek ingét az udvaron elégették, éppen arra vetődött egy koldusasszony. A kuruzslőasszony szavaira emlékezve, az asszony nekirontott, majd a szomszédok is odasiettek és agyba- főbe verték a szerencsétlen koldust, aki hiába védekezett az alaptalan vád ellen. A földesi népitélet áldozatát a debreozeni kórházban ápolják.
